A romániai nyugdíjtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén egyes személyek akár öt évvel a törvényes nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba vonuljanak, anélkül hogy csökkentenék a nyugdíjuk összegét. A kedvezmény azonban kizárólag azok számára érhető el, akik teljesítették a teljes, 35 éves járulékalapú szolgálati időt, és további öt év szolgálati idővel is rendelkeznek. Ebbe az öt évbe bizonyos, a törvény által elismert időszakok is beleszámíthatnak.

A 360/2023-as nyugdíjtörvény szerint a kedvezmény első és legfontosabb feltétele a 35 éves teljes járulékalapú szolgálati idő teljesítése.

Ezen felül további öt év szolgálati időt kell igazolni, amely nemcsak tényleges járulékfizetéssel megszerzett időszakokból állhat, hanem bizonyos, a törvény által elismert beszámítható vagy nem járulékalapú időszakokat is magában foglalhat.

Cristiana Dumitrescu, a Bukaresti Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a Digi24 hírportálnak elmondta: azok a személyek, akik teljesítették a 35 éves szolgálati időt, és további öt évvel rendelkeznek – akár járulékfizetéssel, akár elismert időszakok révén –, legfeljebb öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt kérhetik az öregségi nyugdíjat, pénzlevonás nélkül.

Mely időszakok számíthatók be?

A törvény két olyan időszaktípust ismer el, amikor ugyan nem történt nyugdíjjárulék-fizetés, de ezek bizonyos feltételekkel figyelembe vehetők: a beszámított (asszimilált) időszakok; nem járulékalapú időszakok.

Fontos azonban, hogy ezek nem helyettesítik a kötelező 35 éves járulékalapú szolgálati időt, csupán a plusz öt év teljesítéséhez vehetők figyelembe.

Beszámított időszaknak minősülnek azok az évek, amikor ugyan nem fizettek nyugdíjjárulékot, de a törvény a szolgálati idővel egyenértékűnek tekinti őket.

Ide tartoznak például:

• a nappali tagozaton elvégzett egyetemi tanulmányok (alap-, mester- vagy doktori képzés), amennyiben diplomával zárultak;
• a kötelező katonai szolgálat, illetve a mozgósítás vagy hadifogság időszaka;
• bizonyos társadalombiztosítási ellátások folyósításának időszaka 2001 és 2006 között;
• munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség ideje;
• a gyermeknevelési szabadság.

Amennyiben valaki több egyetemi képzést is elvégzett ugyanazon a képzési szinten, csak egy tanulmányi időszak számítható be.

A gyermeknevelési szabadság különleges elbírálás alá esik. Míg a többi beszámított időszak kizárólag a plusz öt év teljesítéséhez használható fel, a gyermeknevelési szabadság a kötelező 35 éves járulékalapú szolgálati időbe is beleszámít.

Ez azt jelenti, hogy ez az időszak közvetlenül hozzájárulhat a korábbi nyugdíjazás feltételeinek teljesítéséhez.

A törvény olyan időszakokat is elismer, amelyek alatt nem történt járulékfizetés, de speciális jogszabályok alapján szolgálati időnek minősülnek. Ezek közé tartoznak például:

• politikai üldöztetés, deportálás vagy hadifogság időszakai;
• a 118/1990-es törvényerejű rendelet alapján elismert szolgálati idő;
• azoknak a házastársaknak az elismert szolgálati ideje, akik külföldi kiküldetésben lévő partnerüket kísérték;
• 2001 előtti munkanélküli-segély vagy szakmai beilleszkedési támogatás időszaka;
  kompenzációs juttatások folyósításának időszakai;
• az I. és II. munkakategóriában, illetve különleges vagy fokozottan veszélyes munkakörülmények között dolgozók részére elismert többletszolgálati idő;
• száműzetés időszaka;
• szélsőséges éghajlatú országokban végzett munka miatt elismert többletidő;
• egyes, külön jogszabályokban elismert időszakok, például bizonyos technikai munkanélküliségi időszakok.

A beszámított és nem járulékalapú időszakok kizárólag akkor vehetők figyelembe, ha a kérelmező már megszerezte a teljes, 35 éves járulékalapú szolgálati időt.
Ezután ezek az időszakok hozzájárulhatnak a szükséges további öt év teljesítéséhez, amely lehetővé teszi az akár öt évvel korábbi, levonás nélküli nyugdíjazást.

Kedvezmények fogyatékkal élők számára

A törvény külön szabályokat tartalmaz a fogyatékkal élő személyek számára.

A nyugdíjkorhatár csökkentése a fogyatékosság mértékétől függ:

• Súlyos fogyatékosság esetén 15 évvel korábban lehet nyugdíjba vonulni, ha az érintett a teljes szolgálati idő legalább egyharmadát fogyatékkal élőként szerezte meg.
• Súlyos fogyatékosság esetén 10 év kedvezmény jár, ha a szolgálati idő legalább kétharmadát ilyen állapotban teljesítette.
• Közepes fokú fogyatékosság esetén szintén 10 évvel csökkenhet a nyugdíjkorhatár, amennyiben a teljes szolgálati idő fogyatékkal élőként került megszerzésre.

A kizárólag önkéntes nyugdíjbiztosítási szerződés alapján szerzett szolgálati idő ezeknél a kedvezményeknél nem számítható be.

A súlyos látássérült személyek különleges kedvezményben részesülnek. Amennyiben fogyatékosságuk fennállása alatt legalább a teljes szolgálati idő egyharmadát járulékalapú szolgálati időként megszerezték, életkortól függetlenül jogosultak öregségi nyugdíjra.

Anyáknak  számára is jár nyugdíjkorhatár-kedvezmény

Azok a nők, akik teljesítették a 35 éves járulékalapú szolgálati időt, és legalább 16 éves korukig felnevelték gyermekeiket, szintén nyugdíjkorhatár-kedvezményben részesülnek.

A kedvezmény mértéke:

• 1 gyermek esetén: 6 hónap;
• 2 gyermek: 1 év;
• 3 gyermek: 1 év 6 hónap;
• 4 gyermek: 2 év;
• 5 gyermek: 2 év 6 hónap;
• 6 gyermek: 3 év;
• 7 vagy több gyermek: 3 év 6 hónap.

A kedvezmény örökbefogadott gyermekek után is jár, amennyiben az érintett legalább 13 éven keresztül nevelte őket.

A legfontosabb tudnivaló

A 360/2023-as nyugdíjtörvény jelentős kedvezményt biztosít azoknak, akik legalább 35 év járulékalapú szolgálati idővel, valamint további öt év elismert szolgálati idővel rendelkeznek.

Lényeges ugyanakkor, hogy a kizárólag járulékfizetés nélküli időszakok önmagukban nem jogosítanak korábbi nyugdíjazásra. Ezek csak akkor vehetők figyelembe, ha a kérelmező már teljesítette a kötelező, 35 éves járulékalapú szolgálati időt, és a plusz öt évhez kívánja felhasználni ezeket.