Klaus Iohannis államelenök szerdán kihirdette az offshore-törvényt – tájékoztatott az Elnöki Hivatal.

A jogszabály a nyíltvízi földgáz kitermelését szabályozó 2018/256-os törvényt módosítja és egészíti ki. A törvényt a múlt héten fogadta el döntő házként a képviselőház, miután a szenátus is jóváhagyta.

Mint ismert, a törvény az offshore (nyíltvízi) és a nagy mélységű onshore (szárazföldi) kőolajlelőhely-kutatás és -kitermelés feltételeit szabja meg. A jogszabály előírja, hogy a kőolajszerződések ugyanazon gazdasági érdekcsoporthoz tartozó tulajdonosai, akik gázkitermelési tevékenységet is végeznek, és értékesítik az e körzetekből kitermelt földgázt, kötelesek a többletjövedelmet kiszámítani, bevallani és adót fizetni utána.

A módosításra azért volt szükség, mert a 2018-ban, a szociáldemokrata kormány idején elfogadott törvénnyel elégedetlenek voltak a befektetők, akik jegelték döntésüket a kitermelés elkezdéséről. A 2020 decemberében megtartott parlamenti választások után az akkori kormánykoalíció megígérte, hogy módosítja a jogszabályt. A tavaly ősszel megalakult, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a Szociáldemokrata Pártot (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) magában foglaló nagykoalíció felgyorsította a jogszabály elfogadási eljárását.

Az olajmezőkből kitermelt földgáz értékesítéséből származó többletbevételekre fizetendő adóból levonják a kutatási és kitermelési (upstream) beruházások értékét. Ennek aránya nem haladhatja meg a többletbevételekre kirótt adó 40 százalékát – áll a jogszabályban.

A mélytengeri és szárazföldi olajmezőkre vonatkozó kőolajmegállapodások hatályának ideje alatt a megállapodások jogosultjai és a hozzájuk tartozó vállalatok jogosultak a szóban forgó olajmezőkből kitermelt szénhidrogének szabad forgalmazására, az általuk meghatározott áron és mennyiségben, tiszteletben tartva a hatályos nemzeti és európai jogszabályokat.

A kormánynak azonban kivételes esetekben, az energiaügyi minisztérium javaslatára joga van ideiglenes jelleggel korlátozni az árakat és az értékesíthető szénhidrogén-mennyiséget a lakossági fogyasztáshoz és a hőszolgáltatók működéséhez szükséges szénhidrogén biztosítása érdekében, illetve, hogy eleget tegyenek az európai jogszabályok által előírt szolidaritási mechanizmusoknak.

A most hatályba lépő törvény szerint a közvetlen és közvetett adók révén az állam a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százalékát kapja meg, míg a haszon 40 százaléka a befektetőké marad. A jogszabály immár nem kötelezi a befektetőket, hogy a hazai piacon adják el a gáz jelentős mennyiségét, de előírja, hogy válsághelyzet esetén az államnak elővásárlási joga van.

Románia arra számít, hogy a fekete-tengeri földgázlelőhelyek kitermelésével öt éven belül energetikai szempontból függetlenné válik. A jogszabály következtében a nagyobb földgázmennyiséget rejtő mélytengeri Neptun Deep lelőhellyel kapcsolatban a befektetők várhatóan meghozzák a kitermelés elkezdéséről szóló döntést, így 2026 végéig, 2027 elejéig elkezdődhet a földgáz felszínre hozatala. Ott évente 10 milliárd köbmétert terveznek kitermelni. Ennek a lelőhelynek a kitermelési joga az osztrák OMV és a Romgaz állami vállalat tulajdonában van.

A Fekete-tenger Romániához tartozó térségéből kitermelhető földgáztartalékok meghaladják a 100 milliárd köbmétert. Románia éves fogyasztása 11-12 milliárd köbméter gáz.