Mintegy kétmillió lejes pluszbevételt hozott a helyi költségvetésbe, hogy Aradon több mint kétezer lakos fizet „hanyagadót”. Ez 500 százalékkal megemelt adó, arra hivatkozva, hogy a tulajdonukban lévő épületek romos állapotban vannak, és veszélyeztethetik a járókelőket, ráadásul a város képét is rontják.

Az elhanyagolt aradi ingatlanok több mint kétezer tulajdonosa közül csak 193, az épületeik felújítására felszólított tulajdonos tette meg az összes törvényes lépést, hogy építési engedélyt kapjon az önkormányzattól az elmúlt öt évben – közölte az aradi városháza az Agerpres megkeresésére pénteken küldött tájékoztatásában.

Míg 2019-ben 52 engedélyt adtak ki, addig ez a szám évről évre csökkent, így 2023-ban a felét, azaz 25-öt bocsátottak ki. A városháza kiemeli, hogy az öt év alatt csak 49 esetben történt meg a munkálatok átvétele.

2019 óta, amikor Aradon bevezették a „hanyagadót” 2378 magánszemélyre és 137 jogi személyre rótta ki az emelt adót az önkormányzat, ami a helyi költségvetésbe 1,925,318 lej pluszbevételt jelentett. A megemelt adó alkalmazása előtt az aradi városháza leltárba vette az összes épületet és telket, és több száz homlokzat jelentős romlását állapította meg a történelmi városrészen, ahol számos palota található, amelyekről sok helyen levált a vakolat vagy a díszítés.

A helyi közigazgatás 2017-ben kezdett el értesítéseket küldeni a romos épületek tulajdonosainak, hogy legyen idejük intézkedni, mielőtt az 500%-os emelt adót alkalmazzák. Így hét év alatt 3688 értesítést küldtek ki, a legtöbbet 2017-ben, azaz 1179-et. Az adótörvénykönyv szerint a városi területen található, gondozatlan épületek és telkek esetében a városi tanács akár 500 százalékkal is megemelheti az adót.