Nagy visszhangja volt közel négy éve annak, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár polgármestere létrehozta a Nyugati Szövetség nevű társulást, amelynek az lett volna a célja, hogy nagyszabású projekteket dolgozzon ki és valósítson meg, továbbá hogy regionális entitásként uniós forrásokra pályázzon, lehetőleg Bukarest megkerülésével. Idő közben kiderült, az egész projekt nem lett több egy politikai kampányhúzásnál.

A 2018. decemberében életre hívott összefogásról idő közben kiderült, nem volt több egy hamvában holt politikai projektnél, amit a pártok a kampányaikban felhasználtak azzal áltatva a választópolgárokat, hogy a Bukarest-centrikus közigazgatástól függetlenedve hatékonyabban hívhatnak le támogatásokat az Európai Unió alapjaiból, és ezáltal olyan nagyberuházásokat hozhatnak tető alá, amelyekre Bukarest részéről nem számíthatnak. Az emberek egy része szinte éljenezve fogadta a kezdeményezést, a kritikusabbak pedig feltették a kérdést, mégis hogyan tudna egy regionális önkormányzati társulás függetlenedni a főváros-központú pénzosztó rendszertől, ám ők is várakozásokkal tekintettek a projekt elé, és leintették azokat, akik már akkor elmondták, ez az egész csak porhintés és nem több egy jól megtervezett politikai kampánynál.

Az akkori városvezetők, Gheorghe Falcă aradi, Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi és Nicolae Robu temesvári polgármester a Béga-parti városban bejelentett társulás sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az általuk létrehozott szövetség nem törekszik „területi szeparatizmusra”. Az együttműködés keretében tervezték 2019 első negyedében az Interregionális Fejlesztési Egyesület létrehozását, amelynek az lett volna a célja, hogy európai uniós alapok lehívásával „valós jólétet teremtsen a régióban”, megállítsa a lakosság elvándorlását, és hazacsalogassa a nyugati országokban megtelepedett román állampolgárokat – számolt be róla annak idején az Agerpres.

A Nyugati Szövetség további céljai a négy város közötti mobilitási lehetőségek fejlesztése, az erdélyi, a Via Carpathia és a Temesvár–Belgrád autópálya megépítésének felgyorsítása, a négy várost összekötő gyorsvasúthálózat kiépítése, régióközi és régión belüli tömegközlekedési hálózat létesítése, egy-egy regionális kórház építése Kolozsváron és Temesváron.

„A világ egyetlen országa sem lehet gazdag, ha nincsenek gazdag és erős városai, közösségei. Az AVE az Európai Unióhoz hasonlóan a szubszidiaritás elvére épül, amely kimondja, hogy a közhatóságnak kell döntéseket hoznia, mert az ismeri a legjobban az állampolgárok szükségleteit” – mondta akkor Emil Boc kolozsvári polgármester, hozzátéve, hogy „a központosított kormányzás elve már a múlté”.

Mára kiderült, azoknak lett igazuk, akik kételkedtek a társulás sikerében. A négy évvel ezelőtti bejelentés óta alig esett szó a Nyugati Szövetségről, még a kezdeményezők is tartózkodnak a témában a nyilvános megszólalástól. Az akkor megfogalmazódott célok közül az eltelt négy esztendőben szinte semmi sem valósult meg.

A legnagyobb nyugat-romániai városok által létrehozott Nyugati Szövetség csúfos bukására a kolozsvári Metro Urban Egyesület hívta fel ismét a figyelmet. A korábbi szociáldemokrata politikusokból lett vállalkozói civil szervezet kijelentette, a társulás révén egyetlen infrastrukturális nagyberuházás sem valósult meg vagy indult el, a Nyugati Szövetség egy nagybefektetőt sem vonzott a régióba, továbbá nem indultak el a megbeszélések a decentralizáció tárgyában a korábban sokat hangoztatott szubszidiaritás elve mentén.

„Bár a Szövetség célja egyértelmű volt, hogy európai források felhasználásával valósítson meg projekteket, még a fontos, regionális projektek gyakorlatba ültetéséhez szükséges kormányzati források bevonása sem valósult meg. Az erdélyi autópálya, a kolozsvári regionális sürgősségi kórház, a négy város közötti nagysebességű vonat fejlesztése, a repülőterek fejlesztése (kivétel Nagyvárad, ahol láthatóak a beruházások) elkészült és csak mi, adófizetők nem tudjuk? Végül is politikai PR-gyakorlat volt ez, vagy csak adminisztratív okokból nem tudtak hozzáférni az európai forrásokhoz és nagybefektetőket hozni Nyugatra? Kolozsvár és az agglomeráció számára ez a szövetség semmit sem jelentett” – mondta a civil szervezet egyik tagja, Mihai Curteanu.

Miközben a Nyugati Szövetség csak egy politikai gyakorlat volt, addig az „Erdélyi-szigethegység Szövetség”, illetve Bihar és Arad megye együttműködése a Nagyváradot és Aradot összekötő gyorsforgalmi út megépítését tekintve már konkrét eredményeket is hozott, jegyezte meg a Metro Urban Egyesület másik tagja, Horia Nasra. Felidézte, hogy Bihar és Arad megyei önkormányzatának együttműködése révén az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNAIR) finanszírozásával megkezdődött az expressz út tervezése, sőt a mindössze öt kilométernyi hosszúságú Bihar megyei autópályaszakasznál (Bihar község és a román–magyar országhatár között) már elindult a sztráda és a gyorsforgalmi út közlekedési csomópontjának kiépítése.

A civil szervezet ugyanakkor arra is rávilágít, hogy Bihar, Kolozs és Fehér megye önkormányzatának együttműködése révén beindulni látszik az Erdélyi-szigethegység turizmusának a fellendítése és a közúti infrastruktúra fejlesztése új utak építése, illetve a meglévők felújítása révén, hogy könnyebb legyen az átjárhatóság a három megye között a hegyvidéken. Ezzel szemben „a Nyugati Szövetség bizonyára csak egy politikai, választási történet volt" – tette hozzá Horia Nasra.

A Nyugati Szövetség megalapítói közül egyedül Emil Boc kolozsvári polgármester maradt meg tisztségében a 2020. szeptember 27-ei helyhatósági választások után. Temesváron Nicolae Robu helyére Dominic Fritz, Nagyváradon Ilie Boljant (aki megyeitanácselnök lett) Florin Birta váltotta, míg Aradon Gheorghe Falcă helyett Călin Bibarț lett a polgármester.

Ennek ellenére Emil Boc a választásokat követően kijelentette: a változások nem befolyásolják a Nyugati Szövetség által elindított kezdeményezéseket. Emil Bocnak ebben bizonyosan igaza van, a kezdeményezésekből ugyanis semmi konkrét nem született meg, tehát nem volt mit hátráltatni.