Két magyarlakta megyében is drasztikusan visszaesett a születések száma

Szatmárban 27, Kovásznában pedig 26 százalékkal kevesebb gyerek született tavaly, mint 2014-ben.

Egy évtized alatt 23 százalékkal csökkent a születések száma Romániában, írja a Ziarul Financiar. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly mindössze 155 418 gyerek született.Fotó: Pixabay

A negatív demográfiai tendencia, ha eltérő intenzitással is, de az egész országban érvényesül, az egyetlen kivételt Ilfov jelenti. A Bukarestet körülölelő megyében 2023-ban 4250 újszülött látta meg a napvilágot, 3 százalékkal több, mint tíz évvel korábban. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Ilfov lényegében a főváros vonzáskörzete, ahová nagyon sokan költöztek ki az elmúlt években, a kiköltözők között pedig magas a fiatalok aránya.

A gyermekáldás leginkább Hunyad és Tulcea megyében esett vissza, egyaránt 37 százalékkal, majd Krassó-Szörény és Vaslui következik 33-33 százalékkal. Hunyad megye esetében a bányászat és a nehézipar leépülése miatt kevesebb lett a munkalehetőség, ami a fiatalok tömeges elvándorlásához vezetett.

A demográfiai tendencia drámai voltát jól tükrözi, hogy egyetlen olyan megye van, ahol a születések számának a csökkenése egyszámjegyű. Ez Kolozs, ahol tavaly 6133 gyerek jött világra, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évtizeddel korábban. Ennek a magyarázata az lehet, hogy Kolozsváron és alvóvárosaiban rengeteg, máshonnan származó fiatal telepszik le az egyetem elvégzését követően.

Viszonylag jónak mondható a helyzet Suceavában és Biharban is, ahol a csökkenés 11, illetve 13 százalékos volt. Az előbbivel határos Neamț megyében a visszaesés közel háromszorosa volt a suceavainak, 32 százalék.

Két, jelentős magyar közösséggel rendelkező megye van, ahol a demográfiai folyamatok az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebbül alakultak. Szatmárban 27, Kovásznában pedig 26 százalékkal csökkent a születések száma évtizedes távlatban, derül ki az INS adataiból. Ebben a két megyében a demográfiai mélyrepülés pár éven belül az oktatási rendszerben is markánsan éreztetni fogja a hatását. A két megye esetében mellbevágó adatokat kapunk akkor is, ha viszonyítási alapként 1990-et választjuk: Kovásznában tavaly 51, Szatmárban pedig 58 százalékkal született kevesebb gyermek, mint a rendszerváltás utáni első évben.

Hargitában kevésbé elkeserítő a helyzet, mint Háromszéken, a nagyobbik székely megyében csak 19 százalékkal maradt el a tavalyi születések száma a 2014-es értéktől. Maros megyében 20 százalékkal csökkent a születések száma, Szilágyban pedig csupán 16 százalékkal.

Az adatok azt mutatják, hogy nincs egyértelmű összefüggés az életszínvonal és a gyermekvállalási hajlandóság között. Temes országos harmadik az átlagbér tekintetében, a születések száma mégis 20 százalékkal esett vissza. Brassó és Szeben szintén a prosperáló megyék közé tartozik, ennek ellenére a születések száma tíz év alatt 22, illetve 23 százalékkal csökkent.   

A legkevesebb gyerek Tulcea és Kovászna megyében született tavaly, 1298, illetve 1695, a legtöbb pedig Bukarestben (14 848), Iași-ban (7622), Kolozsban (6133) és Temesben (5619).

Kapcsolódók

Kimaradt?