A kérésre végzett terhességmegszakítás ingyenességéért indított petíciót a Declic közösség, azzal érvelve, hogy akik nem tudják megfizetni a beavatkozás költségeit, veszélyes módszerekhez folyamodhatnak. A Maszol által megkeresett szülész-nőgyógyász leszögezte, az egészségbiztosítási törvény alapelvei szerint minden kérésre végzett beavatkozást ki kell fizetni.

Az igény szerinti abortusz másrészt kényes téma, a rászorulókat valóban nem segíti a jogszabályi környezet, és az orvosok többsége lelkiismereti okokból nem szívesen szakít meg egy egészséges terhességet. Ezzel párhuzamosan több mint 200 civil szervezet nyílt levélben kéri, hogy a fogamzásgátló módszerekhez biztosítson az Országos Egészségbiztosítási Pénztár széles körű és ingyenes hozzáférést.

Az orvos megtagadhatja a művi terhességmegszakítás elvégzését

Jelenleg a kérésre végzett abortusz esetén sok nő az orvosok elutasításával vagy az anyagi terhekkel szembesül, olvasható a Declic felhívásában.„Fennáll a veszélye, hogy újraéljük a kommunizmus napjait, amikor a nők titokban végeztek abortuszt, halálos kockázatoknak téve ki magukat” – kongatják a vészharangot.

A statisztikai hivatal adatait is idézik, ez szerint az elmúlt három évben több mint 300 romániai nő hajtott végre abortuszt nem biztonságos körülmények között, és ezek csak a bejelentett esetek, melyekre utólag fény derült. Rámutatnak, a legtöbb állami kórházban az orvosok megtagadják ennek az orvosi beavatkozásnak az elvégzését, ráadásul a költségei elérhetik az 1000-1200 lejt, miközben a nettó minimálbér 1863 lej. A magánrendelőkben a kérésre végzett terhességmegszakításért elkérnek akár 4 500 lejt is.

Az egészségügyi reformról szóló 95/2006-os törvény kimondja, hogy az orvosok megtagadhatják aszolgáltatást, de ilyen esetekben a pácienst kötelesek más orvoshoz irányítani, a kérésre történő abortusz azonban nem tartozik e törvény hatálya alá. Az aktivisták szerint, legalább úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy az orvost kötelezzék irányítsa másik kollégájához a pácienst, ha ő nem végzik el a művi terhességmegszakítást. Arra is kitérnek, a szenátus egészségügyi bizottsága már visszautasította a módosítást, arra hivatkozva, hogy ha ingyenes, az állam által támogatott beavatkozás lenne az abortusz, elérhetőbb lenne mint egy „fagylalt vagy a mozi”.

Az egészségügyi minisztérium huszárvágással – körlevéllel – próbálja megoldani a helyzetet

Bár a petíciót eddig már több mint 18 ezeren írták alá, Antal Álmos szülész-nőgyógyász nem hiszi, hogy sikerrel járhat, hiszen amint a Maszol megkeresésére elmondta, az egészségbiztosítási törvény egyik alapelve, hogy minden kérésre végzett beavatkozást a páciens fizet. Előfordul, hogy a többgyerekes anyák kérik a császárműtéttel egy időben a petevezeték elkötését, ám ezt külön meg kell fizetniük. Másrészt, amúgy is súlyos pénzhiánnyal küzd az egészségügyi rendszer, ami különben érthetetlen, hiszen az emberek többsége fizeti a betegbiztosítást.

Az egészségügyi minisztérium huszárvágással próbálta megoldani a kérdést, kiküldött egy körlevelet a közkórházakban dolgozó nőgyógyászoknak, hogy nem tagadhatják meg a kérésre végzett művi terhességmegszakítást, ha a magzat kora nem haladja meg a törvény által megszabott határt. Ennek ellenére sok orvos nem végzi el az abortuszt lelkiismereti okokra hivatkozva, és erre nem is lehet kötelezni őket. „Egy egészséges terhesség megszakítása minden orvos számára teher, mindegy hogy ingyen vagy pénzért végzi el. Mindenki el kell számoljon a saját lelkiismeretével. Vannak akik fiatalabb korukban elvégezték, majd az idő múlásával már másként viszonyulnak ehhez a témához. Az egészségügyi minisztérium viszont letudta ezt a kényes kérdést egy körlevéllel” – részletezte Antal Álmos. Hozzátette, minden szereplőnek megvan ebben a történetben a saját igazsága, akkor könnyű véleményt formálni, ha valaki semmilyen szinten nem érintett. A kérésre végzett terhességmegszakítást is valaki meg kell oldja.

Az egyetlen jó hír, hogy csökkent a nem kívánt terhességek száma

Romániában a kilencvenes évek elején zsinórban végezték a terhességmegszakításokat, az akkori statisztikák szerint háromszor annyi abortusz volt, mint amennyi kisbaba született. Jelenleg nincs megbízható kimutatás, de az biztos, hogy sokkal kevesebb a nem kívánt terhesség, és meredeken csökkent az abortuszok száma is. Egyrészt hozzáférhetőbbek a fogamzásgátló módszerek, másrészt léteznek a tabletták, melyekkel az első két hónapban viszonylag egyszerűen megszakítható a terhesség. A tabletta kíméletesebb, nem implikálja olyan mértékben az orvost, ő csak felírja a receptet, és a szövődmények fennállásának veszélye is kisebb.

Az más kérdés, hogy a lelki traumát ez sem küszöböli ki, az abortuszról szóló döntést az esetek többségében lelki vívódás előzi meg, és sok esetben követi, taglalta Antal Álmos. Arra is kitért, ha mégis művi terhességmegszakításra kerül sor, sokan mennek magánrendelőkbe, ahol ugyan többet kell fizetni, de jobbak, vagy legalább diszkrétebbek a körülmények.

Az abortusz egy kényes téma, sok körülötte a képmutatás, a parlamentben legszívesebben nem is tárgyalnak róla, így a rászorulók esetében, azoknak akik nem tudják kifizetni a beavatkozás árát, nincs hivatalos megoldás, esetleg abban reménykedhetnek, hogy a civil szféra segíti őket egy ilyen élethelyzetben, összegezte Antal Álmos.