Kelemen Hunor szerint „egy új helyzet” kell ahhoz, hogy az RMDSZ ismét leüljön tárgyalni a korábbi koalíciós partnerekkel. Az RMDSZ elnöke a 24.hu magyarországi hírportálnak adott interjújában azt montda, továbbra is az előrehozott választásban látná a megoldást, mivel az „elvenné az AUR perspektíváját, hogy bárkivel koalícióba lépve kormányra kerülhessen”. Hozzátette ugyanakkor: ez az államfő nélkül nem lehet kiírni, ő pedig nem érdekelt ebben.

Arra kérdésre, hogy szétesik-e a koalíció, Kelemen Hunor azt válaszolta: széteshet.  „Én nem akarok jósolni, de azt látom, ismerve a szereplőket, hogy hatalmas a feszültség közöttük. És amennyiben nem kötnek erős kompromisszumot, nem viszik végig a ciklust a 2024-es parlamenti választásig. Az adótörvények módosításánál olyan problémák merülnek fel, amelyek évek óta jelen vannak. Valakinek hozzá kell nyúlni, ám az nem biztos, hogy választási évben. De nem csak emiatt látom inogni a koalíciót. Amikor tavaly és 2023 elején is azt mondtam, tartsunk előrehozott választást, akkor éppen azzal érveltem, hogy 2024 végig egy választási év – lesz EP-, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás is –, ami stagnáláshoz vezet, mert ismerve a román közigazgatást, mindenki várni fog. Megvárják, ki nyeri a választásokat, ki fog kormányozni, addig, ha lehet, nem csinálnak semmit” - fogalmazott az RMDSZ vezetője. . 

Mint mondta, azt is lehetett látni, hogy 2023–2024 gazdasági szempontból nehezebb lesz, mint 2021–2022. „Javasoltam, hogy előrehozott választással 2023 végére álljon fel egy stabil kormány, és akkor levesszük a feszültséget 2024-ről, meg lehet hozni a szükséges intézkedéseket. Mondok is példákat: az egyik, hogy az adózási, pénzügyi kivételeket, amelyek most a rendszer részei, részben meg kell szüntetni. Az adóbehajtási fegyelem hihetetlenül rossz, és amíg nincs egy erős politikai akaratú többség, amely átverje az közigazgatáson a digitalizálást, addig nem várható javulás. Láttam, ahogy 2021–22-ben nekiestünk a digitalizációnak az adóbehajtási intézményeknél, de a végrehajtást akadályozták a hivatalnokok, hisz ez megyénként 200–300, sőt a nagy megyéknél 400 fős leépítést jelentene. A harmadik az egészségügy, ahol vérlázító, ami ma történik. Ha ebbe nem nyúl bele valaki – főleg az egészségbiztosító szintjén –, akkor 2024-ben megduplázódik a betegszabadságokra kifizetendő pénz. Ha ezt az összeget visszaosztom az aktív lakosságra, akkor kiderül, hogy Románia lakosságának fele folyamatosan táppénzen van. Tavaly az egészségbiztosító több mint 500 millió eurónak megfelelő lejt fizetett ki betegszabadságokra” - mondta Kelemen Hunor.

Azon kérdésre válaszolva, hogy az RMDSZ számára van-e visszaút a koalícióba, a szövetségi elnök úgy fogalmazott: „amit mi nem fogadtunk el júniusban, nem fogadjuk el szeptemberben sem. Amit ők nem adtak ide, nem tudják ideadni szeptemberben, tehát kell egy új helyzet ahhoz, hogy ismét leüljünk tárgyalni. Én továbbra is az előrehozott választás irányába mennék, de az államfő nélkül ezt nem lehet kiírni, ő pedig nem érdekelt ebben. Pedig egy előrehozott választás elvenné az AUR perspektíváját, hogy bárkivel koalícióba lépve kormányra kerülhessen”.

Az interjúban Kelemen Hunor beszélt a magyar-román kapcsolatokról is. Elmondta: a Tusványos előtti bukaresti miniszterelnöki találkozót Marcel Ciolacu kezdeményezte.  „Mondta nekem, hallotta, hogy jön Orbán Viktor Tusványosra, és szívesen találkozna vele. A magyar kormányfő elfogadta a meghívást, és gyakorlatilag pillanatok alatt sikerült megszervezni. Egy jó beszélgetés alakult ki abban a másfél órában”. Az esetleges közös magyar-román kormányülést firtató kérdésre az RMDSZ elnöke azt mmondta, addig hosszú az út. „Ezt akkor kell megszervezni, amikor lehet olyan döntéseket hozni, melyeket utána a két kormány átültethet a gyakorlatba. Kellenek nagy stratégiai projektek a két ország között, most ezekről is szó esett. Igen fontos találkozó volt, mert mindkét fél az elkövetkező években is a politika első vonalában meghatározó lesz: Magyarországon Orbán Viktor, Romániában Marcel Ciolacu” - fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: „amit ma tapasztalunk a mindennapi életben, az a bizalmatlanság, amit föl kell oldani. Folyamatosan azt mondom, hogy a régióban az érdekeltségek, az érdekek közösek, és a siker csak közös lehet, ugyanis mindenki túl kicsi ahhoz, hogy külön-külön sikeres legyen”.

Az interjúban szóba került az erdélyi médiahelyezet is. Megkérdezték az RMDSZ elnökétől, hogy szerinte rendben van-e az, hogy „az Erdélyi Médiatér Egyesület néhány évvel ezelőtt maga alá húzta szinte az összes erdélyi magyar lapot, dőlt a magyar közpénz az újságokhoz, ám 2023-ban elzáródott a pénzcsap, megszűnt például, a Székelyhon, a Krónika, a Székely Hírmondó nyomtatott változata?” Kelemen Hunor azt válaszolta: ebbe nem lát bele. „Mindig azt mondtam, nyomtatott sajtóra szükség van, de piac nélkül fenntarthatatlan. Amikor az Új Magyar Szó nyomtatott verziója annak idején megszűnt, és az RMDSZ átvette a lapot, három nap alatt kellett eldönteni – nekem kellett eldöntenem –, hogy mit csinálunk. Egyszerű pénzügyi számítás volt: kinyomtatsz egy nap 4000–5000 példányt, ebből eladunk 2500–3000-et, van egy terjesztő hálózatunk, amelyet fönn kell tartani, és arra a következtetésre kellett jutnom, hogy nem. Bármilyen nehéz volt, úgy döntöttem, marad csak az online. Egyszerűen nem volt pénzünk a nyomtatott újságot fenntartani. Főleg az idősebb korosztálytól kaptam sok szemrehányást, és el kellett ismernem, ezek jogosak voltak. De nincs a világnak az a finanszírozója, aki ilyen körülmények között a végtelenségig fenn tud tartani egy újságot. Nincs már az a print, amit valamikor megszoktunk, maradt még néhány napilap, úgy-ahogy túlélik, más kérdés, hogy meddig” - fogalmazott az RMDSZ elnöke. 

Arra a felvetésre, hogy „előbb lecsapott és tarolt a Fidesz, majd egyik napról a másik elzárta a pénzcsapot”, Kelemen Hunor nyomatékosította: nem tud erről érdemben semmit sem mondani, mert nem látta kezdéskor az üzleti tervet, sem akkor, amikor megszüntették. „Szerintem a következő négy-öt évben sokkal gyorsabban történnek a dolgok, mint ahogy történtek az elmúlt húsz évben, ilyen a technikai fejlődés. A mesterséges intelligencia olyan mértékben írja majd felül a dolgokat, hogy azt most be sem tudjuk mérni. Ez annál sokkal fontosabb, mint hogy mi történt, miért fogyott el a pénz, kinek a fejében született meg az a döntés, hogy ezek az erdélyi lapok nem fenntarthatók. Hogy miként vezényelték le, az megint egy másik történet, de erre sincs rálátásom. Látni kell, hogy nekünk az elmúlt években a maszol.ro portált fenntartani óriási erőfeszítés volt, miközben próbáljuk távol tartani magunkat tőle” - mondta a 24.hu-nak politikus.

A jövő évi választási kampányra vonatkozó kérdésre, miszerint az RMDSZ részéről  „egy radikálisabb kampány segítene-e könnyebben megugrani a küszöböt?”, Kelemen Hunor visszakérdezett: mi a radikális? „Nemzeti kérdésekben nincs kompromisszum, de ez nem radikalizmus. Jövőre a legnehezebb feladat az első, az EP-választás lesz, mert növekszik az euroszkepticizmus a románok és a magyarok körében, ám az nyilván elképzelhetetlen, hogy hátat fordítasz az EU-nak, még akkor is, ha néhány vezetői döntéssel én sem értek egyet. A helyhatósági választás utána már helyi ügy és egyszerűbb, a megszerzett polgármesteri, tanácsosi székek számánál nem látok komoly változási veszélyt. Aztán következik a parlamenti választás, és ismétlem, ott a kishitűség a legnagyobb ellenségünk, hogy elengedjük magunkat. De ez nem 2024 specifikuma, így volt ez a korábbi választásokon is, így remélem, sikerül megfelelően mozgósítani a választóinkat” - mondta 24.hu-nak az RMDSZ elnöke.