Egy közvéleménykutatás szerint az Európai Unió (EU) polgárainak 63-64 százaléka elégedetlen az Európai Bizottság munkájával és változást akar, „azt gondolom, az erdélyi, Kárpát-medencei magyaroknak is az az érzése hogy változásra van szükség" - mondta az RMDSZ elnöke a magyar M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Kelemen Hunor úgy vélte, az emberek változást akarnak, amikor csökken a versenyképesség, a biztonságérzet, veszélyben érzik megszokott életüket, amikor beszűkülnek a perspektíváik. Megalapozatlan az a vád, hogy aki euroszkeptikus, az EU-ellenes - jelentette ki. Hozzátette: ha a magyarokat megkérdezik, nagy többségük európainak és az európai értékeknek, a görög-zsidó-keresztény hagyomány folytatójának tartja magát, „de a bizottság vezetői rossz döntéseket hoztak, ezen változtatni kell".

Kelemen Hunor azzal összefüggésben, hogy pénteken kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Kárpát-medencei magyar pártok vezetőivel a Budapesten zajló Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary), azt közölte: erőt jelentenek azok, akik együtt, hasonlóképpen gondolkodnak a magyar közösség, a különböző élethelyzetbe került magyarok sorsáról. Azt mondta, fontos, hogy „legyen hangjuk", a szülőföldön és együtt az EU-ban is erősek legyenek, mert a Kárpát-medencei magyar közösségek akkor sikeresek az érdekérvényesítésben, ha közösen lépnek fel, nagy dolgokban együtt terveznek és cselekednek.

Kelemen Hunor közölte, elvárás az RMDSZ és a magyar kisebbség részéről, hogy európai hatáskör legyen az őshonos nemzeti kisebbségek jogszabályi védelme, az európai lét, identitás értékeinek védelme, a létbiztonság, a kiszámíthatóság, a béke, az, hogy tervezni tudjanak a szülőföldjükön. Az erdélyi politikus kitért arra is, hogy „az erdélyi magyar közösség 34 éven át megőrizte azt az eszközt, amit RMDSZ-nek nevezünk", erre az eszközre szükség van az érdekérvényesítésben.

Az RMDSZ azért volt sikeres az elmúlt több mint három évtizedben, mert mindig a magyar érdeket, a magyar közösség érdekképviseletét helyezte az első helyre - hangsúlyozta. Rámutatott, ez 2024-ben sincs másként, főleg azért, mert azt látják, erős támadások érik az elmúlt évtizedek eredményeit, köztük az anyanyelvhasználatot. Az anyanyelvhasználat, a magyar feliratok, a közösségi szimbólumok, a székely zászló használata miatt „több mint kétszáz pert visznek a polgármestereik" - fűzte hozzá.

Kelemen Hunor a budapesti Kossuth rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol azt mondta: az RMDSZ számára az európai parlamenti választás tétje az, hogy az erdélyi magyar közösségnek legyen európai uniós képviselője, „ne nélkülünk döntsenek az EU-ban". Ha lesz ötszázezer szavazatuk, két embert tudnak Brüsszelbe küldeni - jegyezte meg. Jelezte egyúttal, hogy Romániában szuperválasztási év van, az európai parlamenti és az önkormányzati választást együtt tartják, magas, 60 százalék körüli részvételre számít.

A román pártok mobilizálnak, abban érdekeltek, hogy egész évben fenntartsák a reményt a győzelmükben, emiatt az RMDSZ-nek is erősen figyelnie kell a mozgósításra - fogalmazott. Kelemen Hunor kiemelte, tapasztalatuk szerint a szavazati jogukkal élő magyarok több mint 90 százaléka a szövetség listáját támogatja, viszont részvételük nem maradhat el a román részvételtől, mindenkinek saját ügyeként kell kezelnie az európai parlamenti választást. „Egyszer lehet elrontani az életben, utána már nem lehet helyre rakni" - hangsúlyozta.

Az MTI által idézett politikus az önkormányzati választásokról szólva kitért rá, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli megyékben nincs listája, mert ott nem élnek magyarok. Bákó megyében a morvai csángók, Gorzs megyében az RMDSZ állít megyei listát. De ott van az országos európai parlamenti lista, ezért az RMDSZ-nek úgy kell mozgósítania a következő hetekben, hogy a Kárpátokon kívülről is kapja meg az arányos képviselethez szükséges szavazatokat - hívta fel a figyelmet. Kelemen Hunor utalt rá, hogy 211-212 magyar polgármester van Romániában, abban bízik, hogy az önkormányzati választás után is több mint 200 településvezetőjük lesz, és a magyar önkormányzati képviselők száma sem változik, 2700-2800 között lesz. „Van azonban néhány fontos város, Marosvásárhely és Szatmárnémeti, ezeket meg kell tudni nyerni, és meg kell tartani Maros és Szatmár megye önkormányzatát, Udvarhelyt pedig vissza kell nyerni" - fogalmazott.

Kelemen Hunor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőséges pártól azt mondta: a magyarellenességből építkező szervezet 2020-hoz képest mára megduplázta támogatottságát, amely 20 százalék felett van, így nemcsak a parlamentben, hanem az önkormányzatokban is jelen lesz, a mérgező, gyűlöletkeltő magyarellenes beszédek önkormányzati szinten is hallhatók majd. A politikus a 15 éves magyar nemzetiségű sportoló közelmúltban történt edzőtábori bántalmazásáról azt mondta, intézményi és rendőrségi vizsgálatok indultak, az országos sporthatóság elnöke hallgat, amely elfogadhatatlan, és a vezető politikusok sem nyilatkoztak, mert félnek, vagy taktikáznak. „A szélsőségesek ellen fel kel lépni, nem lehet hallgatni, a hallgatás soha semmit nem old meg" - jelentett ki Kelemen Hunor.