Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét az elmúlt esztendő nehézségeiről és a 2022-es év prioritásairól kérdeztük, arról, a politikai elit miképpen lábalt ki a tavalyi válságból és ez mennyire befolyásolta az ország ügyeit, illetve hogy idén melyek lesznek azok az ügyek, amelyek várhatóan meghatározzák majd a közbeszédet és a romániai magyar szempontjából kulcskérdésnek minősülnek. Nem kerültük el a SIIJ felszámolásának kérdését és a kötelező munkahelyi Covid-igazolvány bevezetésének fiaskóját sem.

Tavaly év elején a romániai politikum nagy része még optimistán tekintett a jövőre, miután megalakult a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta kormány, hiszen akkor úgy tűnt, hogy egy politikailag csendes időszak következik. Az élet azonban másképp hozta: a kormánykoalíció első komoly vitájára 2021 tavaszán került sor, és bár akkor látszólag sikerült elsimítani a nézeteltéréseket, nyár végére olyannyira kiéleződtek az ellentétek a kormányzó pártok között, hogy az a koalíció szakadásához, majd pedig a kormány megbuktatásához vezetett. Az újabb kormányalakítási kísérletek, a pártok közötti egyezkedések hónapokig elhúzódtak, miközben a koronavírus-járvány sújtotta az országot, majd pedig az energiaárak elszabadulása okozott nagyon jelentős problémákat. Az legújabb kormányt, amelyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) mellett a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója alkot nagykoalíciót, november végén iktatták be, és máris úgy tűnik, a súrlódások elkerülhetetlenek.

Arra számítottak, hogy stabil kormányzás következik

Kelemen Hunor a Maszolnak kiemelte: „Nem voltam naiv, de úgy gondoltam, hogy a kollégák az USR-ből és a liberális pártból ugyanolyan felelősen gondolkodnak, hogy az ország számára következik egy négyéves időszak, amikor nincsenek választások, amikor van egy viszonylag jónak tűnő koalíció, és bár vannak viták közöttünk néhány kérdésben, de azért az ország dolgait előre fogjuk vinni és lesz egy jó és hatékony kormányzás.” Akkor úgy gondolta, hogy a felelős politikusok ragaszkodnak egy ilyen koalícióhoz a választások után, egy hosszú politikai krízis és egy olyan évtizedet követően, amikor egyik kormány a másikat követte. „Aztán kiderült, hogy az akkori kollégák, különösen az USR-sek, másképpen látták ezt, és augusztus végére, szeptember elejére az akkori koalíció elveszítette a tartalékait és azt a minimális bizalmat sem tudta fenntartani, amely nélkül nem működhet a koalíció” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

„Függetlenül attól, hogy a koalícióval mi történt, mi végeztük tovább a munkánkat és próbáltuk azt a racionális álláspontot képviselni, hogy a kormányzás egy eszköz és nem cél, eszköz ahhoz, hogy a társadalom problémáira megoldást találjunk és a nagy közösségi kérdéseket próbáljuk megválaszolni”, magyarázta Kelemen Hunor. „Így álltunk hozzá akár a fejlesztési minisztériumot, akár a környezetvédelmi vagy a sport- és ifjúsági minisztériumot nézzük, illetve a teljes kormányzatot, így próbáltuk a döntéseket meghozni, és azt gondolom, hogy sikeresen” – magyarázta. Éppen ezért igyekeztek kimaradni a PNL és az USR közötti botrányból, és ezzel érték el azt, hogy az akkori koalícióról olyan kép alakult ki, hogy az RMDSZ-en kívül senki sem foglalkozik az ország dolgaival, másik két kormányzó párt csak egymással, illetve saját magával van elfoglalva, mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, amikor kérték, próbáltak közvetíteni közöttük, egészen addig, amíg a koalícióban el nem romlott teljesen a viszony.

Folytatják a tavaly megkezdett programokat

„Mi megterveztük és elindítottuk a nagy fejlesztéseket, az elmaradásokat – ahol lehetett – pótoltuk már a tavalyi év elején, elkezdtünk dolgozni a hosszú távú stratégiákon a sport és az oktatás területén, a biztonságos és egészséges iskolák programnak az előkészítésén. Tehát végeztük a munkánkat legjobb tudásunk szerint és próbáltuk a koalíciós partnereket is az úton tartani, de ez nem mindig sikerült” – magyarázta.

Kiemelte, hogy ilyen körülmények között is „a mi szempontunkból egy sikeres esztendő volt a kormányzás tekintetében a pragmatikus téteket és a szimbolikus ügyeket illetően is. Kinyitottuk azt a fiókot, amit még Dacian Cioloșék 2016-ban bezártak, ahol a különböző helyi közösségek ügyei, címerek, zászlók voltak elásva, és 2021-ben számtalan településnek és megyének sikerült hivatalosítani, jogilag megerősíteni a helyi szimbólumát és ezt immár használhatják hivatalosan”. A pragmatikus ügyek közé sorolta Kelemen Hunor az Anghel Saligny-programot, korrekciót hajtottak végre a helyi fejlesztések országos programjának második kiírásában, figyelembe véve az építőanyagok árnövekedését, illetve kifizették az elmaradásokat. „Elindítottuk a közigazgatási reformok egy részét, a környezetvédelmi minisztériumban a medveveszélyre kerestük a megoldást, mert az emberi élet és az emberek tulajdonának a védelme az egyik legfontosabb ügy. Bár a medvetörvény ismét visszakerült a parlamentbe, de tudjuk, hogy milyen apró módosításokkal lehet rendbe rakni."

A cél az alkotmánymódosítás

A tavalyi év végén létrejött a nagykoalícióban, amelyben a PNL mellett a PSD is helyet kapott, tulajdonképpen az RMDSZ-re nem lett volna szükség ahhoz, hogy meglegyen a parlamenti többség, ám mégis „mindkét nagyobbik párt azt kérte, hogy maradjunk a koalícióban. Olyan értelemben, hogy nem matematikailag, hanem politikailag közelítettünk a tárgyalásokhoz, sikerült megőriznünk súlyunkat és pozícióinkat a kormányzaton belül”. Kelemen Hunor kiemelte: egy nagykoalícióban más terveket kell kitűzni, olyat, amit egy kétharmados többség hiányában kormányzó koalíció nem tud megoldani, ilyen például az alkotmánymódosítás.

„Ilyen kérdés például az államforma megváltoztatása. A parlamentáris köztársaságot kellene bevezetni a mostani nem is tudni milyen rendszer helyett, mert ez nem is félelnöki, hanem egy furcsa hibrid rendszer. A parlamentáris köztársaság azt jelentené, hogy a parlament választja az államfőt, és ezáltal a parlament súlya megnő, és azokat a potenciális konfliktusokat, amelyeket a mostani alkotmány és a mostani rendszer kódol magában, és amelyek gyakran előjöttek az elmúlt évtizedekben, azokat kellene korrigálni” – magyarázta. Elismeri azt is, lehetséges, hogy az államelnököt az emberek válasszák meg, viszont akkor a hatásköreinél kell komoly módosításokat végezni, ugyanakkor azt is el tudja képzelni, hogy a hatáskörökben csak az éppen szükséges árnyalatnyi módosításokat végezzék el, de a parlament válassza meg az államelnököt.

„Én annak vagyok a híve, hogy a parlament válasszon államfőt és így alakítani át az állam működésének rendjét, ez lenne a nagy kihívás. Egy közel hetven százalékos többség ezt el tudja érni, ha megegyezünk. Ha erről megegyezünk, akkor a koalíció is hosszú életű lenne, illetve 2024 után is lehetőség lenne egy stabil és demokratikus kormányzást biztosítani az ország számára” – magyarázta Kelemen Hunor.

A Maszol kérdésére az RMDSZ elnöke közölte, a PSD sokkal nyitottabb ebben a kérdésben, míg a liberálisok visszafogottabbak, de február-márciusban derül ki, hogy el tudnak-e indulni ezen az úton az alkotmánymódosítás felé. A parlamenti szesszió előtt ülnek le tárgyalni, és amennyiben meg tudnak egyezni, akkor elindítják a parlamenti procedúrákat. „Én továbbra is fenntartom, hogy ezt a módosítást 2022-ben kell megtenni” – szögezte le Kelemen Hunor.

„Ha nem tesszük meg, akkor azt gondolom, hogy nagyon sokat kockáztatunk. A koalíció működése is veszélybe kerül, hiszen 2023-ban ráfordulunk a választási kampányra. A ciklus felén túl leszünk, a 2024-es választásokon pedig mindkét nagy párt kénytelen indítani jelöltet államfőjelöltet, főleg hogy a következő elnökválasztás egybeesik a parlamenti választással. Attól a pillanattól kezdve, ismerve a román belpolitika dinamikáját, illetve figyelembe véve azt, hogy a koalíciós kultúra nem elég erős Romániában ahhoz, hogy ilyen versenyhelyzetben is fennmaradjon egy koalíciónak a működőképessége, stabilitása, ismét politikai válságba sodorják az országot” – elemezte a helyzetet az RMDSZ elnöke.

Ősszel kerül napirendre a kisebbségi törvény

Az idei prioritásokról szólva Kelemen Hunor a Maszol kérdésére elmondta, a tavaly elindított Anghel Saligny fejlesztési program gyakorlatilag az idén kerül egyenesbe, és ez egy hosszú lefutású projekt. Az Országos Helyreállítási Programmal (PNRR) kapcsolatos intézkedések első fázisán túl vannak, tehát a munka már elkezdődött, a pénzeket már le lehet hívni egyes programokra. Megtudtuk, a Novák Károly Eduárd sport- és ifjúsági miniszter által elkezdett sportstratégia bemutatását is idén tavaszra tervezik, erre valamikor március folyamán kerülhet sor.

A biztonságos iskolák programra a memorandum a kormány elé kerül február végéig, és utána kezdődhetnek az előkészületi munkálatok a megfogalmazott javaslatok alapján. Kelemen Hunor szerint ez azt jelenti, hogy egy átfogó, hosszú távú infrastrukturális beruházás kezdődik az iskolák rendbetétele érdekében. „Az, hogy minden feltételnek eleget tévő infrastruktúrát tudjunk biztosítani, akár 4–6 évet is igénybe vehet a mostani adatismeret tükrében, tehát rengeteg munka van” – közölte a politikus

Az RMDSZ elnöke tudatta, a koalíciós megegyezés szerint a kisebbségi törvény az őszi ülésszakban kerül napirendre. „A kisebbségi törvény előbb a koalíció, majd a parlament elé kell kerüljön. Ez van a kormányprogramban is benne” – szögezte le a politikus. Szerinte ugyanakkor a kisebbségi törvény mellett ott vannak egyrészt azok a feladatok, amelyek a beruházásokhoz, az életminőség és -feltételek javítását szolgálják, másrészt pedig „a gazdaságot működésben kell tartani, és a nagy közberuházások Romániában a gazdaság működésének egy jelentős hányadát teszik ki”.

Vannak területek, ahol nehezebben tudnak majd haladni

Az Országos Helyreállítási Programban megfogalmazott vállalásokkal kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta: „Vannak olyan területek a pénzügyi részben, amelyek különösebb nehézségek nélkül menni fognak. És vannak olyan területek, ahol valóban nehezebben fogunk haladni előre, de hál' Istennek, hogy ezeket a kritériumokat és magát a lebonyolítást tudja alakítani a kormány valamilyen mértékben.”

„Például azt, ami az önkormányzatokon keresztül zajlik, viszonylag egyszerűnek látom, ott nem lesznek elakadásaink. A nagy infrastrukturális projektek esetében szintén nem látom a problémát, ha túljutunk a közbeszerzési procedúrákon, mivel ott kevés, de nagy értékű szerződést kell aláírni” – ismertette az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor szerinte vannak olyan területek, ahol a reformok miatt nehezebben tudnak majd haladni. A szűk határidők és a nagy feladatok miatt lényegesebben nehezebben haladnak majd a nyugdíjrendszer és az egységes bérezési reform vonatkozásában.

„Nekünk májusban kell a következő elszámolással a bizottsághoz fordulni, és a lényeg az, hogy a kitűzött célokat ne tévesszük szem elől. Én 2022-re ilyen szempontból nem látok problémát. Viszont valóban rengeteg szerződést meg kell kötni 2022 végéig, illetve 2023 közepéig. 2022 végéig csak a Fejlesztési Minisztériumnak néhány ezer szerződést meg kell kötnie. Ezért ott az eljárásokat, a procedúrákat rettenetesen leegyszerűsítettük. Ez nemsokára már a közvélemény számára is egyértelmű lesz, és az önkormányzatok viszonylag egyszerű menürendszerben, egyszerű pályázati módon tudják a rendelkezésükre álló forrásokat lekötni és utána felhasználni” – mondta Kelemen Hunor.

Mi lesz a SIIJ-zsel?

„A másik nagy kérdés, amire mindenki választ vár, hogy mi lesz az igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály (SIIJ) felszámolásával, mert itt egymáshoz vannak kötve a reformok. Nem is az a kérdés, hogy bizonyos procedúrákat, demokratikus eljárásokat hogyan fog teljesíteni a kormány, mert azzal is lesz probléma, de a reformokat határidőhöz kötik. Mi a SIIJ megszüntetését februárban, március közepéig be fogjuk fejezni. Van erre megoldás. Legkésőbb január utolsó hetében megszületik a koalíción belül a döntés, és a törvény a parlament elé kerül a közvitát követően, február közepén. És hogyha van egyezség, akkor két, maximum három hét alatt a parlament mindkét házában át lehet vinni a törvényt. És ezt meg kell tenni, mert megígértük, mert úgy gondoljuk, hogy a mostani változat az nem jó” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Még idén kidolgozzák a családtámogatási programokat

A kormány az RMDSZ kezdeményezésére hozta létre a családügyi minisztériumot, amely gyakorlatilag a Szövetség szeptemberi kongresszusán elfogadott családpolitikai csomagjában megfogalmazott kezdeményezések kidolgozásával foglalkozik. Kelemen Hunor szerint az idei esztendőben előkészítik azokat a nagy programokat, amelyeket a jövő évi költségvetésbe bevesznek. Ezek a kezdeményezések hosszú távúak, hét és tíz év közötti a lefutási idejük, ugyanis ennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy a programok eredménye a társadalomban megmutatkozzon.

„A minisztérium létrejött. A kereteit megbeszéltük, a kormányprogramba beírtuk, hogy körülbelül milyen területeket érintene a családtámogatás. Ezeket kell kidolgozni 2022-ben ahhoz, hogy már az elfogadott törvények, kormányhatározatok alapján lehessen a költségvetésbe belefoglalni a szükséges forrásokat 2023-ra. Mi Gabriela Firea miniszternek a javaslataink egy részét eljuttattuk, a többit is el fogjuk küldeni rövid időn belül. Neki kell majd ezeket miniszterként vállalnia és a koalícióval a parlament elé terjesztenie. Úgy láttam, ő ezekre nyitott, de nyilván a szociáldemokratáknak, a liberálisoknak is lesznek javaslataik. Úgy gondolom, hogy valamikor a tavasz végére, nyár elejére összeállhat az a csomag, ami alapján aztán a jövő évi költségvetést meg lehet tervezni” – vázolta a Maszol kérdésére az RMDSZ elnöke.

Amennyiben sikerülne augusztusig néhány fontos részletet a parlamenttel elfogadtatni, akkor már az őszi költségvetés-kiegészítéskor is lehetne betenni valamennyit. El lehetne indítani egyes programokat, de a lényeg az, hogy ebben az évben készüljön el az a hosszú távú terv, ami aztán a költségvetésben megjelenik, és ami a támogatásokat akár az adóleírás formájában, akár a lakáshoz való jutás, lakásépítés, lakásvásárlás formájában, akár a különböző szolgáltatásoknál a családtámogatási részt illeti.

Kelemen Hunor hozzátette: „Ami a banki kölcsönök garanciáját, a kamattámogatást, illetve egy bizonyos gyerekszám fölött a kölcsön egy részének a visszatérítését jelenti, ott le kell ülni a banki szektorral, meg kell beszélni, továbbá a költségvetésnek a teherbíró képessége is véges, nem lehet a végtelenségig feszíteni. Ezért be kell ütemezni a következő 6–7 évre, hogy évente milyen keret áll rendelkezésre a fiatal családok számára. Tehát ezek a fontos részletek, ezt szerintem az év első felében kidolgozza a családügyi minisztérium.”

Mi lett a Covid-igazolvánnyal?

Miután tavaly ősszel az USR kilépett a kormányból, az egészségügyi tárca ügyvezető miniszteri teendőit Cseke Attila fejlesztési miniszterre bízták, éppen a koronavírus-járvány negyedik hullámának idején. Kelemen Hunor erről elmondta, „Cseke Attila vezetése alatt nagyon korrektül, tisztességesen, hatékonyan tudtuk menedzselni azt a nagyon nehéz időszakot, és mindazt, amit akkor elvégeztünk, akár a kórházak felkészítését, akár a gyógyszerbeszerzést illetően, a mai napig még ez tart. Ezt látni kell: ha van gyógyszer a kórházakban, azért van, mert Cseke Attila és az RMDSZ időben előkészítette, elfogadtatta, megrendelte, megvásárolta a szükséges gyógyszereket.”

Az ötödik hullámban Alexandru Rafila egészségügyi miniszternek kell tudnia menedzselnie, illetve a rendszert úgy alakítania, fölkészítenie, hogy zökkenőmentesen, vagy minél kevesebb problémával szembesülve tudja kiszolgálni a betegeket. „Ez egy teljesen más típusú, más jellegű hullám. Ugye egyelőre azt látjuk, hogy bár nagyobb a fertőzöttek száma, de enyhébb a betegség lefolyása, kevesebben kerülnek intenzív osztályra és emiatt a felkészülés is más kell legyen, magyarázta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor álláspontja az első pillanattól az volt, hogy „érvekkel, racionális magyarázattal szolgálva kell rávenni a társadalmat arra, hogy vállalja az oltást. Mert az oltás csupán egy eszköz ahhoz, hogy a különbséget meg tudd tenni az élet és a halál között. (…) Ezért én annak voltam a híve, hogy olyan típusú intézkedéseket kell hozni, amelyek az embereket ráveszik arra, hogy vállalják az oltást, hogy bizonyos típusú tevékenységeket, bizonyos intézményekben a bejutást nem teszed lehetővé, csak ha a polgárok rendelkeznek oltási igazolással. Így jár el Európában számtalan ország. És Romániában is ezzel próbálkoztunk. Azonban az a kezdeményezés, ami a munkahelyen való jelenlétet az oltási igazoláshoz kötötte volna, a koalícióban nem kapott támogatást” – közölte az RMDSZ elnöke.

Hozzátette, a kötelező Covid-igazolást bevezető törvényről valójában azért mondtak le, mert alkotmányossági problémák merültek föl. „Volt társadalmi reakció és ellenreakció is, de az nem volt olyan mértékű, amit ne lehetett volna kezelni. Viszont alkotmányjogilag Romániában kifogásolható az, hogy a munkához való jogot korlátozod. Mert akkor kell valamiféle más megoldást adni az embernek vagy napi teszteléssel, vagy pedig az otthon elvégezhető munka biztosításával. Sok olyan terület van, ahol ezt nem lehet folyamatosan és állandóan biztosítani, mert aki egy pékségben, egy termelőegységben dolgozik, az nem tudja otthonról a munkáját elvégezni, és ezért ezeket a korlátozásokat az Alkotmánybíróság nem fogadta volna el” – magyarázta Kelemen Hunor.

A másik, egy általánosabb probléma a rengeteg oltásellenes propaganda visszaszorítása, ehhez állami szabályozás is kell, mert „a véleményszabadságot meg kell őrizni, ahhoz ragaszkodni kell, de a véleményszabadság nem jelenti azt, hogy te a véleményeddel, annak az általánossá tételével másokat veszélybe sodorhatsz, és ezért a különböző konspirációs elméleteket, illetve az agresszív oltásellenességet a médiában, az online felületeken, a televízióban, a rádióban valamilyen formában észszerűen vissza kell szorítani. És úgy, hogy ne sérüljön a szabad véleménynyilvánításnak a joga, természetesen nem könnyű feladat, próbálkoznak ezzel az államok, manapság már nem csak Romániában van ilyen probléma. Romániában ez mintha általánosabb lenne, vagy nagyobb mértéket öltött volna, de a koalícióban is volt szó arról, hogy erre 2022-ben valamiféle megoldást kell találni” – közölte a politikus.