A kormányváltást nevezte 2015 legfontosabb eseményének évértékelő sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A szövetségi elnök csütörtökön, Kolozsváron az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség nézőpontjából elemezte ki az elmúlt esztendőt, és kitért 2016 prioritásaira is.

Kelemen szerint 2015 politikai értelemben atipikus év volt. Felidézte, hogy az utca nyomására lemondott a Ponta-kormány, helyébe pedig szakértői kormány lépett. „Román találmány, hogy ennek a kormánynak nincs jól meghatározott parlamenti többsége, de ellenzéke sem. Ez nem egy szerencsés helyzet, de egy évig, a következő parlamenti választásokig elfogadható” – jelentette ki.

A szakértői kormány megalakulását azzal magyarázta, hogy a Ponta-kabinet bukása után a pártok hátrább léptek, nem törekedtek a hatalom megszerzésére. Ez azonban Kelemen Hunor szerint nem jelentheti azt, hogy le kell mondani a pártok, a választások intézményéről. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ jobb megoldásnak tartotta a szakértői kormánynál az előrehozott választásokat, a parlament feloszlatását, ám a többségben ehhez nem volt meg a politikai akarat.

Megszerzett jogok csorbultak 2015-ben

Az RMDSZ elnöke úgy értékelte: a Colectiv-tragédia után Románia már nem következmények nélküli ország. Vannak azonban olyan területek, mint például a kisebbségi jogok érvényesítése, ahol nincsenek következményei a visszalépéseknek. „Ilyen értelemben kedvezőtlen év volt számunkra 2015” – fogalmazott.

A politikus felidézte, hogy idén a románok és a magyarok közötti feszültségek kiélezésére tettek kísérletet román politikusok. Csorbultak a megszerzett jogok, kollektíven megbélyegezték a magyar közösséget a kézdivásárhelyi „terrorista” ügyében. Kelemen a megszerzett jogok csorbításaként értékelte, hogy jogerős ítéletek születtek kétnyelvű feliratok eltávolításáról. Emellett a román hatóságok kifogásolták a himnuszéneklést, a közösségi szimbólumok használatát.

A politikus emlékeztetett az aradi Szabadság-szobor és a Mátyás-szobor megrongálására is. „Mindannyiszor jeleztük ezeket az eseteket, az elkövetőket még mindig keresik, tetteik következmények nélkül maradtak. A többség-kisebbség viszony romlott, de továbbra is e viszony bizalmon alapuló kiegyensúlyozása a célunk” – mondta a szövetségi elnöke, felidézve azt is, hogy a RMDSZ a Kézdivásárhelyen történtek utáni kollektív megbélyegzés ügyében szót emelt a kormányfőnél, az államfőnél és a Bukarestben akkreditált diplomatáknál is.

Közel száz RMDSZ-tervezet a parlamentben

Kelemen Hunor elégedett az RMDSZ törvényhozási tevékenységével. Adatai szerint közel száz tervezetet terjesztettek be idén a parlamentbe. Külön kiemelte, hogy az RMDSZ-es Cseke Attila kezdeményezésére fogadták el a 271/2015-es számú törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a közigazgatási intézményekben felszabadult állásokat a kormány beleegyezése nélkül is meg lehet tölteni. „Ez könnyített a helyhatóságok helyzetén, korábban bénultsági állapot volt” – magyarázta.

A politikus pozitívumnak nevezte, hogy RMDSZ-es javaslatra a parlament a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át. Ezt nagy többséggel szavazták meg a törvényhozók. „Ez is bizonyítja, hogy sok-sok erőfeszítéssel a többség-kisebbség viszonyát a normalitás irányába lehet terelni” – tette hozzá.

Beszámolója szerint a választási reformhoz is jelentős mértékben hozzájárultak idén. Többek között az RMDSZ javaslatára tér vissza jövőre Románia a pártlistás rendszerhez való visszatéréshez. „Már 2011-ben is ezt javasolták. A többség ezt most elfogadta” – magyarázta. A helyhatósági választásokon az egyfordulós polgármester-választás mellett álltak ki, emellett támogatták, hogy a megyei tanácselnököket az önkormányzat válassza meg. Mindez bekerült a helyhatósági választási törvénybe.

Kelemen felidézte: a levélszavazást mindvégig ellenezték, de a külföldiek szavazati jogának érvényesítését soha nem vitatták. „A szavazás tikosságával és biztonságával kapcsolatban merültek fel kételyeink. Megtámadtuk a levélszavazásos törvényt az alkotmánybíróságon, de nem adtak nekünk igazat” – emlékeztetett a politikus.

A 2016-os év prioritásai

A szövetségi elnök szerint az RMDSZ számára a jövő év prioritása egy új típusú politizálási stílus meghonosítása lesz. Ennek alapjait már az újratervezésről szóló áprilisi kongresszuson letették. „Már 2012-13-tól éreztük, hogy mások az elvárások a politikai osztállyal szemben. De ez a reform nem hajtható végre néhány hét alatt, mi másfél évet szánnánk rá. Az önkormányzati választásokon azonban már kiderül, hogy mennyire sikerül az RMDSZ-nek új stílusban politizálnia” – fogalmazott.

E reform jegyében Kelemen azt ígérte: jövőre nagy változások várhatók az RMDSZ választási jelöltjeinél, olyan személyeket keresnek, akik a társadalom elvárásainak megfelelnek. „Majd meg fogják látni, hogy sok új arc lesz, más megközelítés. Prioritásunk visszanyerni az emberek bizalmát a politikában, a demokráciában” – szögezte le. Hozzátette, a helyhatósági választásokon megőrizné, illetve növelné azoknak az önkormányzatoknak a számát, ahol 2012-ben nyerni tudott.

Aktív év volt külpolitikai téren

Kelemen Hunor szerint a külpolitika terén aktív évet zár az RMDSZ. Legfontosabb külpolitikai mozzanatnak a washingtoni találkozóit nevezte az Obama-adminisztráció képviselőivel és a kongresszusban. „Amit ott elmondtunk, viszontláttuk az amerikai külügy országjelentésében. Nem volt hiábavaló az ottlétünk” – értékelte a politikus.

Szavai szerint felhívták a figyelmet Washingtonban arra, hogy az amerikai-román partnerség úgy erős, ha az amerikaiak számon kérik a kisebbségi jogok betartását. A szövetségi elnök felidézte azt is, hogy az Európai Néppárt idei madridi kongresszusának dokumentumaiba bekerült az őshonos kisebbségek jogainak oltalma is. „Az RMDSZ jelenlétének köszönhetően már 2012-től sokkal nyitottabb az EPP a kisebbségek irányába” – emlékeztetett Kelemen.

Nem érkezett el az ideje a különnyugdíjaknak

A Maszol kérdésére Kelemen Hunor elmondta, „nem örül” annak, hogy az RMDSZ képviselőinek egy része megszavazta a honatyák különnyugdíjáról szóló törvényt a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy frakció többsége vagy nem vett részt a szavazáson, vagy nem támogatta a jogszabályt. „A frakció szintjén nem született erről döntés. Ám az már korábban elmondtam, szerintem nem érkezett el a pillanat, hogy a román parlament elfogadjon egy ilyen tövényt” – magyarázta.

A politikus ugyanakkor felvetette: akadnak olyan honatyák, akik parlamenti tevékenységük miatt hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon. Szavai szerint volt olyan RMDSZ-es pedagógus-képviselő, aki mandátuma letelte után nem tudott azonnal visszatérni a tanügybe. Egy darabig helyettesítő tanárként dolgozott, annak ellenére, hogy korábban iskolaigazgató is volt. Kelemen szerint kell találni egy jogi megoldást az ilyen helyzetben lévő honatyák számára.

A magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva a politikus bejelentette, hogy az RMDSZ "szinte biztosan" 2016-ra is - mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra - meghosszabbítja együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP). Erről pénteken terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, az MPP elnökével, de a részleteket "településről településre" jövőre dolgozzák ki. Kelemen Hunor megemlítette: hétfőn Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével is találkozik.