A Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki, kolozsvári ülésén Kelemen Hunor elmondta, őszintén kell beszélni a problémákról. "Nem a polgárok a hibásak azért, ami ma az országban történik." Szerinte tudomásul kell venni, hogy az emberek dühösek. 

Az, ahogyan a 2024-es államelnök-választás első fordulójában az emberek szavaztak, annak oka van. Az következmény. Hiába nőttek a nyugdíjak, a bérek, hiába változik az ország arculata, bizonytalanság van, nagy bürokrácia. Az emberek kiszolgáltatottnak érzik magukat. Az egyik legnagyobb gond, hogy nincs egy átfogó közös célja ennek az országnak – mondta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint hiányzik a közös történet, az, amiben minden közösség, minden család megtalálja a saját célját. Hangsúlyozta, mindezt a társadalmi bizonytalanságot tetézte az államelnök-választás. A szövetségi elnök hozzátette, jó ideig nem láttuk azt, hogy mi volt az Alkotmánybíróság döntésének az alapja, melyek voltak a bizonyítékok, de amint azok napvilágot láttak, kiderült, hogy a hatóság nem tehetett másként.

„Az emberek úgy érzik, hogy sérült a szabad választás joga, sérült az emberi méltóság. Láthatjuk, hogy Románia nemcsak egy hibrid háborúnak a színtere, de az áldozata is. Ennek a következménye a bizonytalanság és káosz” – mondta a szövetségi elnök.  

Ma az ország választás előtt áll, de nincs eldöntve, hogy milyen irányba: a jövőbe vagy múltba?  – tette hozzá.

"Nem akarunk a múltba visszatérni" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Közölte, a földrajz nem változtatható meg, mi a periférián vagyunk, de nem mindegy, hogy a periféria melyik részén.

Romániában nagyon fiatal a demokrácia, 35 év nem sok. Az országnak ebben nincs hagyománya, nincs ahova visszatérjen – részletezte.

„Nehéz helyzetben vagyunk mindannyian: az ország és ezen belül a magyar közösség is. Megoldásokat kell javasolni még akkor is, ha nem az erdélyi magyarok kezében van a döntés. A problémákról őszintén beszélnünk kell, és a javaslatainkat el kell mondanunk” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. 

Kelemen Hunor kijelentette, a szövetség most két nagy kihívás, feladat előtt áll: a május 4-i és 18-i államelnök-választás az egyik, az elnökválasztást követő évek a másik. „Az, hogy a kormányzást meg tudjuk-e tartani, az államelnök-választás eredményétől függ” – tette hozzá. Mint mondta, az államelnöknek nincs akkora hatásköre mint a francia vagy amerikai államfőnek, de megvan az ereje arra, hogy a maga képére alakítsa a kormánytöbbséget. Így, ha nem a koalíció jelöltje nyeri meg a választást, akkor kérdéses a kormányzás jövője. 

A koalíciónak háromezer önkormányzati vezetője van, nagy felelősségük van a hamarosan kezdődő kampányban – hangsúlyozta Kelemen Hunor.