A kormány költségcsökkentő intézkedéscsomagjának katasztrofális hatása lenne az oktatásra, tudtuk meg Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőtől. Rengeteg tanügyi intézmény megszűnne, ez pedig a magyar közösséget is érintené. Az oktatási szakpolitikus szerint ezeket az intézkedéseket ilyen formában nem lehetne ráhúzni a tanügyi rendszerre.

Szabó Ödön szerint legalább tíz komoly probléma van a kormány költségcsökkentési tervezetével, ami miatt az alkalmazhatatlan lenne a tanügyi rendszerben. „Teljesen szembemegy a nemrég elfogadott tanügyi törvénnyel, amiben egyébként szerepel, hogy minden közigazgatási egységben, tehát minden községben vagy városban legalább egy önálló jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézménynek kell lennie. A tervezet értelmében azonban csak akkor működhetnének az intézmények, ha 50-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak. Bihar megyében például 179 olyan oktatási intézmény van, amelyik önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Ebből 98, több mint a fele (55 százalék) megszűnne, mivel 50-nél  kevesebb személyt alkalmaznak” – magyarázta az oktatási szakpolitikus.

Hozzátette, az intézkedés főleg a kisebb, vidéki önkormányzatokat érintené, amelyek amúgy is hátrányos helyzetben voltak az elmúlt években a normatív finanszírozás szempontjából. Ezt a problémát most oldotta meg az új tanügy törvény, hiszen azok az intézmények is megkapják a teljes finanszírozást, ahol kevesebb mint 300 gyermek tanul. „A tervezetbe foglaltak emellett növelnék az iskolaelhagyás mértékét is, amiben Románia sajnos az első helyen áll az Európai Unióban” – fejtette ki Szabó Ödön.

Ugyanakkor az összes tanfelügyelőségnek is meg kellene szűnnie, mivel kevesebb, mint 50 személyt foglalkoztatnak. „Összesen 42 tanfelügyelőség van az országban, a bukaresti és az Ilfov megyei tanfelügyelőségen kívül az összeset be kéne zárni. Ez egyszerűen kivitelezhetetlen, nem lehet az oktatási rendszert megyei irányítási szerv nélkül hagyni” – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: a kormány tervének hatására megszűnnének a diáksport klubok, valamint a kiválósági központok is.

„A szórványvidéken a magyar iskolák is nagy bajba kerülnének, hiszen kevés település rendelkezik olyan iskolával, ahol több mint 50 személyt foglalkoztatnak. Ugyanakkor a kisebbségieket is negatívan érintené az intézkedés, hiszen például a szerbeknek és a horvátoknak is csak egy iskolája van az egész országban” – emelte ki Szabó Ödön.

A jelenlegi tervezet előírja, hogy az állami szektorban nem lehetne betöltetlen állásokat szabadon hagyni, így ezen állások egyszerűen megszűnnének. „Ha valamelyik tanár elment nyugdíjba az elmúlt hetekben, és ezt a pozíciót még nem sikerült betölteni – mert a pedagógusok mozgástere is kalendáriumhoz kötött –, akkor ezek a munkahelyek felszámolódnak, és nem lesz, aki tanítson egyes iskolákban", magyarázta.

Az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervben (PNRR) foglalt vállalásokkal is gondok vannak. A PNRR-ben vállaltak alapján létre kell hozni a megyei minőségbiztosító intézeteket, ezek azonban a tervezet szerint nem tudnának létrejönni, csak akkor, ha 51 fővel működnek, de ezekben az intézményekben nincs szükség 51 főre. Emellett a PNRR-ben van egy olyan vállalás is, hogy 200 új bölcsődét kell létrehozni, ez több mint 25 ezer új bölcsődei férőhelyet jelent. „Papíron lesz 25 ezer bölcsődei helyünk, amit nem lehet kihasználni, mert személyzet nélkül ezek nem működhetnek” – fejtette ki a parlamenti képviselő.

„Azt gondolom, hogy sok sebből vérzik ez a tervezet, nyilván nem konzultáltak a szakminisztériumokkal, miközben alkotmányos jogokat és nemzetközi szerződéseket is sért. Ezt az egészet az oktatási hálózatra nem lehet ráhúzni, ugyanakkor a most elfogadott tanügyi törvény alkalmazását akadályozná meg” – mondta az oktatási szakpolitikus.

Mint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kormány 50 intézkedést tartalmazó sürgősségi rendeletet fogad el a költségvetési rendszer kiadásainak csökkentéséről. A tervezett megszorításokat azonban élesen bírálják a szakemberek, mondván, a kormány tervének kidolgozásakor nem kérdezték meg őket, ezért olyan elképzelések kerültek napvilágra, amelyek egyrészt elfogadhatatlanok, másrészt alaptörvénybe és más jogszabályokba ütköznek..