Jelenleg már csak a torony van felállványozva.

Karácsonyra megnyitották a hívek előtt a Kolozsvár főterén álló - felújítás miatt több mint három éve bezárt - Szent Mihály római katolikus plébániatemplomot. A felújítás ugyan nem fejeződött még be, de vasárnaponként és az egyházi ünnepeken már miséznek a Kolozsvár jelképének számító templomban. Hétköznapokon tovább folytatódik a beltéri felújítási munka.

László Attila plébános-főesperes korábban a Krónika napilapnak elmondta: A felújítási munkálatok jóval összetettebbeknek és költségesebbeknek bizonyultak, mint azt tervezték. A felújításra elnyert közel ötmillió eurós EU-támogatást a magyar és a román kormány, valamint a kolozsvári önkormányzat támogatásával egészítették ki, és adománygyűjtési kampányt is hirdettek. Emellett az átadási határidő kitolását is kérték a finanszírozóktól, mert több időre van szükség a munkálatok elvégzésére.

A főesperes korainak tartotta az átadás időpontját megjelölni. A Szent Mihály templom falairól lekerült az állványzat, jelenleg már csak a torony van felállványozva.

A gótikus plébániatemplom hosszú ideig tartó építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült, újrahasznosított középkori építőanyagból. Építése során a egy fontos technikai szempontot figyelmen kívül hagytak, emiatt a kövek felülete kevésbé állta ki az idő próbáját.

Nyomot hagyott rajta az utolsó nagyobb, a huszadik század közepén végzett restaurálás is, amely során a rossz állapotú fiatornyokat nem építették újra, hanem egy egyszerű gúlaformával helyettesítették. Akkor bontották el a szentély sérült barokk boltozatát és az eredeti gótikus boltozatot vasbetonból rekonstruálták.

A Szent Mihály templom számos történelmi esemény színhelye is volt, falai között közel ötven országgyűlést tartottak, az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el 1944. május 18-án nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.