A restitúció, a marosvásárhelyi magyar orvosképzés, a gyűlöletbeszéd is tárgyát képezi a magyar–román kisebbségi vegyesbizottság készülő plenáris ülésének. Kalmár Ferenc, a testület magyarországi társelnöke a Maszolnak elmondta, azokat a témákat is napirendre tűzik, amelyekről ezelőtt bő tíz évvel nem sikerült megállapodniuk. Kiderült, hogy a romániai fél mit tart aggályosnak a magyarországi román kisebbséget illetően.

Miután tavaly Szijjártó Péter magyarországi külgazdasági és külügyminiszter megegyezett Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel arról, hogy folytassák intézményes keretek között a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetéről szóló államközi párbeszédet, a héten megtörténtek az első konkrét lépések afelé, hogy a kisebbségi vegyesbizottságok jövő tavaszi ülését előkészítsék. A magyar–román kisebbségi vegyesbizottság társelnökei Bukarestben találkoztak azzal a céllal, hogy a kisebbségek gondjait igyekezzenek feltérképezni és megoldani, illetve előkészítsék azt a jegyzőkönyvet, amelyet a jövő tavaszi plenáris ülésen elfogadásra előterjesztenek.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott, a vegyesbizottság magyar társelnöke a Maszol kérdésére elmondta: a hétfői bukaresti találkozónak nem az volt a célja, hogy részletekbe menően tárgyalja a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség problémáit, hanem inkább metodológiai megbeszélés volt, hogy formálisan előkészítse a két bizottság ülését. Mivel a következő, kilencedik ülésszakon a román fél javasolja a jegyzőkönyv-tervezetet, konkrét javaslatról csak december közepén beszélhetünk, mert Daniela Gîtman, a vegyezbizottság romániai társelnöke akkorra ígérte, hogy elkészülnek vele.

Vannak ügyek, amelyek egy évtized múltán is aktuálisak

Kalmár Ferenc közölte, a tárgyaláson több kulcsfontosságú témát is ismertetett, amelyeket a magyar fél javasol, ilyen például a restitúció, a futballstadionokban hallható gyűlöletbeszéd, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium, a magyar orvosképzés vagy a jelképhasználat ügye.

„Ugyanakkor a román fél egy új jegyzőkönyv-struktúrát javasolt, aminek mi végülis nem vagyunk ellene, de meg kell vizsgálnunk, hogy az előbb említett témák beférnek-e, lefedi-e a javasolt struktúra ezeket a témákat, mert nem szeretnénk ügyeket elveszíteni. Megvizsgáljuk a javaslatot, hogy mit és hová lehet beilleszteni. Amikor decemberben elkészül a végleges szövegjavaslat, akkor látjuk majd, hogy mi szerepel benne, mit kell még beletenni. Ha úgy látjuk, hogy bizonyos témák nem férnek bele, akkor javaslunk olyan fejezeteket is, amelyek ezt majd lehetővé teszik ” – fejtette ki a Maszol kérésére Kalmár Ferenc.

Felidézte, az utolsó plenáris ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írták alá. A 2011-ben megtartott nyolcadik ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt végig vagy nem született megegyezés. Ezt a bő tíz éven át tartó patthelyzetet oldotta fel Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter Gyulán született tavalyi megállapodása, amelynek hivatalosítását magyar félről Kalmár Ferenc, illetve Iulia Matei, a bizottság akkori romániai társelnöke hitelesítette kézjegyével. Ebben a megállapodásban szerepel, hogy 2011-ben meg nem tárgyalt 18 pontot is újra napirendre tűzik a kilencedik ülésszakon, kiegészítve az időközben felmerült problémákkal. „Ennek az volt a lényege, hogy zárjuk le ezt a tizenegy éves »befagyott állapotot«, és ezt úgy tudtuk megtenni, hogy egyik oldalnak se fájt, mert áthoztuk azokat a témákat, amiket nem tárgyaltunk végig vagy függőben maradtak” – fogalmazott a miniszteri különmegbízott.

Kalmár Ferenctől megtudtuk, az illető 18 pont között vannak olyanok, amelyek már idejétmúltak, azonban például a marosvásárhelyi magyar orvosképzés problémája akkor is szerepelt a megoldatlan ügyek között és most is aktuális.

Mit kér a román fél?

Megtudtuk, a román fél számára a Magyarországon tapasztalt »etnobiznisz« tűnik fontos problémának. Ez egyébként abban áll, hogy sokan románnak vallják magukat, megalakítják a nemzetiségi önkormányzatot, amelynek működtetéséhez megkapják a törvény által előírt magyar állami támogatást, de a tevékenységük hiányos vagy pedig egyáltalán nem szolgálja a magyarországi román kisebbség érdekét.

Kapcsolódó

Jó üzlet álrománnak lenni Magyarországon? De még mennyire!

Megszólalt a héten... magyarországi románok

A román fél sérelmezi továbbá a román nyelv oktatásának minőségét és a kétnyelvű iskolák helyzetét Magyarországon. Kalmár Ferenc közölte, ők nem látják problémásnak a román tannyelvű iskolák helyzetét, „a magyarországi román önkormányzat sem így látja, de majd ezt is megvitatjuk”, mint a magyarországi román ortodox egyháznak a restitúciós aggályait.

„Én úgy látom, Magyarország demokratikusan viszonyul a román kisebbséghez és sok mindent szavatol számukra. A román féllel folytatott beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy mit biztosít Magyarország a román kisebbségnek, amire azt feleltem, hogy nem mást, mint a kulturális autonómiát. A választ elfogadták és ezt román fél is elismerte” – magyarázta Kalmár Ferenc.

A miniszteri különmegbízott hangsúlyozta: „Magyarországon kulturális autonómiájuk van a nemzetiségi önkormányzatoknak, és ez nagyon sokat számít. A támogatások is jelentősen nőttek, miután megszavaztuk a nemzetiségi törvényt 2011-ben, illetve módosítottuk az Alaptörvényt, ebből fakadóan mi biztosítjuk a kollektív jogokat és elismerjük a nemzeti kisebbségeinket államalkotó tényezőként, Románia pedig nem” – zárta Kalmár Ferenc.