Még az Isten háta mögötti, elöregedett, tengődő falvak polgármestereinek a fizetése is meghaladja az 1000 eurót.

Egész biztos, hogy sokak zsebében kinyílt a bicska, amikor a közelmúltban a parlament megszavazta a helyi közigazgatásban dolgozók, köztük a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei önkormányzati elnökök és alelnökök béremelését. A lépés törvényes volta megkérdőjelezhetetlen, az átlagemberek számára pedig főleg az emelés mellett érvelő politikusok kijelentései lehettek irritálóak, például azé a PSD-s honatyáé, aki szerint „a polgármesterek gyerekei sírnak, mert éhesek”.

A valóság az, hogy egyetlen romániai polgármesternek sem kell nélkülöznie, a jövedelmük ugyanis bőven a nagy átlagé fölött van, sokan közülük pedig, főleg a kistelepüléseken, biztos nem fognak belerokkanni a munkába. Legkevesebbet a 3 ezernél kevesebb lakosú községek önkormányzati vezetői keresnek, az emelés után nettó 5382 lej a bérük. Az ilyen települések zömében, ahol az emberek főleg mezőgazdaságból élnek, ez kiemelkedően jó fizetésnek számít, a lakosok 99 százaléka garantáltan cserélne a polgármesterrel.

Azon községek polgármestereinek, ahol 5 ezernél többen élnek, 6727 lej a megemelt fizetésük, a 20 ezernél kevesebb ember lakta városok vezetői pedig 7400 lejt kapnak.  A 100 ezer lakos fölötti városokban 10 091 lej a polgármesteri fizetés, a megyeszékhelyeken pedig 12 109 lej. Ennyi pénzből méltó módon meg lehet élni bármelyik erdélyi megyeszékhelyen, egyetlen önkormányzati vezető családjának sem kell hiányt szenvednie semmiből.

A hazai polgármesterek korrektül meg vannak fizetve nemzetközi összehasonlításban is. A legjobban kereső romániai önkormányzati vezető Nicușor Dan bukaresti főpolgármester, akinek kb. 4700 euró a fizetése, írja a Ziarul Financiar. Párizsi kollégája, Anne Hidalgo 8650 eurót kap kézhez, s figyelembe véve, hogy aránylik a francia főváros gazdasági-pénzügyi ereje a román fővároséhoz, Dannak igazán nincs oka panaszra.

Kis településen nagy fizetés

A helyi önkormányzatoknál nem csupán a polgármesterek keresnek jól, hanem az alkalmazottak is. Az egyik bihari községházán 4 alkalmazott nettó 4 ezer, másik kettő pedig nettó 3 ezer lej fölött keresett tavaly, utóbbiak egyike a polgármester tanácsadója. Biharban egyébként több községi polgármesternek van tanácsadója, s hasonlóképpen lehet más vidékeken is.

Ami igazán visszás, az, hogy országos szinten több száz olyan település van, melyek a helyi önkormányzat működési költségeit sem képesek kitermelni. Biharban egy város is ebbe a kategóriába tartozik, a megyei pénzügyi igazgatóság tájékoztatása szerint Vaskohn a polgármesteri hivatal bérköltsége tavaly 8 százalékkal haladta meg a helyi bevételeket. Kerpenyéd, a többségében magyarlakta Köröstárkány és Belényesirtás esetében a községháza alkalmazottainak a fizetése 1-5 százalékkal haladja meg a helyi bevételeket.

Kapcsolódó

Románia költi az állami bevételek legnagyobb hányadát a közalkalmazottakra az EU-ban

Az EU átlaga 22,4 százalék, míg nálunk az állami bevételek több mint harmada megy el az állami alkalmazottak fizetésére.  

közalkalmazottak közalkalmazotti bérek

Kiskerekiben és Biharrósán a helyi bevételek 98 százaléka ment el 2021-ben az önkormányzati bérekre, Vasaskőfalván 97, Érbogyoszlón 96, Kiskopácson 94, Belényesújlakon pedig 93 százalék. Ezek a számok sokat elmondanak az adott települések gazdasági állapotáról, a közalkalmazottak azonban ugyanannyit keresnek, mint más, prosperáló községekben.

Az egyik pozitív bihari példa a szinte színmagyar Bors, ahol az önkormányzat a helyi bevételek mindössze 14 százalékát költi fizetésekre, de Nagyszalonta is jól gazdálkodik, a bérek a bevételek 28 százalékát teszik ki.

Románia, a keleti Luxemburg

A kormány 2021-ben 112 milliárd lejt költött a közalkalmazottak bérezésére, a központi költségvetés 30 százalékát. Ez a legmagasabb arány az Európai Unióban, az átlag 22 százalék. Idehaza az állam alkalmazásában állók lényegesen jobban keresnek, mint a versenyszféra dolgozói, az eltérés közel 40 százalékos az előbbiek javára. Ez a közgazdászok zömének a véleménye szerint roppant egészségtelen állapot. Az EU-tagállamok közül Románián kívül csak a dúsgazdag Luxemburgban magasabbak a bérek a közszférában, mint a magánszektorban. A különbség az, hogy Luxemburg megengedheti magának ezt a luxust, míg Románia nem engedhetné meg.