banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Ionopot chivanoc: a politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre

Függetlenül attól, hogy képviselőről, szenátorról vagy éppen államelnökről van szó, az alkotmányban lefektetett politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre is. A diszkriminációellenes tanács elnöke szerint ez a legfontosabb tanulsága a Bukaresti Táblabíróság ítéletének, amelyben elutasította Klaus Iohannis óvását a magyarok sértegetése miatt kapott ötezer lejes bírság ellen.

A Bukaresti Táblabíróság elutasította az államelnök óvását az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozata ellen, amelyben tavaly május 20-án ötezer lejre bírságolta Klaus Iohannist a magyarságot sértő kijelentései miatt. Az államfő azt állította keresetében, hogy nyilatkozata nem haladta meg a szólásszabadság kereteit, ezért nem sértett törvényt, érvelését azonban a bíróság elutasította.

„Úgy gondolom, hogy a teljes romániai társadalom tanulságokat vonhat le ebből az ügyből” – hangsúlyozta a Maszolnak nyilatkozva az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint a bíróság ítélete megerősítette, hogy a szólásszabadságnak a politikai nyilatkozatok esetében is vannak határai, és ha ezeket átlépik a politikusok, és személyek vagy kisebbségi közösségek tagjainak emberi méltóságát sértik, akkor jogilag felelnek.

„A joggyakorlat szempontjából az a fontos, hogy függetlenül attól, hogy képviselőről, szenátorról vagy éppen államelnökről van szó, az alkotmányban lefektetett politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre is”

– magyarázta.

Az ítélet indoklását olvasva világossá válik: az ügyben fel sem merült, hogy az államfő ne sértette volna meg a magyarok méltóságát; a bíróság csupán azt vizsgálta, hogy ezzel legitim célt követett-e Klaus Iohannis. „Olyan gondolatok kommunikálása, amelyek pontosnak, hitelesnek és valósnak mondható közérdekű információkat tartalmaznak” – ez lehetett volna egy legitim célja az államfőnek a bíróság szerint. Klaus Iohannis azt is bizonygatta a bíróság előtt, hogy mindössze tájékoztatni akarta a közvéleményt egy közérdekű kérdésben, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet elfogadásáról.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Bármilyen törvénytervezet közérdekű kérdés, és arról beszélni kell. Viszont ebben az esetben nem ez volt a cél, hanem az, hogy politikailag kihasználja a magyarokkal szemben meglévő előítéleteket” – mutatott rá Asztalos. Hozzátette: ha az elnök célja valóban mindössze a tájékoztatás lett volna is, „akkor sem beszélhetett volna ilyen módon egy közérdekű témáról”.

Iohannis bizonygatta: nem állt szándékában megsérteni a romániai magyarokat

Ezzel kapcsolatban a bíróság ítélete rámutat: egy politikai nyilatkozat tartalma nem minden esetben tekinthető maradéktalanul kizárólag politikai nyilatkozatnak. Hivatkozik a strasbourgi emberi jogi bíróság joggyakorlatára, amely szerint nem lehet a szólásszabadságra hivatkozni akkor, amikor egy kijelentés formailag politikai nyilatkozat ugyan, de tartalmában uszít vagy mások emberi méltóságát sérti.Fotó forrása: presidency.ro

A per során Klaus Iohannis hosszasan bizonygatta, hogy nem állt szándékában megsérteni a romániai magyarokat. Felhozta egyebek mellett, hogy az elmúlt években jó kapcsolatot ápolt a közösséggel, több alkalommal is pozitív üzenetet intézett hozzá, valamint a kifogásolt, április 29-i kijelentéseit követően, május 4-én egy újabb nyilatkozatban tisztázta, hogy „nem a magyarokkal volt baja, hanem a politikusokkal, különösen a PSD politikusaival”.

A bíróság szerint ugyanakkor egy utólagos nyilatkozat nem szüntetheti meg a sértő kijelentések diszkriminatív jellegét, különösen, hogy az államfő nem vonta vissza az előző nyilatkozatát, nem határolódott el „annak sem nyílt, sem burkolt üzenetétől”. Másfelől az indoklás szerint teljesen mellékes, hogy az elnök szándékosan gázolt-e bele a magyarok emberi méltóságába, hiszen – ahogy arra a CNCD döntése is rámutatott – a törvénysértés már azáltal megvalósult, hogy Iohannis a magyar közösséggel szemben uszító kijelentéseket tett.

A bíróság indoklása szerint a vélemény szabad nyilvánításának határai nem terjedhetnek annyira, hogy beleférjenek olyan kijelentések, „amelyek nyílt vagy burkolt üzenete magában hordozza az emberi méltóság megsértésének veszélyét”, illetve „alkalmas arra, hogy a magyar kisebbség ellen ellenséges vagy degradáló hangulatot keltsen egy vélt (a valóságban nem létező) vétség, »Erdély eladása« kapcsán”.

Asztalos fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem ez az első eset, amikor a szólásszabadság és a magyar kisebbség emberi méltóságának védelme közötti viszonyt illetően egy romániai bíróság az utóbbi javára dönt, mit több néhány éve egyre inkább ez a jellemző.

A Bukaresti Táblabíróság ítélete nem jogerős, és a bíróságok portálja szerint az államfő már be is nyújtotta a fellebbezését. Asztalos Csaba azonban reméli, hogy a másodfokon eljáró Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság fenntartja majd az ítélőtábla határozatát. „Mindkét döntés indoklása rendkívül alapos. Nem tudom elképzelni, milyen új indokokat találhat a legfelső bíróság arra, hogy megsemmisítse a döntésünket” – mondta a CNCD elnöke.

Ebben a kontextusban Asztalos Csaba emlékeztetett arra, hogy 2014-ben maga az államfő is mélységesen elítélte az ilyen jellegű nyilatkozatokat, "kreténségnek" és "elfogadhatatlannak" nevezve, hogy "PRM-típusú" politikusok Erdély elszakításával riogatnak.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?