Visszaküldte az államfő csütörtökön a parlamentnek megfontolásra az extraprofitadót bevezető sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvényt – tájékoztatott az elnöki hivatal.

A képviselőház márciusban döntő házként módosított formában fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra vetett ki extraprofitadót az EU Tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelete alapján. A jogszabály szerint a fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak a 2022. és 2023. évi profit azon része után kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. A kötelezettség azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek tavalyi üzleti forgalmának kevesebb mint 75 százaléka származott a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatból.

A képviselőházban elfogadott módosítás szerint a 75 százalékos küszöbérték elérésének ellenőrzése során annak a nyerskőolajnak az értékét is figyelembe kell venni, amelyet az adott vállalat kitermelt, de még nem értékesített, vagy amelyet a cégcsoporton belül működő más üzletágainak adott tovább (például már feldolgozott üzemanyagként értékesített). A cégcsoporton belüli hasznosítás esetén – a belső könyvelésében alkalmazott áraktól függetlenül – a kőolaj nemzetközi (a londoni tőzsdén közzétett) piaci árán kell a számításokat végezni.

Az elnöki hivatal közleménye szerint az államfő éppen a képviselőházban elfogadott módosításokat kifogásolja. Szerinte a törvénybe bevezetett új rendelkezések „nem elég egyértelműek”, ezért a parlamentnek újra kell gondolnia ezeket. „A szolidaritási hozzájárulás kiszámításnak mechanizmusát (...) pontosítani kell annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a törvény alkalmazását megnehezítő helyzetek” – állapította meg Klaus Iohannis.