Iohannis elárulta, hogy mi kellene a lemondásához

„Rendkívül erős indíttatásra” lenne szüksége Klaus Iohannisnak, hogy távozzon a tisztségéből. Az államfő szerdán hangsúlyozta: csakis közérdek miatt, nem pedig egy ellene szövetkező politikusért nyújtaná be a lemondását.

Emlékeztetett, hogy az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy az új elnök megválasztásáig a tisztségén kell maradnia. Nem az alkotmánybíróság hosszabbította meg a mandátumát, húzta alá. Hozzátette: reméli, hogy gyorsan megalakul az új kormány, mert a választások kiírását nem kellene halogatni, minél korábban meg kell szervezni.

Klaus Iohannis marad | Fotó: presidency.ro

Iohannis mandátuma december 21-én jár le, de mivel az alkotmánybírák érvénytelenítették az idei elnökválasztásokat, a jövőre megrendezendő választások lezárultáig tisztségben marad. Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke viszont szerdán a távozását szorgalmazta, azt kérte a kormánykoalíció megalakításán dolgozó Európa-barát pártoktól, hogy közösen kérjék Iohannis lemondását.

Iohannist különben Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján kérdezték a folytatásról, az államfő ugyanis az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóján vesz részt. Az Agerpres szerint azt mondta, hogy az emberek eszközöket és megoldásokat várnak az EU-tól és a tagállamok vezetőitől. Úgy véli, hogy az uniónak koordinált erőfeszítéseket kell tennie Oroszország „rosszindulatú” beavatkozási kísérleteinek elhárítására, hogy csökkentse az ilyen „aljas támadásoknak” való kitettségét. 

A romániai választások külföldi befolyásolásáról kijelentette, hogy ezek a fenyegetések nem csak Romániára, hanem a „demokráciákra” irányulnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Románia hatalmas problémával szembesült, de megbirkózott vele, az ország stabil.

Bevallása szerint senkit sem tart felelősnek az elnökválasztás kudarcáért, de szerinte javítani kell a választási törvényen, és a kibertérrel foglalkozó intézményeknek is szorosabban együtt kell működniük.

Semmilyen hatóság sem kémkedhet a saját politikusai után

Az államfőt a sajtó képviselői az elnökválasztásokra vonatkozó döntés késlekedéséről is faggatták. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a veszély létezésének ismeretétől a konkrét történések felgöngyölítéséig hosszú az út, akik támadnak, azt nem átlátható módon teszik. Hozzátette, semmilyen hatóság, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács, sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek az ország saját politikusai után. Ha megtennék, azt jelentené, hogy visszatértünk az 1989 előtti állapotokhoz.

„Mindenkinek szabadságában áll jelöltetni magát, kampányolni, ismertetni terveit az emberekkel - ez a politika. Nem tilthatsz be egy jelöltet azért, mert furcsa dolgokat beszél a kampányban, hacsak törvényt nem sért velük. Úgy tűnik, antiszemitizmus és legionárius propaganda terén történtek jogsértések, ezeket talán jobban kellett volna követni. Valószínűleg így is lesz legközelebb. De ne feledjék, ez egy nagyon, nagyon komoly ügy, és magam is ennek megfelelően akarom kezelni. A titkosszolgálatok nem figyelhetnek meg belső politikusokat. Egész egyszerűen ezzel visszatérnénk a régi Securitate gyakorlatához. Ez elfogadhatatlan. Ráadásul senki nem engedheti meg magának, hogy ítélkezzen a választási kampányok ügyében, csak azért, mert esetleg beavatkozott X vagy Y. Ezt le kell ellenőrizni, meg kell győződni róla, és utána természetesen meg kell tenni a szükséges intézkedéseket” – idézte az államfőt az Agerpres.

Iohannis azt is kijelentette, hogy sem az államelnöknek, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nincs szerepe a választási folyamat lebonyolításában.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?