Az Alkotmánybíróság 2024. december 6-án, a 32. számú határozatával érvénytelenítette a romániai elnökválasztás teljes folyamatát. Ennek következtében az elnökválasztás december 8-ra beütemezett második fordulójára már nem került sor.

A testület határozata szerint a kormánynak új időpontot kell kitűznie a romániai elnökválasztásra, valamint új naptári programot a szükséges intézkedésekre, „beleértve az új választási irodák felállítását, az új jelölések benyújtását és egy új, tisztességes és átlátható választási kampány lefolytatását, az alkotmányos elvekkel és értékekkel összhangban”.

Ugyanakkor – szintén az alkotmánybírósági döntés alapján – Klaus Iohannis jelenlegi elnök mandátumát az újonnan megválasztott elnök eskütételéig, azaz az új elnökválasztás utánig meghosszabbítják. Klaus Iohannis tehát legkésőbb a december 1-jei parlamenti választásokat követő 20 napon belül összehívhatja az újonnan megválasztott parlamentet. Ezt követően az államfő és a parlamenti pártok közötti konzultációk következnek, majd megalakul az új kormány, összegzi az érvényben levő szabályozásokat az Agerpres hírügynökség. 

Így döntött az Alkotmánybíróság

A 2024. december 6-i 32. számú, a 2024-es román elnökválasztásra vonatkozó határozatával az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2024-es romániai elnökválasztás időpontjának kitűzéséről szóló 756/2024. számú kormányhatározat és a 2024-es romániai elnökválasztáshoz szükséges intézkedések végrehajtásához szükséges naptárprogram jóváhagyásáról szóló 1061/2024. számú kormányhatározat alapján lefolytatott teljes választási eljárást.

Kapcsolódó

Az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját

Az újonnan megalakuló kormány dönt majd az új elnökválasztási időpontok kijelöléséről, jelentette ki péntek este az államfő.

államelnökválasztás 2024 Alkotmánybíróság érvénytelen

Így az elnökválasztási folyamat teljes egészében újraindul, és a kormány új időpontot határoz meg Románia elnökválasztására, valamint új naptárprogramot a szükséges intézkedések végrehajtásához. Mindezek közé tartozik az új választási irodák felállítása, a jelölések újbóli benyújtása, amelyeket az új Központi Választási Iroda értékel, valamint egy új, tisztességes és átlátható választási kampány lebonyolítása, az alkotmányos elvekkel és értékekkel összhangban – áll a határozatban.
A választások törléséről szóló határozatában az Alkotmánybíróság az Alkotmány felsőbbségének szavatolójaként betöltött szerepére hivatkozott, valamint azon kötelezettségére, hogy biztosítsa a román elnökválasztási eljárás betartását és megerősítse a szavazás eredményét.

A döntést így indokolták

Az Alkotmánybíróság december 6-i határozatát azzal indokolta, hogy 2024. december 4-én feloldották a Belügyminisztérium – Belső Védelmi Főigazgatóság, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat és a Különleges Távközlési Szolgálat dokumentumainak titkosítását, amelyeket a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács 2024. november 28-i ülésén mutattak be.

A titkosítás alól feloldott dokumentumok vizsgálata alapján a testület megállapította, hogy a Románia elnökének megválasztására irányuló választási folyamatot annak teljes időtartama alatt és minden szakaszában számos szabálytalanság és a választási jogszabályok megsértése jellemezte, amelyek torzították a polgárok által leadott szavazatok szabad és tisztességes jellegét és a választási versenyzők esélyegyenlőségét, befolyásolták a választási kampány átlátható és tisztességes jellegét, és figyelmen kívül hagyták a finanszírozására vonatkozó törvényi előírásokat. Mindezek a szempontok együttesen a demokratikus választások alapvető elveinek figyelmen kívül hagyását eredményezték.

A titkosítás alól feloldott dokumentumok szerint a választási folyamat fő szempontjai a választói szavazatok manipulálása és a jelöltek esélyegyenlőségének torzítása voltak, a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia választási kampányban történő, a választási törvényt sértő, nem átlátható alkalmazása révén, valamint a választási kampány be nem jelentett finanszírozása, beleértve az online finanszírozást is – részletezik az indoklásban.

A bíróság azt is megállapította, hogy tekintettel a döntés kihirdetését követően szükséges választási műveletek összetettségére és időtartamára, az adott helyzetben Románia hivatalban lévő elnöke „az újonnan megválasztott elnök eskütételéig hivatalban marad”. Klaus Iohannis jelenlegi elnök mandátuma 2024. december 21-én járt volna le.

Összehívják az újonnan megválasztott parlamentet

A szabályozás értelmében az újonnan megválasztott parlament a romániai államelnök összehívására legkésőbb a választásokat követő 20 napon belül összeül. Mivel a parlamenti választásokat 2024. december 1-jén tartották, és a Központi Választási Iroda december 7-én tette közzé a végleges eredményeket, az elnök legkésőbb 2024. december 21-én összehívhatja az új parlamentet.
Románia elnöke a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal folytatott konzultációt követően nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet. Ha nincs ilyen többség, az elnök konzultál a parlamentben képviselt pártokkal.

A jogi doktrína szerint az államelnök és a parlamenti politikai pártok közötti konzultáció a kormányalakítási eljárás első szakasza. Ez a konzultációs szakasz tehát az elnök bevonására irányul, aki az egyetlen olyan közhatalmi szerv, amely jogosult a miniszterelnök jelölésére. A döntés a parlament politikai összetételéhez kapcsolódik, és ha egy párt abszolút többséggel rendelkezik a törvényhozásban, az elnök alkotmányosan köteles konzultálni ezzel a párttal, és csak e konzultációt követően nevezheti meg a miniszterelnök-jelöltet. Ha nincs ilyen párt, akkor az elnöknek az összes parlamenti jelenléttel rendelkező párttal konzultálnia kell.

Ha nincs abszolút többséggel rendelkező párt a parlamentben, akkor érthető, hogy az elnök olyan megoldást keres, amely több párt támogatását is elnyeri, hogy ne csak a beiktatási szavazáshoz, hanem a törvényhozási program megvalósításához is biztosítsa a parlamenti többséget.
Végül, de nem utolsósorban az alkotmány szövegét úgy fogalmazták meg, hogy a lehető legtöbb formulát lehetővé tegye a miniszterelnök-jelölt nevesítésére, aki lehet egy politikai párt vezetője, egy párthoz tartozó technokrata, egy párton kívüli technokrata, egy szakember, aki egyben képviselő vagy szenátor, vagy egy szakember, aki nem parlamenti képviselő.

Megalakul az új kormány

A miniszterelnök-jelölt a megnevezését követő 10 napon belül bizalmi szavazást kér a Parlamenttől a kormány programjáról és teljes listájáról. A programot és a kormánylistát a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a képviselők és a szenátorok többségével bizalmat szavaz a kormánynak.
Az új kormány megalakulásának szakaszai a következők: az új kormány bemutatása a parlamentnek, a kormánycsapat összeállítása, a javasolt miniszterek meghallgatása, a parlament szavazása a kormányprogramról és a kormánylistáról, valamint az új kormány eskütétele Románia elnöke előtt.

Az állandó elnökségek legkésőbb 15 nappal a kormányprogram és a kormánylista kézhezvételét követően kitűzik az együttes ülés időpontját. Ezt követi a miniszterjelöltek egyéni meghallgatása, amelyet a két kamara azon állandó bizottságainak közös konzultatív és indoklással ellátott véleménye zár le, amelyek tevékenységi köre megegyezik a leendő miniszter hatáskörével, áll a képviselőház és a szenátus együttes tevékenységének eljárási szabályzatában.
Ha a miniszterjelölt a meghallgatást követően kedvezőtlen véleményt kap, a miniszterelnök-jelölt új javaslatot nyújthat be, vagy fenntarthatja az eredeti javaslatot. Ha a miniszterelnök-jelölt más személyt jelölt a miniszteri posztra, akkor ezt a személyt is meghallgatják, és a kormány bizalmi szavazására az új vélemény benyújtása után kerül sor.

Az állandó elnökség által a bizalmi szavazásra kijelölt időpontban, az Országgyűlés kamaráinak együttes ülésén az ülés elnöke megadja a szót a miniszterelnök-jelöltnek, hogy ismertesse a kormány programját és listáját. Ezt követően a képviselőház és a szenátus frakcióinak képviselői kérésére az elnök szót ad nekik, hogy kifejtsék véleményüket a kormány programjáról és listájáról.

Szavaz a parlament a kormány összetételéről és programjáról

A kormányprogram és a kormány összetételének bemutatásáról szóló vita végén kerül sor a bizalmi szavazásra. Ez s titkos szavazással történik.
A szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, és a bizalmi szavazás parlamenti határozatban ölt testet, amelyet a képviselőház elnöke és a szenátus elnöke ír alá, és haladéktalanul továbbít Románia elnökének, hogy kinevezhesse a kormányt.
A két kamara közös határozatának elfogadása a kormányprogramról és a kormány listájáról olyan jogi tényt jelent, amely „kormányszerződést” hoz létre egyrészt a parlament, másrészt a kormánycsapat között, ahogyan azt a „Románia felülvizsgált alkotmánya” című kötetben olvashatjuk.

Leteszik az esküt, vagy kezdődik minden elölről

A miniszterelnök és a kormány tagjai egyenként tesznek esküt Románia elnöke előtt. A kormány, valamint az egyes miniszterek az eskütétel napjától gyakorolják megbízatásukat.
A „Románia felülvizsgált alkotmánya” című kötetben rámutatnak, hogy a kormány tagjainak az elnök előtti eskütétele nem csupán a beiktatási eljárás protokolláris szakasza, hanem jogi következményekkel jár.

Amennyiben a kormányt nem hagyja jóvá a parlament, a két kamara elnöke haladéktalanul tájékoztatja Románia elnökét, hogy nevesítsen más jelöltet a miniszterelnöki tisztségre. 

(Nyitókép: Maszol összeállítás)