Az RMDSZ tudomásul vette, hogy az alkotmánybíróság egyhangúlag érvénytelenítette, eltörölte az államelnök-választást, még meg kell várni a indoklást, hogy mire alapozta a döntését, szögezte le a Maszol megkeresésére Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az állampolgárok bizalmát vissza lehessen nyerni, az államelnöki hivatal, az ügyészség, a kormányzati intézmények, a hírszerzés elő kell rukkoljon az információkkal.

„Sokkal nagyobb transzparenciára, átláthatóságra van szükség abban, hogy mi vezetett ide, a felelősséget is meg kell állapítani, következményei kell legyenek a történteknek. Tudták-e, hogy problémák vannak, ha tudták, mire vártak. Csak akkor lehet tiszta vizet önteni a pohárba, ha nyilvánosságra hozzák az összes információt, mert amit a napokban kiadtak, az nagyon kevés, ahhoz,hogy a polgárok megértsék, mi történt valójában, és milyen törvénytelenségek vezettek ide” – fejtette ki Kelemen Hunor.Rámutatott, ha az elmúlt hónapokban, években az állam különböző intézményei megfelelően, tisztességesen végezték volna a munkájukat, akkor nem jutottunk volna ide. Meg kell nevezni a felelősöket, szögezte le Kelemen Hunor.

A parlamenti választásokat nem lehet érvényteleníteni

A parlamenti választásokat nem kell érvényteleníteni, ez lenne a demokrácia teljes megcsúfolása, mondta arra vonatkozó kérdésünkre, hogy már ez is felmerült. „ A parlamenti mandátumokat a Központi Választási Iroda érvényesíti, a parlamentnek mielőbb meg kell alakulnia, kell egy stabil intézmény. Nem lehet az egész országot levegőbe repíteni, és utána csodálkozunk, hogy összeomlott minden. Így is óriási a bizalmatlanság a polgárok részéről, a gazdasági élet szereplőinek részéről. Az lenne mindennek a csúcsa, ha valaki parlamenti választásokat is érvényteleníteni akarná, ez egy forradalommal érne fel” – taglalta a szövetségi elnök.

Hozzátette, aki ilyen javaslatokat fogalmaz meg, Moszkva malmára hajtja a vizet, hisz azt érné el, hogy még nagyobb lenne a káosz. „Aki ilyesmit javasol, annak a politikában nincs mit keresnie” – mondta Kelemen Hunor.

Óva int a sürgősségi helyzet kihirdetésétől

Meglátása szerint, mielőbb kormányt kell alakítania a parlamentnek, az új kormánynak kell döntenie arról, hogy mikor lesznek az államelnök-választások. Abban a kérdésben, hogy december 21. után ki lesz Románia elnöke, az alkotmánynak vannak ellentmondásai, hívta fel a figyelmet. Az egyik cikkelyben azt írja, hogy a mandátum ötéves, utána azt, akkor ér véget a mandátum, amikor az újonnan megválasztott elnök leteszi az esküt. Tulajdonképpen ez megteremtheti annak a feltételét, hogy a mostani elnök maradjon hivatalban addig, amíg meglesz az elnökválasztás. A harmadik bekezdés arról szól, hogyan lehet meghosszabbítani az elnök mandátumát háború esetén, sürgősségi állapot kihirdetése esetén. „Ezt az utolsó változatot ki kell zárni, nem lehet elfogadni, támogatni. Ha az elnök mandátuma lejár december 21-én, és nem lehet a második bekezdést alkalmazni, a Szenátus új elnöke veszi át az államelnök feladatkörét, az alkotmány szerint ő helyettesíti az államfőt, amíg a választás lejár. Én óvnám attól Romániát, hogy a harmadik bekezdésre hivatkozva szükségállapotot hirdessen ki, ezzel a társadalom lángba borulna, felelős ember, politikus ilyent nem akarhat” – mondta Kelemen Hunor.

Három forgatókönyv a kormánykoalícióra 

Kérdésünkre rámutatott, a héten a parlamenti többség elvi keretei rajzolódtak ki, ezen a tárgyaláson egy percig sem volt szó arról, hogyan nézne ki egy kormánystruktúra, ki lenne a miniszterelnök. „Azt gondolom ez a jövő héttől kezdődik. Amint a parlamentet validálja az országos választási hatóság elkezdődhetnek formálisan is a kormányalakítási tárgyalások. Az a jó, hogy ha a parlament megalakulására már körvonalazódik az új kormánykoalíció” – fejtette ki Kelemen Hunor.

Szerinte három lehetőség van. Az egyik egy nagyon széles kormánykoalíció, ami azt jelenti, hogy akik a parlamenti többségről az elvi megállapodást aláírták, mind bekerülnek a kormányba. Viszont ez azt is feltételezné, hogy ennek a koalíciónak egy államelnök-jelöltje lesz. „Nem lehet egy kormánykoalíciónak három-négy államelnök-jelöltje, mert ez azt jelenti, hogy egyik sem jut be a második fordulóba, és felébredünk George Simionnal” – mondta a szövetségi elnök.

A másik megoldás az, hogy PSD-PNL-USR alakít kormányt, ez szintén többséget jelent, de ezt a változatot nem tartja valószínűnek. A harmadik változat, a PSD-PNL-RMDSZ, az USR nélkül, ennek is van egy szűk többsége a képviselőházban és a szenátusban is.

Mindegyik esetben, bármilyen kormánykoalíció lesz, meg kell tudjon egyezni arról, egy államelnök-jelölte legyen.

„Nekünk az a fontos, hogy a magyarokat meg tudjuk védeni, egy olyan helyzetben, amikor a parlamentben 33 százalékot alkotnak a szélsőséges, magyarellenes pártok” – szögezte le Kelemen Hunor.