Az elnöki házaspárhoz közel álló személy által indított perek megakadályozzák a román államot abban, hogy behajtsa Klaus Iohannison és a feleségén azt a jövedelmet, amit egy illetéktelenül birtokolt nagyszebeni ingatlan haszonélvezeti joga révén szereztek.

Behajtaná az országos adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannison és a feleségén azt a mintegy 260 ezer eurót, amit az elnöki házaspár 1999 és 2016 között kapott egy illetéktelenül birtokolt értékes nagyszebeni ingatlan bérbeadásából, de egyelőre nem teheti meg – írja az investigatiimedia.ro oknyomozó portál. Ennek oka a tényfeltáró központ (CIM) újságírói szerint az, hogy a hat évvel ezelőtt született jogerős ítélet ellenére a város központi sétálóutcájában található épületet még mindig nem szerezte vissza az állam.

3200 dollárért vásárolta meg a tulajdonrészét

A Nicolae Bălcescu utca 29. szám alatti épületet a hatvanas években államosították, és a rendszerváltás után bírósági határozattal visszaszolgáltatták az időközben elhalálozott tulajdonosa, egy bizonyos Eliseu Ghenea örököseinek. A házra Eliseu Ghenea időközben szintén elhunyt feleségének, Maria Gheneának egy távoli rokona tartott igényt, mások nem jelentkeztek érte. Ioan Baștea arra hivatkozott, hogy apja, Nicolae Baştea a nő unokaöccse volt.

A Brassóban élő Ioan Baștea az akkor még Szeben megyei tanfelügyelőként dolgozó Klaus Iohannist hatalmazta fel arra, hogy egy nagyszebeni közjegyzővel állíttassa ki az öröklési bizonyítványt. Ez meg is történt 1999. június elsején. Radu Gabriel Bucșa közjegyző a ház tulajdonosának nyilvánította Ioan Bașteát, aki még aznap eladta a felét 3200 dollárért a Iohannis házaspárnak. (Ugyanazon örökösödési bizonyítvány alapján a közjegyző egy másik – a Gheorghe Magheru 35. szám alatti – nagyszebeni ingatlan tulajdonosává nyilvánította Ioan Bașteát.) „Így került 1999-ben a jelenlegi államfő és a felesége birtokába egy kereskedelmi helyiség, amelynek bérbeadásából a következő 17 évben 1,3 millió lej, a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 260 ezer euró jövedelme származott” – írta korábban a Rise Project.

Nem volt jóhiszemű vásárló

A Iohannis házaspár még 1999-ben adta bérbe a Nicolae Bălcescu utca 29. szám alatti épület földszintjét havi 5000 euróért a Raiffeisen Banknak, ám 2015. november 12-én elvesztette a tulajdonjogát az ingatlan felett. Aznap a brassói táblabíróság jogerős ítélettel megsemmisítette a Ioan Baștea nevére kiállított örökösödési bizonyítványt, és megállapította, hogy a jelenlegi államfő és a felesége nem jóhiszemű vásárlóként vette meg a ház felét, ezért érvénytelenítette az adásvételi szerződést is, illetve elrendelte a házaspár tulajdonjogának törlését a telekkönyvi nyilvántartásból.

Az indoklás szerint az öröklési bizonyítvány kiállítása formai és tartalmi szempontból is jogszerűtlen volt. Formai szempontból azért, mert a dokumentumot egy területileg illetékes közjegyzőnek kellett volna kiállítania, Ioan Baștea apja, Nicolae Baştea pedig Brassó megyében, nem Szeben megyében hunyt el. Ennél fontosabb volt az a tartalmi kifogás, miszerint Nicolae Baştea nem vér szerinti, hanem házasság révén létrejött rokoni viszonyban állt az ingatlan tulajdonosával, Eliseu Gheneával.

Ennek azért van jelentősége, mert a Ghenea házaspár tagjai közül a feleség, Maria Ghenea halt meg korábban, 1962-ben, és a tulajdonrésze rászállt a férjére. Eliseu Ghenea 1969-ben hunyt el, és az ingatlant a nővére, Paraschiva Micu örökölte. A nő 1975-ben elhunyt, és nem voltak leszármazottai, így a polgári törvénykönyv szerint a ház tulajdonjoga az államot illeti meg. Egy jogász a CIM újságíróinak elmagyarázta: ilyen esetekben nagyon fontos az elhalálozási sorrend. Ha ugyanis a férj, Eliseu Ghenea hal meg korábban, akkor Maria Ghenea tulajdonába kerül az ingatlan, akinek az unokaöccse egyetlen leszármazottként joggal tarthatott volna igényt rá. Mivel azonban nem így történt, az unokaöcs fiát, Ioan Bașteát legfennebb a ház egynyolcada illeti meg.

Csak 25 ezer eurót fizetett vissza az államnak

A törvény értelmében ilyen esetekben az ANAF kezeli az állami tulajdonban lévő ingatlanokat és a haszonélvezeti jogukból származó jövedelmeket. Az adóhatóság 2016. március 25-én törölte a telekkönyvi nyilvántartásból az államfő és a felesége tulajdonjogát, így a Iohannis házaspár csak öt hónappal a jogerős ítélet kimondása után veszítette el hivatalosan is az illetéktelenül birtokolt nagyszebeni ingatlanát. Ám az elnöki házaspár az ítélet kihirdetése után eltelt öt hónapban is 5000 eurós lakbért kapott az ingatlanban székelő Raiffeisen Banktól. Klaus Iohannis végül 2016. április 19-én közölte: visszafizeti az államnak az öthavi bérleti díj összegét, vagyis 25 ezer eurót.

Csakhogy a tényfeltáró központ szerint az ANAF vissza szeretné szerezni azt a mintegy 260 ezer eurót is, amit az elnöki házaspár 1999-től az ingatlan jogerős elvesztéséig kapott bérleti díjként a banktól. Amint az oknyomozó portálnak küldött válaszából kiderül, az adóhatóság ezt azért nem teheti meg, mert az állam hivatalosan még mindig nem nyerte vissza a tulajdonjogát a nagyszebeni ház felett.

Ennek oka, hogy az időközben elhunyt Ioan Baștea özvegye, az elnöki házaspárhoz közel álló Rodica Baștea két keresetet is benyújtott a nagyszebeni törvényszékre. Az egyikben arra kéri a bíróságot, hogy nyilvánítsák őt a Nicolae Bălcescu utca 29. szám alatti ingatlan örökösévé, a másikban arra, hogy semmisítse meg a Gheorghe Magheru 35. szám alatti házzal kapcsolatban kiállított, úgynevezett uratlan hagyatékra vonatkozó örökösödési bizonyítványt. Ez az a közokirat, amelyben a közjegyző megállapítja, hogy örökösök hiányában az állam jogosult az örökségre.

Még évekig tarthat a per

A felperes ügyvédjeinek kérésére mindkét per a vajdahunyadi törvényszékre került, amelyik 2019-ben az örökösödési keresetet alapfokon elutasította, a második kereset tárgyalását pedig felfüggesztette addig, amíg az örökösödési perben jogerős ítélet nem születik. Ez csak öt év elteltével, idén júniusban történt meg. A gyulafehérvári táblabíróság döntését megerősítve a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy Rodica Baștea nem tarthat igényt a Nicolae Bălcescu utca 29. szám alatti ingatlanra.

Mivel az első keresetben megszületett a jogerős ítélet, folytatódhat a 2019-ben felfüggesztett tárgyalás az uratlan hagyatékra vonatkozó örökösödési bizonyítványról. A bíróságnak azt kell kimondania, hogy a két nagyszebeni ingatlant a férjétől öröklő Paraschiva Micunak nem voltak leszármazottai, így mindkettő tulajdonjoga az államot illeti meg. Ha ez megtörténik, akkor kérheti az ANAF az állam tulajdonjogának megállapítását a Nicolae Bălcescu utcai ház fölött is. Ez a per azonban a tényfeltáró központ szerint még évekig eltarthat.

Klaus Iohannis egyébként korábban azt nyilatkozta, hogy újabb ingatlanok vásárlásába fektette a Raiffeisen Banktól kapott bérleti díjat. Elnökké választása után, 2015-ben a Rise Project azt állította róla, hogy vagyonnyilatkozataiban eltitkolta jövedelme jelentős részét. A vádakra reagálva az elnöki hivatal akkor egy szűkszavú közleményben leszögezte: Klaus Iohannis az ingatlanok bérbeadásából származó összes jövedelmét bevallotta a 2004 óta rendszeresen közzétett vagyonnyilatkozataiban, és adókötelezettségeinek is hiánytalanul eleget tett.