Mivel már megszületett az eredményhirdetés szinte valamennyi tavalyi pályázati kiírásra, körülnéztünk, hogyan éltek a lehetőségekkel a Nagyenyed környéki önkormányzatok, milyen nagyobb beruházásokra, fejlesztésekre számíthatnak 2023-ban az itteni magyar közösségek. Úgy tűnik, Székelykocsárd folytatja az utóbbi évek felfele ívelését, Torockó végre rálépett a pályázatírás útjára és szép összegeket nyert, míg a legnagyobb magyar falu, Magyarlapád önkormányzata továbbra is csak dermedt, várakozó állapotban tengeti mindennapjait.

Az elmúlt időszak finanszírozási dömpingje olyan támogatási lehetőségeket nyújtott gyakorlatilag bármelyik önkormányzat számára Romániában, amelyekkel olyan lényeges problémákat orvosolhatnak, amelyekre régóta nem volt esélyük. E pályázati lehetőségek ugyanakkor ismét bebizonyították: igazából a polgármestereken múlik, fejlődik-e a vissza nem térítendő forrásokból az adott település vagy sem. A községek területét és lakosságának létszámát figyelembe véve, az elemzésből kiderült az is, hogy épp a legkisebb település, Székelykocsárd nyert a legtöbbet, míg Magyarlapád a sor végén kullog.

Székelykocsárdnak közel ötmillió eurót sikerült lehívnia

Székelykocsárd bármely szórványtelepülés számára példaértékű lehet, hiszen az itteni 25 százaléknyi magyarság összefogásának köszönhetően 2016-ban sikerült magyar polgármestert választani, az RMDSZ színeiben tevékenykedő Csegezi Edit Zsuzsannát. A második mandátumánál levő vezetőnek hat év alatt annyi támogatást sikerült megpályáznia, amely meghaladja az előző harminc év összértékét.

„Az elmúlt időszakban tizenkét nagyobb pályázatunk bizonyult sikeresnek, így 2023-at mindenképp sikeres esztendőként tarthatjuk majd számon. Az idén elkezdjük a munkálatok kivitelezését, de legtöbbje több éven átívelő beruházás, hiszen elég nagy projektekről van szó” – mondta Csegezi Zsuzsa polgármester.

A községet két falu alkotja, Székelykocsárd és Vajdaszeg, területe 31,38 négyzetkilométer, a lakosság létszáma 2400 körül van. A fejlesztési minisztériumon keresztül három beruházást készülnek megvalósítani. Az egyik pályázat a vízhálózat korszerűsítésére vonatkozik, a gyűjtő- és tisztítórendszer korszerűsítését célozza meg, értéke közel négy és fél millió lej. A polgármester elmondta: a településen huszonkét forrás található, amelyet megfelelően kiaknáznak, így saját rendszere és szolgáltatója van a községnek. Ennek a modernizálása a közeljövőben valósul meg, ami konkrétan azt jelenti, hogy napelemparkot építenek, ami ellátja az áramszolgáltatást, így majd nem kerül pénzbe a pompáknak és a felszereléseknek a működtetése. Ugyanakkor, mivel a vizet tisztítani kell, a támogatásból modern szűrőket is vásárolnak majd, amelyek kiszűrik a nitritet és a nitrátot a talajvízből. A tervben szerepel az is, hogy kamerarendszerrel veszik körbe a területet, hiszen védeni kell a vízforrást és a felszerelést. Jelenleg öt éjszakai őr védi a húsz hektárnál nagyobb területet, ami nagy kiadást jelent, az új kamerarendszer viszont nem csak költséghatékonyabb, hanem biztonságosabb is, hiszen jelzi, ha valaki belép a területre.

A fejlesztési minisztériumnál nyertes másik projekt az utcák aszfaltozására vonatkozik. Ide belefoglaltak minden olyan útszakaszt, ahol már létezik szennyvízhálózat, értéke meghaladja a 4 millió lejt. A harmadik pályázat a szennyvízhálózat lefektetését célozza meg Vajdaszegen, de Kocsárdon is vannak olyan falurészek, ahol nincs szennyvízhálózat, ezeket is bekapcsolták a projektbe és ez azt jelenti, hogy mindenhol, minden utcában lesz csatorna a községben. Vajdaszegen szennyvíztisztítót is létesítenek, Kocsárdon pedig egy következő fázisban majd leaszfaltozzák azokat az utcákat is, ahol most építik ki a szennyvízcsatornát. A projekt értéke meghaladja a 8 millió lejt.

Emellett az Országos Helyreállítási Alapból lehívott, európai uniós támogatásból finanszírozott pályázatoknak köszönhetően Székelykocsárdon lehetőség lesz idén minden olyan épület korszerűsítésére és energiahatékonyságának növelésére, ami az önkormányzat tulajdonát képezi, azaz a polgármesteri hivatal épületének és a kultúrotthonnak a felújítására. Itt szintén elég nagy összegekről van szó, csak az utóbbi értéke 112 ezer euró. Az önkormányzathoz tartozó orvosi- és fogorvosi rendelőt néhány éve már felújították és korszerű felszerelésekkel látták el. A kocsárdi iskolát sajnos nem sikerült belefoglalni, mert kivételesen az iskola a tulajdonos, nem az önkormányzatra van telekelve. A vajdaszegi iskolát viszont már lehetett, mert önkormányzati tulajdonjogú, erre a környezetvédelmi minisztériumtól sikerült 2 millió lejes támogatást szerezni.

A fejlesztési alapnál két bicikliút kiépítésére is benyújtottak pályázatokat: az egyik összeköti Kocsárdot Vajdaszeggel egy körülbelül négy kilométeres szakaszon, értéke nagyjából fél millió euró, ez még elbírálás alatt áll. A másik kerékpárút Kocsárdot a földvári vonatállomással kapcsolja össze, ehhez társul egy elektromos töltőállomás létesítése is. A nyertes beruházás értéke 112 ezer euró.

A fejlesztési ügynökségnél jóváhagyták egy új, 3millió lej értékű sportcsarnok megépítését, amit szintén nem lehetett az iskola udvarára építeni a telekkönyvi helyzet miatt, ezért a sporttermet a már meglévő futballbázis mellé építik.

A 2023-as fejlesztések lajstromát az úgynevezett GAL Helyi Akciócsoport projekt keretében megnyert pályázat zárja, ebből egy 36 ezer eurós erőgépet vásárolnak a községben szükséges karbantartási munkálatokra.

Csegezi Zsuzsa kiszámolta a támogatások összértékét, ami meghaladja a 24 millió lejt, azaz megközelíti az ötmillió eurót, amire nem volt példa a község történetének utóbbi évtizedeiben.

Torockó önkormányzata végre kimozdult a „pályázati” holtpontról 

Torockó a hozzátartozó Torockószentgyörggyel alkot egy községet, kiterjedése 57,37 négyzetkilométer, lakosságának létszáma nem éri el az ezret. Míg az örökségvédelem terén az élen jár Erdélyben, az infrastruktúra szempontjából többéves lemaradást kell behoznia, ami nem sikerülhet egyik napról a másikra, ráadásul a két szempontot össze kell hangolni, ami adott esetben megnehezíti egy-egy projekt életbeléptetését.

 „A 2023-as évet bizakodással kezdem, hiszen a tavaly minden beadott pályázatot megnyertünk. Ez azért fontos, mert első mandátumom felénél tartok és Torockón mindeddig kísérletek sem voltak arra, hogy pályázati forrásokból fejlesszen az önkormányzat. A pályázatok hosszú futamidejűek, sokáig tart az előkészítési fázis és a dokumentáció előkészítése, de amikor közeledik a kivitelezési szakasz, akkor már van egyfajta öröm és bizonyosság arról, hogy sikerül valami hasznosat megvalósítani a közösség számára” – kezdte beszámolóját az első mandátumát teljesítő Deák-Székely Szilárd Levente RMDSZ-es polgármester.

Az elöljárótól megtudtuk: a legnagyobb megnyert pályázat a torockószentgyörgyi vár állagmegóvásáról szól, amelyet az Európai Alapok Minisztériumától igényeltek, a várak útja kategóriában. A 13. században épült Thoroczkay-vár romjai 1265 négyzetmétert tesznek ki és több hektárnyi terület tartozik hozzá. A projekt magában foglalja a terület és a várfalak megtisztítását, a hely biztonságossá tételét, a várhoz vezető 350 méteres gyalogút felújítását, parkolók, pihenők, padok, pannók kihelyezését, sőt elkészítenek egy olyan mobilalkalmazást is, amely virtuálisan, háromdimenziósan rekonstruálja az egykori várat.

A projekt részét képezi egy információs pont létrehozása is, amelynek helyszínéül egy gyönyörű ingatlant szemléltek ki, a Torockószentgyörgyön található, 1836-ban Thoroczkay Sándor által építtetett kúriát. A felújításkor eltávolítják mindazokat az épületrészeket, amelyeket az 1960-as években toldottak hozzá, kiállító- és bemutatótermet, irodahelyiséget és illemhelyet alakítanak ki.

A tavaly októberben aláírták a támogatási szerződést, jelenleg megvannak az előtanulmányok tervei és a munkálat közbeszerzési eljárás alatt áll. A leendő vállalkozónak a tervezést és a kivitelezést is vállalnia kell, az ajánlatokat január 16-ig várja az önkormányzat. A két turisztikai célpont, a vár és a kúria restaurálásának becsült értéke meghaladja a 12 és fél millió lejt.

Deák-Székely Szilárd polgármester bemutatta a további nyertes pályázatokat is. A hagyományos építészet jegyeit megőrző házak kategóriájában nyolc torockószentgyörgyi ház felújítására sikerült forrásokat lehívnia az önkormányzatnak, egyenként 60 ezer euró értékben. Most készül a tenderfüzet, minden háznak külön technikai leírása lesz, a felújítások megvalósításának határideje, akárcsak a vár esetében, 2025 októbere.

Az Anghel Saligny-programból a szennyvízhálózat kerül kiépítésre Torockószentgyörgy egész területén, tisztítóház létesítésével. Az 5 300 000 lejt meghaladó beruházás jelenleg az előtanulmány szakaszában van.

A község közvilágítását a környezetvédelmi minisztériumtól lehívható alapból készül megoldani a polgármester, ez esetben egy közel egymillió lejes projektről van szó, amelyhez 230 ezer lej önrész is szükséges. A befektetés során az önkormányzat nem csupán az energiatakarékossági szempontokat követte, hanem figyelembe vette a sajátos épített környezetet is, ezért „régies stílusú” égőket helyeznek a jelenlegi 199 betonoszlopra és amikor lehetőség adódik rá, majd az oszlopokat is kicserélik. A tervek szerint ezt a munkálatot már idén elvégezhetik.

A Fejlesztési Minisztériumnál két nyertes pályázata van az önkormányzatnak. Az egyikből a torockószentgyörgyi Brassai Sámuel Kultúrotthon felújítását fogják elvégezni. Az 1 100 000 lej értékű munkálat kivitelezési időtartama másfél év. A polgármester hozzátette: a torockói Kriza János Kultúrotthon felújítási pályázatát is beadták, várólistán van, viszont ez esetben egy komplexebb, 3 millió lejt meghaladó beavatkozásról van szó, mert az előtanulmányok alapján meg kell erősíteni az alapot, meg kell oldani a falak nedvesedésének kérdését és más gondokat is.

Fent említett finanszírozási forrásból sikerült több, mint 1 300 000 lejt lehívni a torockói Sebes Pál Általános Iskola korszerűsítésére. A leglátványosabb változás az épület bádogfedelének lecserélése lesz tetőcserepekre. A polgármester azt is elmondta, hogy a kivitelezést nehezíti az, hogy az energiahatékonysági szempontú technológiákat össze kell hangolni az épített örökség megóvásának kritériumaival.

Legutolsóként Deák-Székely Szilárd polgármester a GAL Helyi Akciócsoporthoz leadásra kerülő projektet említette, ahova első ízben pályázik Torockó Önkormányzata, bár a program több éve működik. Ebből a támogatásból egy megközelítőleg 40 ezer euró értékű, kisebb méretű erőgépet készülnek vásárolni, amelyet csőrepedések, lefolyók tisztítása, patakmedrek kimélyítésére, télen pedig hótakarításra is használhatnak.

Torockó polgármestere fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a kulturális tevékenységek szintén prioritást jelentenek számára. „Kulturális szempontból 2022 gazdag év volt, szinte mindenik hónapra jutott egy-egy esemény és reményeink szerint így lesz ez idén is. Az infrastruktúra fejlesztése mellett jutott idő és esetekben anyagi forrás is a kulturális eseményekre, hiszen azok is legalább annyira fontosak, mert ezek megmozgatják és megerősítik a közösséget”.

Deák–Székely Szilárd polgármester a Maszolnak elmondta: „A pályázatok összértéke valamivel több, mint 24 millió lej, azaz közel 5 millió euró, ez abszolút újdonság Torockón, mindez pedig az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és munkatársainak köszönhető, nélkülük nem itt tartana a munka”.

Magyarlapádon homály fedi a leendő beruházásokat

Magyarlapádon sajnos nem észlelhető a másik két magyar falura jellemző lendület. A község élén 22 éve a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztott Indreiu Marian-Cătălin polgármester áll, akinek a nagyjából 48 százalékban románok és 52 százalékban magyarok lakta községben – a széthúzó magyarság miatt – sikerült több ízben megnyernie a választásokat.

Többször is megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a polgármesterrel, de mindig azt a választ kaptuk, hogy aznap nincs az irodában vagy éppen terepen van, mobiltelefonján pedig nem válaszolt. Szerettük volna tőle megtudni, pontosan milyen beruházásokra, fejlesztésekre számíthat a községhez tartozó két magyar többségű falu, Magyarlapád és Magyarbece. Vagyis olyan profi beszámolóra számítottunk, amilyeneket a kocsárdi és torockói polgármesterektől kaptunk. Az elsőkézből szerzett információk hiányában viszont a különböző minisztériumok honlapjain szereplő pályázati eredményhirdetésekből, illetve a helyi RMDSZ tanácsosoktól próbáltuk kideríteni a helyzetet. A Magyarlapádi Polgármesteri Hivatal weboldalát, valamint Facebook-oldalát böngészve sem találtunk semmiféle közleményt a témával kapcsolatban.

A minisztériumi tájékoztatásokból megtudtuk, hogy az önkormányzatnak van egy nyertes pályázata a fejlesztési alapnál egy 1,70 kilométeres bicikliút kiépítésére Fugadon, amelynek értéke közel egymillió lej. Az Anghel Saligny programnak köszönhetően, három út felújítása valósulhat meg Asszonynépén, Magyarbagóban és Magyarbecében, egyenként nagyjából 4 millió lej értékben. Ezzel kapcsolatosan két elvi kérdés merül fel: miért nem részesül épp a községközpont,  Magyarlapád semmiféle támogatásban, illetve ésszerű-e  Becében megjavítani az utat, ha ott még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna? A RMDSZ helyi tanácsosai többször kérték például két olyan, nemsokára életveszélyes állapotba kerülő lapádi híd sürgős felújítását, amelyek bent vannak a faluban, de ezt nem foglalták be egyetlen pályázatba se.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért nem pályázott az önkormányzat a községszintű szennyvízhálózat kiépítésére, hiszen ez prioritást jelentett a pályázati kiírásban. Ez ügyben nyomozva megtudtuk, hogy Magyarbagóban már teljesítési határidőhöz érkeztek a szennyvízhálózat részleges kiépítésének munkálatai, a sikeres projekt pedig a megyei vízszolgáltató cég érdeme, nem az önkormányzaté, amelyik csupán hozzájárult némi önrésszel a költségekhez. 2022-ben született helyi tanácsosi határozat a kanalizálás kiterjesztésére, de konkrét részletek nem kerültek nyilvánosságra, állítólag Fehér Megye Tanácsa finanszírozná a kezdeményezést.

Ugyanakkor tanácsosi határozat született arról, hogy Magyarlapád is csatlakozzon azon községekhez, amelyek a környéken pályázatot nyújtanak be a földgáz bevezetésére, de az eredményhirdetés még nem született meg.

Az öt helyi RMDSZ-es tanácsos kitartóan megvívja szélmalomharcnak tűnő küzdelmét. Szóvivőjük a következőket nyilatkozta: „Sajnos, mivel kisebbségben vagyunk a tanácsban, bármilyen javaslatot tettünk, azt vagy tündérmesének nevezték, vagy csak egyszerűen nem különítettek el rá pénzt, vagy ígéretet kaptunk, hogy utánanéznek és intézik a dolgot... És azóta se történt semmi. Tündérmesének nevezték például régebb azt a javaslatunkat, amellyel elektromos busz vásárlását és egy töltőállomás felépítését kértük, most pedig, amikor a bicikliút kiépítésére csak úgy pályázhattak, ha töltőállomást is létesítenek, egyből reálisnak tűnt az ötlet. A lapádi iskola érdekeit hangsúlyozottan képviseljük, sokszor követeljük a kiegészítő finanszírozást, ami itt Lapádon nem létezik.”

Az RMDSZ tanácsosai hozzátették: ők hívták fel a figyelmet a község orvosi rendelőjének múltszázadbeli állapotára és ennek eredményeképp  a helyi tanács elhatározta, hogy pályázatot tesz le a felújításra, de a további részletekről nem tájékoztatták őket. Gyakran kérdeztek rá leendő fejlesztésekre, készülő tervekre, de a polgármester egyszerűen vagy nem válaszol, vagy azt feleli, hogy a kellő időben majd mindenkit értesít, ami persze, az eddigi tapasztalatokból kiindulva, aligha történik majd meg. Nemrég javasolták azt is, hogy – több más településekhez hasonlóan – növeljék a cégeknek járó adókedvezményt ötről tíz százalékra, de ezt egyből lehurrogták.

Ilyen körülmények között a tanácsosok annyit tehettek, hogy a tanácsülésekért járó juttatásukat teljes egészében közösségi célokra ajánlották fel, így hozzájárulhattak a becei ravatalozó és a bagói imaház felépítéséhez, illetve a lapádi templom felújításához. Ugyanígy segítették a lapádi falunap szervezését, támogatták a focicsapatot és a futballpályák körülményeinek javítását.

Sajnos egyelőre úgy tűnik, hogy a magyarlapádi önkormányzatnak csak a töredékét sikerült megpályáznia annak, ami Torockónak és Székelykocsárdnak sikerült, ámbár arányait tekintve épp fordítva kellene ennek lennie, hiszen a 70,76 négyzetkilométeres községet nyolc település alkotja (Magyarlapád, Asszonynépe, Fugad, Kisakna, Vadverem, Magyarbece és Magyarbagó), tehát nyilvánvalóan sokkal nagyobbak a kiadások is.