Nem kell idősotthonba mennie mottóval hirdeti idősgondozási szolgáltatását a Telefonos Szeretetszolgálatot is működtető Solidaris Egyesület Marosvásárhelyen. Azt támogatják, hogy a segítségre szoruló idős ember saját otthonában kapjon ellátást. Míg 15 éve még főleg élelmet igényeltek a Telefonos Szeretetszolgálat krízisvonalukon segítséget kérők, az utóbbi 5-10 évben egyre gyakrabban keresték őket az idősek ápolásához kapcsolódó gondokkal. Ez hívta életre a szolgáltatást. Az egyesület nemcsak óradíjjal vagy ápoló közvetítésével vállal segítségnyújtást, hanem olyan formában is, ami ma még nálunk, legalábbis az egyesület elnöke szerint, tabunak számít. Mint arról korábban egy háromrészes sorozatban a Maszolon írtunk, egész Európa-szinten óriási problémát jelent az elöregedés és az ápolásra szoruló idősek ellátása.

A 15 éves Solidaris Egyesület – krízisvonalának, a Telefonos Szeretetszolgálatnak a működtetése, illetve egyéb, fiatalokra és idősekre egyaránt fókuszáló tevékenysége mellett – két éve nyújt otthoni gondozási segítséget többféle formában is.

„Látva az utóbbi öt-tíz év trendjét, amiben az élelmiszercsomag igénylése helyébe az idősgondozáshoz köthető problémák, kérések léptek, változtattunk, és alkalmaztunk két gondozót. Egy férfi gondozót és egy női gondozót. Kolléganőnk közel 30 éves tapasztalattal rendelkezik, intenzív osztályon dolgozott, és azt követően pedig házi beteggondozásban vállalt szerepet. Rajta keresztül mi magunk is mint akkreditált szervezet idősek otthoni beteggondozását tudjuk vállalni” – számolt be Sajó Norbert, a Solidaris Egyesület elnöke. Két ápolóval napi két ember gondozását vállalják Marosvásárhelyen, és Sajó Norbert elmondása szerint elsősorban a minőségi időre koncentrálnak az idős ellátásában.

A beteg érdekében két óra a minimum

„Legkevesebb két óra, amit vállalunk, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a beteg szempontjából, ez az a minimális idő, amit, hogy úgy mondjam, minőségi időként rá kell szánni. A célunk nem az, hogy napi öt-tíz beteget fölvállaljunk, és végigszaladjunk gyorsan. Ez sokkal komplexebb, egyrészt nem biztos, hogy egyből enni kezd az az idős beteg, amikor elé teszik az ételt, van, hogy kialakul egy beszélgetés, kialakul egy kötődés, kérdései vannak, fájdalmai vannak az ápoltnak, néha Igét olvasunk neki a Bibliából, vagy megmasszírozza a kolléganőnk, ha éppen azt igényli” – magyarázta el, hogyan állnak hozzá az ápolás kérdéséhez. Mint mondta, a hozzájuk fordulóknak 30 lejes óradíj ellenében nyújtanak ápolást.

„Abban az esetben, ha valaki azt igényli, hogy mi legyünk azok, akik ápolást biztosítunk kötelezettségvállalási szerződés mellett – amiben többek között azt is vállaljuk, hogy pótembert biztosítunk szabadság ideje alatt – ez esetben nálunk van egy 30 lejes óradíj. Az óradíj arra is nagyon jó, hogy nagyon sok hozzátartozót sokkal összeszedettebbé tesz, átgondolja, mennyi időre is van szükségük. Mi kiszámítottuk, hogy mennyit kell adóilletékkel együtt fizetnünk a gondozónak, és ezt osztottuk vissza órára lebontva, így jött ki a 30 lej. Még egy kicsit meg is kell pótoljuk egyesületként az összeget. Ebből a szolgáltatásból nyeresége nincs az egyesületünknek” – magyarázta el az elnök.

A fogyó anyagokat bár nem biztosítják teljes mértékben, nem is kérnek pénzt érte. Havonta egyszer adnak pelenkát támogatásként, ahol szükséges, viszont az ellátás során használt maszkot, kesztyűt a szervezet biztosítja, mondta el még Sajó Norbert.

Elmondta, aki megkeresi őket, azzal egy első látogatáson mérik fel a helyzetet, hogy vállalni tudja-e az egyesület az ápolást. Mint mondta, ilyenkor nagyon fontos, hogy a hozzátartozó pontos képet adjon az idős állapotáról és a feladatokról. 

Amikor kérés és felajánlás találkozik

Vannak más lehetőségek is a Solidaris Egyesületnél idősápolás terén. „A Telefonos Szeretetszolgálattal egyfajta közvetítői szerepet vállalunk önkéntesen azok között, akik hozzánk betelefonálnak és gondozót keresnek, és azok között, akik betelefonálnak és gondozást vállalnak” – mondta el Sajó Norbert, aki arról is beszámolt, vannak jó és rossz tapasztalataik ezzel kapcsolatban. Garanciát nem tudnak vállalni, hogy a gondozási segítséget felajánló valóban jól végzi a dolgát, és jelen van, amikor szükség van rá.

„A legtöbb visszajelzés alapján azt szűrtük le, hogy az ellátott, aki nem egyszer tehetetlen beteg, egyik napról a másikra maradt gondozó nélkül” – számolt be, sőt olyan visszajelzés is volt, hogy meglopta az ágyban fekvő időst. „Nyilván a közvetítésekben is vannak szerencsés helyzetek is, ezért vállaljuk még mindig, mert amúgy már letettünk volna róla” – jegyezte meg.

Tabudöntögetés: eltartási szerződés

Van egy harmadik opció, ami tabudöntögetésnek számít még itthon Sajó Norbert szerint: ez az eltartási szerződés. „Erről Nyugaton már nagyon rég beszélnek, nálunk tabu téma. Mi ezt a tabut elkezdtük felfejteni, elkezdtük ezt tematizálni. Ha más nem, legyen belőle egy társadalmi vita, viszont mi arra törekszünk, hogy konkrét segítség legyünk. Ez a harmadik opció azoknak szól, akiknek nincs hozzátartozójuk, vagy a hozzátartozó távol él, és azt mondja, hogy én édesapámra, édesanyámra nem tudok gondot viselni, rábízom egy szervezetre. Vagy azt mondja az idős, hogy én szeretném rábízni magam a szervezet gondjaira. Ez esetben nem számolunk fel ápolási díjat, még a gyógyszerek kiváltásában, az élelem beszerzésében, és egyébként a számlák kifizetésében is segítünk, mint egyesület, viszont ez esetben az idős személy teljes mértékben ránk bízza magát. Ez azt jelenti, hogy belépünk annak a helyére, aki hozzátartozóként kellene őt ellássa, és a hiánya vagy a távolléte miatt ezt a szerepet átruházzák ránk. Ennek is van egy procedurája, ezt gondozási vagy eltartási szerződés formájában lehet közjegyzőnél megkötni. A szerződésben pontosan le kell szögezni azt, hogy kinek mi a feladata, funkciója ebben a kapcsolatban” – magyarázta el Sajó Norbert.

Hozzátette, svájci hasonló szervezeteknél látott példát rá, hogy „a »támogass bennünket« fülnél a honlapjukon feltüntetik azt, hogy amennyiben nem rendelkeztél a vagyonodról, vett számításba azt, hogy egyesületünk ilyenfajta adományt is elfogad. Nálunk teljesen más a mentalitás, viszont én azt gondolom, hogy olyan idős ember számára, akinek nincs hozzátartozója, kis jövedelmű, és rábízná magát egy gondozó egyesületre, komoly segítség lehet az, hogy nem kell fizetnie, viszont akár napi 24 órában ellátják”. 

Erre az opcióra eddig még igény nem volt, de mint Sajó Norbert elmondta, nyitottak rá. Maximum két idős ember teljes ellátását tudnák vállalni egyszerre eltartási vagy gondozási szerződés alapján. „Ez esetben nem csak arról van szó, hogy tisztába tesszük és megetetjük, hanem arról is, hogy képviseljük őt, kórházba elmegyünk, orvossal kapcsolatot tartunk”, magyarázta. „Az a kölcsönösség elve, hogy ha teljes mértékben ránk bízza magát az idős, akkor teljes mértékben örökölje a szervezet azt, amivel rendelkezik, másodlagos, hogy az egy egyszobás lakás vagy egy luxuslakás” – mondta még el. Amiatt emelte ki, hogy nem fontos a lakás mérete, hisz mint mondta, tapasztalta, amikor segíteni szeretett volna egy idős asszony elhelyezésében idősotthonba, azonban kiderült, hogy „csak” garzonja van a néninek, nem volt már érdekelt az idősotthon, hogy helyet biztosítson neki.

Fontosnak tartja a Solidaris Egyesület abban segíteni, hogy ne kelljen öregotthonba mennie az idősnek, hisz egyrészt azok ára nagyon magas lehet, másrészt, mint Sajó Norbert hangsúlyozta: „mi továbbra is hiszünk abban, hogy saját környezetében, otthonában, saját bútorai, emléktárgyai között kell maradnia annak, akit mi gondozunk”.