Színpompás néptáncfesztivállal folytatódott szombaton a március 15-ei események tiszteletére megrendezett emlékünnepség-sorozat Fehér megyében. Az idén rekordszámú néptáncos vett részt a fesztiválon, összesen tíz település tizenhét produkcióját csodálhatta meg a közönség.

Fehér megyében mindig egy olyan településen szervezi meg a megyei RMDSZ ezt a rendezvényt, ahol viszonylag nagyobb létszámú magyar közösség él.  Meghívást kap a megye minden magyar néptánccsoportja, így hatalmas találkozóhellyé válik az esemény, ami rendkívül látványos esemény is a szórványban. Az első Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivált épp Lapádon szervezték meg kilenc évvel ezelőtt, és szombaton ide „tért haza” a rendezvény.

Magyarlapád a legautentikusabb helyszíne egy hasonló néptánctalálkozónak, hiszen a Várhegy alatti településen mindmáig élő népzene- és néptánckultúra létezik, és ehhez gyönyörű népviselet társul, mert ezt sem hagyta kiveszni a hagyománytisztelő közösség.    

Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelynek a környék egyik legrégebbi, a néhány évvel ezelőtt teljes külső-belső felújításon átesett helyi református temploma adott otthont. Szász János nagyenyedi római katolikus plébános elmondta, nemzeti ünnepünkkor „büszkeség tölti el a szívünket azért, hogy magyarok vagyunk, Szent István népe vagyunk, aki szilárd alapokra helyezte országunkat”. A plébános a nemzeti büszkeség érzését egy személyes emlékkel szemléltette: néhány évvel ezelőtt a freiburgi repülőtéren hatotta át ez az érzés, amikor arra lett figyelmes, hogy egy japán csoport épp a fesztivál címadó népdalát, a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt énekli.

Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor a Példabeszédek 4:23-at idézve –„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet” – arra intette a gyülekezetet, hogy nemzeti ünnepünk alkalmával tartson önvizsgálatot: „van-e öröm a szívében azért, hogy magyarnak született?” A lelkész több olyan dolgot is felsorolt, ami indokot szolgáltathat erre: a számtalan magyar felfedezés és Nobel-díj, a vallásszabadság elsőként való kikiáltása Tordán, az, hogy az egyik legtöbb, 250 ezer népdallal rendelkező nemzet vagyunk. Szőcs Előd nagyenyedi unitárius lelkipásztor azért fohászkodott, hogy Magyarlapádnak és a környék magyarságának sikerüljön megannyiszor egy-egy téglát elhelyeznie a hit és a nemzet megtartó falába.

Az istentiszteletet követően a résztvevők átvonultak a cinterembe, ahol megkoszorúzták a kopjafát. Beszédet mondott Sipos Ferenc gondnok, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnöke, aki megköszönte, hogy a nemzetépítő néptáncfesztivál idén visszatérhetett otthonába, Magyarlapádra. Ezt követően  zászlós felvonulásra került sor, majd az ünnepség a kultúrotthonban folytatódott.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kőrösi Viktor Dávid Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a márciusi ifjak, akik közös megegyezéssel és eltökéltséggel eldöntötték, hogy valami teljesen mást akarnak, mint amiben addig éltek, úgy a magyarságnak is saját sorsát összefogással kell kézbe vennie. „Úgy cselekedjünk, hogy megerősítsük saját kultúránkat és identitásunkat”- hangsúlyozta a konzul, majd felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét.

Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, gratulált a nemzeti ünnep és a megyei néptáncfesztivál sikeres összekapcsolásáért, majd arra kérte az ünneplő magyarságot, hogy mindig tartsa meg a nemzeti zászlónk színei által sugallt értékeket, az erőt, a hűséget és a reményt. Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, elmondta: a szabadságért nem csak 1848-ban kellett megküzdeni, hanem ma is. A harc része a hagyományápolás is, Magyarlapád pedig nagyon alkalmas hely erre, ahol szinte mindenik háznál van egy hegedű, brácsa. A néptáncfesztivál ötletgazdája, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, kihangsúlyozta: a márciusi ifjak bátor kiállása követendő példa lehet a lapádiak számára is, majd felsorolt több olyan konkrét negatívumot, amelyeket az összetartás hiánya miatt kell elszenvedni a faluban.

Az eseményen átadták a fesztivál vándorzászlóját, amelyet a székelykocsárdi képviselet vett át. Az eseményen részt vett a magyarországi Tápiógyörgye település képviselete és velük együtt Czira Sára többszörösen díjazott népdalénekes, aki elénekelte a Magyarok Világhimnuszát.

Az idén rekordszámú néptáncos vett részt a fesztiválon, összesen tíz település: Bethlenszentmiklós, Csombord, Dicsőszentmárton, Felvinc, Magyarlapád, Magyarpéterfalva, Miriszló, Nagyenyed, Torockó és Torockószentgyörgy valamint Vajasd összesen tizenhét produkcióját csodálhatta meg a közönség. A bemutatott táncok végigkalauzolták a nézőket Erdély több néprajzi tájegységén, így a nézők – jelképesen – beutazhatták a közeli Maros- és Kis-Küküllő mentét, a Mezőség, a Nyárádmente, Csík és Moldva vidékét is.