Egyelőre nem motiváló a háziorvosoknak, hogy az orvosi fizetés 100 százalékát kitevő bónuszt is kaphatnak, ha falun vállalnak praxist. A lehetőség július 1-től adott, és az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltatók közti új keretszerződésbe foglalták bele.

Mint korábban megírtuk, ösztönzőket adnának azoknak a háziorvosoknak, akik olyan vidéki területeken tevékenykednek, ahol gyenge az egészségügyi alapellátás lefedettsége vagy éppen nincs is.  A cél az, hogy csökkentsék a különbséget az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a vidék és a város között.

Az a háziorvos, aki vállalja, hogy vidéki településen dolgozik, 50 százalékos bónuszt kaphat ahhoz a jövedelemhez képest, amelyet városi praxisban kapna, vagy 100 százalékos bónuszt, ha nincs más háziorvos, munkapont a faluban.

Társadalmi elismertség is kellene a szakmának

 „Egyelőre nem mennek háziorvosok falura, nagyon úgy néz ki. Még városra sem jönnek újak, legalábbis ide, Csíkszeredába nem, esetleg egyetemi központokba. A háziorvosi szakmát kényszerből, ha választják, ideiglenesen, aztán újravizsgáznak, vagy esetleg iskolaorvosnak mennek” – vázolta a helyzetet dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének vezetője.

Elmondta, szakmai szempontból nem vonzó a háziorvosi pozíció, hiszen fejlődési lehetőség nincs, és az egészségbiztosító csökkentette a tevékenységi körüket is.

„A biztosító adminisztratív intézkedései miatt a kompetenciáinkat megnyirbálták, ezek megalázó intézkedések. Nem kérhetünk egy tomográfiát, nem írhatunk fel bizonyos gyógyszereket. A fejkvótapénzt 50-ről 35 százalékra csökkentették, és betettek plusz szolgáltatásokat. Hogy a számlánk hogy fog kinézni, azt majd hónap végén látjuk meg” – magyarázta Dr. Soós Szabó Klára.

A háziorvos azt is elpanaszolta, mennyire nehezíti a munkájukat és milyen sok bosszúságot okoz az is, hogy az informatikai rendszer nem működik. A biztosítóház a háziorvosoknak nemrég küldött átiratában elismerte, hogy az informatikai rendszer valóban nehezen működik, de a türelmüket kérik, és azt ígérték, az országos helyreállítási tervből majd fejlesztik, mondta el dr. Soós Szabó Klára.

„Nemcsak anyagi, hanem társadalmi elismertsége is kell legyen a szakmának” – hangsúlyozta a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke. Kiemelte, a megyében a szakmájában dolgozó orvosok több mint fele 60 év feletti.

A háziorvosok kiöregedése egyre égetőbb probléma lesz. Mint korábban megírtuk, a romániai háziorvosok átlagéletkora 55 év fölött van, és a tömeges nyugdíjazásuk pár év múlva hatalmas gondot okozhat a rendszerben.

Hónapok óta hiába hirdetik az állást Nagybaconban

Egyetlen, már nyugdíjas háziorvos teljesít szolgálatot a háromszéki Nagybacon községben, de nem tud ellátni minden lakost – mondta el megkeresésünkre Konsza András Emil alpolgármester.

Az önkormányzat március óta hirdeti, hogy a községközpontban és a hozzá tartozó Magyarhermány településen két felújított, korszerűen felszerelt rendelőbe keres háziorvost. A hirdetés szerint a jelentkező ingyen átveheti a 2500 pácienssel járó praxist, mely mellé szolgálati lakást is biztosít a községvezetés. Azonban azóta sem töltötték be az állást, mondta el az alpolgármester.

„Például nekem sincsen háziorvosom. A község lakói többnyire sepsiszentgyörgyi vagy baróti háziorvosokhoz iratkoztak, de ott is csak egy-egy beutaló vagy recept megírására van lehetőségük, ha vizsgálat kell, továbbküldik, nincs kapacitásuk ott sem, túl vannak terhelve a háziorvosok” – tette hozzá. „Pályázati úton sok mindennel felszereltük a rendelőnket. Mi tárt karokkal várjuk, csak épp jöjjön egy háziorvos” – hangsúlyozta Konsza András Emil.

Kovászna megyében a megyei egészségügyi igazgatóság adatai szerint van négy olyan orvos, aki végzettsége szerint háziorvosként dolgozhatna, de nem gyakorolja ezt a szakmát, három közülük a sürgősségi kórházban dolgozik és egy az önkormányzat szociális igazgatóságán szakértőként – tudtuk meg Ferenczi Edittől, a megyei egészségügyi igazgatóság tisztviselőjétől. Tudomása szerint senki nem jelezte, hogy vállalná a falusi praxist.

A Maszol tavaly áprilisban készített átfogó képet a székelyföldi háziorvosi ellátás lefedettségéről, nehézségeiről. Mint akkor megírtuk, egyre fogynak a háziorvosok, és nem vállalják a fiatal szakemberek ezt a feladatot. Az Egészségügyi Minisztérium szerint tavaly év végén több mint 700 romániai településen nem volt háziorvos.