Több iskolában is bojkottálják a jövő héten esedékes országos próbavizsgákat. Március 16–18. között a nyolcadikosok képességvizsgájának szimulációját tartják, egy héttel később pedig a végzős középiskolások számára szervezik meg a próbaérettségit. Bár az oktatási minisztérium szerint a szimulációk értékes felkészülési lehetőséget jelentenek a diákoknak, a pedagógusok egy része tiltakozásként nem vesz részt a lebonyolításban vagy a dolgozatok javításában.

A Maszol által megszólaltatott diákok és szülők többsége úgy véli: a vizsgaközpontú oktatási rendszer valóban átalakításra szorul, a jelenlegi keretek között azonban a próbavizsgák fontos visszajelzést adnak a tanulóknak arról, hol tartanak a felkészülésben. Ráadásul a vizsgakörnyezetet is szokják, az időbeosztást is jobban begyakorolják.

Az oktatási minisztérium pénteken közölte, hogy a megyei tanfelügyelőségek adatai szerint összesen 4 527 iskola (97,27%) tartja meg a nyolcadikosok próbavizsgáját, amely hétfőn a román nyelv és irodalom írásbelivel kezdődik.
A hivatkozott forrás szerint 127 iskolában (2,73%) nem tartanak próbavizsgát.
A platformon román nyelvből körülbelül 5 000, matematikából körülbelül 4 500, anyanyelvből pedig körülbelül 300 javító tanár regisztrált.

Eddig hozzávetőleg 77 000 tanuló vett részt a megyei szinten szervezett próbavizsgákon.

Nem mindenhol szervezik meg a szimulációt

Mihai Dimian oktatási miniszter úgy fogalmazott: a próbavizsga „értékes gyakorlati lehetőség a diákok számára”, hiszen segít felmérni a tudásszintet, és lehetőséget ad a felkészülés finomhangolására.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a jelentkezett javító tanárok száma elegendő a dolgozatok értékelésére. „Az országos vizsgák szimulációja fontos gyakorlat a diákok számára, ezért köszönöm mindazoknak, akik vállalták a részvételt” – mondta. Hozzátette: több megyében már szerveztek helyi szintű próbavizsgákat, így a nyolcadikosok több mint fele már találkozott hasonló helyzettel az idei tanévben.

Kovászna megyében sem csatlakozik minden iskola csatlakozik az országos szimulációhoz. Kiss Imre főtanfelügyelő a Maszolnak elmondta: a megye 52 kijelölt vizsgaközpontja közül végül 40-ben szervezik meg a próbavizsgát. Ez azt jelenti, hogy a nyolcadik osztályba járó 1737 diák közül mintegy 1250-en vesznek részt a teszteken.

Kapcsolódó

Veszélyben a próbavizsgák – Bojkottra készülnek a tanárok

A romániai pedagógusok nagy része  bojkottálni fogja a 2026-os országos vizsgák próbatesztjeit – jelentette be Marius Nistor, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség elnöke az eddig összesített adatok alapján.

szimuláció bojkott próbavizsga oktatás képességvizsga érettségi tanügyi szakszervezet

„Tizenkét vizsgaközpontban – ami ugyanennyi tanintézményt jelent – nem kerül sor a képességvizsga szimulációjának lebonyolítására” – közölte a főtanfelügyelő. Többek között a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban, a Székely Mikó Kollégiumban és a Református Kollégiumban sem tartják meg a próbavizsgát. Kézdivásárhelyen a Petőfi Sándor Általános Iskolában, Baróton pedig a Gaál Mózes Általános Iskolában sem szervezik meg. Vidéken több intézmény – például Vargyason, Bereckben, Gelencén, Illyefalván, Magyarhermányban vagy Csernátonban – szintén elmarad.

A háttérben elsősorban az áll, hogy a pedagógusok egy része nem vállalja a lebonyolítást.

Ha kevesebben jelentkeznek, nagyobb teher nehezedik a résztvevő pedagógusokra

Kiss Imre hangsúlyozta, normális körülmények között az lenne a cél, hogy minél több tanár vállalja a dolgozatok javítását, így egy-egy pedagógusra kevesebb jutna. „A javítást nem fizetik külön, a tanároknak a szabadidejükben kell elvégezniük. Ha elegen jelentkeznek, egy pedagógusra körülbelül negyven dolgozat jut. De ha kevesen vállalják, akár 120 dolgozat is kerülhet egy emberhez, ami már komoly plusz terhet jelent” – magyarázta.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a próbavizsgáknak van létjogosultságuk. „Ha mindenki komolyan veszi, akkor hasznos visszajelzést adnak diáknak és felkészítő pedagógusnak egyaránt.

„A diák és a tanára látják, hol tart az anyaggal, ugyanakkor a gyermek megtapasztalja a vizsgakörnyezetet, az időbeosztást. Évente egy alkalommal mindenképpen van értelme” – szögezte le Kiss Imre.

A próbavizsga sok feszültséget oldhat

Egy nyolcadikos diák édesanyja lapunknak arról beszélt, hogy szülőként fontosnak tartja a szimulációkat, mert a gyerekek a gyakorlatban tapasztalhatják meg a vizsgahelyzetet. Elmondása szerint az iskolában decemberben már tartottak egy helyi szintű próbát, amely sokat segített a felkészülésben.

„Az országos szimuláción azonban egy egészen más helyzettel találkoznak. Idegen diákokkal kerülnek egy terembe, a felügyelő tanárokat sem ismerik, és nincs ott a saját osztályfőnökük vagy tanáruk. Ezek mind plusz stresszfaktorok lehetnek a vizsgán, ha viszont többször megtapasztalják, könnyebben hozzászoknak” – mondta.
Szerinte a próbavizsgák mérföldkövekként működnek a tanulási folyamatban: „A diákok általában jobban rágyúrnak a tanulásra egy ilyen alkalom előtt, ami végső soron az éles vizsgára való felkészülést segíti.”

Ugyanakkor megérti a pedagógusok elégedetlenségét is, de úgy véli, a tiltakozás nem a diákokat kellene érintse. „A gyerekek nem felelősek ezért a helyzetért. A rendszerrel vannak problémák, de nem a diákokon kellene csattanjon az elégedetlenség.”

A szülő szerint a vizsgaközpontú rendszer átalakításra szorul. Úgy látja, a nyolcadikos képességvizsga különösen nehéz élethelyzetben éri a diákokat. „Egyetlen háromórás vizsga eredménye meghatározhatja a jövőjüket. Ha valaki rosszul alszik előtte, megbetegszik vagy egyszerűen túl nagy a stressz, az máris befolyásolja az eredményt. Az érettségin legalább megvan az esély az újrapróbálkozásra” – szögezte le az édeanya.

Visszaigazolás a felkészülés szintjéről

Egy nyolcadikos diák lapunknak arról beszélt, hogy a korábbi, helyi szintű szimulációt nem vették túl komolyan, de így is hasznos volt számukra.

„Készültünk rá, de nem voltunk megijedve, mert tudtuk, hogy nincs nagy tétje, a jegyet nem írják be. Mégis jó érzés volt látni, hogy milyen eredményt érünk el. Örültem, amikor jó jegyeket kaptam, mert visszaigazolást adott, hogy jó úton haladok” – mondta a képességvizsga előtt álló diák.
Szerinte az osztályban a diákok többsége komolyan veszi a próbavizsgát. „Van, aki kevésbé, de a legtöbben készülünk rá” – összegezte.

Az érettségi előtt állók készülnek a próbavizsgára

Egy végzős középiskolás diák szerint a próbaérettségi különösen fontos a tizenkettedikesek számára. „Ilyenkor kapunk először igazán reális képet arról, hogy az érettségi tantárgyakból hol tartunk, és melyik részekre kell még jobban rágyúrni” – részletezte.

Úgy véli, a tanárok tiltakozásának módja vitatható. „Nem érzem teljesen jogosnak, hogy pont a próbaérettségi bojkottját választják. Ezzel inkább a diákok helyzetét nehezítik, pedig a problémájuk nem velünk van, nem velünk van a harcuk” – mondta a diáklány.

Szerinte akkor is érdemes lenne megszervezni a próbát, ha nem országos keretben. „Ha nem is az eredeti formában, de iskolán belül mindenképp meg kellene tartani.”

Ne a pánikkeltés legyen a cél!

Egy végzős diák édesanyja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a próbavizsgák sokszor túlzottan nehéz feladatsorokkal zajlanak.
„A cél az lenne, hogy a diákok éles vizsgaszituációban találkozzanak az érettségi felépítésével, a pontozási rendszerrel és az időkerettel. Ez tapasztalat, de ugyanakkor stressz próba is. Ez valóban segíthet nekik felkészülni” – mondta.

Rámutatott, a sokéves tapasztalat azt mutatja, a próbavizsgákon az indokoltnál „keményebbek” a tételek, ami ijesztően alacsony jegyekhez vezet. „Nem hiszem, hogy ez kizárólag a diákok gyenge felkészültsége miatt van. Sokszor inkább a feladatsorok nehézsége okozza” – fogalmazta meg az édesanya.

Úgy látja, a rendszerben még mindig túl nagy hangsúly kerül a félelemkeltésre. „Ahelyett, hogy a tanulásra és a tapasztalatszerzésre helyeznénk a hangsúlyt, gyakran a fenyegetés és a stressz dominál, ahelyett hogy a valódi cél kerülne fókuszba: tapasztalat által tanulni, megismerni a vizsgamódszer folyamatát, a stressz kezelést, ugyanakkor az érettségi előtti diák kapjon reális visszajelzést is felkészültségéről” – részletezte.

A változáshoz szerinte szemléletváltásra lenne szükség. „Ahhoz, hogy ez megváltozzon, magának az oktatási rendszernek kellene megújulnia” – szögezte le.