Országszinten minden évben előfordultak botrányok, kiszivárgott, hogy nagyobb számban buktatták meg a végzősöket, azzal a hátsó szándékkal, hogy óvják az iskola reputációját, vagyis, hogy a záróvizsgákon ne legyen nagyarányú a bukás. De az is felmerült, hogy nem buktatták ugyan pótvizsgára vagy osztályismétlőre a végzősöket, de egy részüknek ehhez azt a feltételt szabták, hogy ne jelenjenek meg az érettségi vagy a képességvizsgán, hogy aztán „ne hozzanak szégyent” az iskolára.

A Maszol által megszólaltatott illetékesek szerint Hargita, Kovászna és Bihar megyékben nem volt erre példa. Kiss Imre Kovászna megyei, Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelők, és Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes is úgy nyilatkozott, a tanfelügyelőségekhez az elmúlt években nem érkezett ilyen jellegű panasz, sem a tanintézetek, sem szülők, sem a diákok részéről.

Ugyanakkor Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszolnak elmondta, az ilyen helyzetekre az oktatási minisztérium ebben az évben külön odafigyelt, még januárban felhívta a figyelmet, körlevélben kérte a tanfelügyelőségeket, hogy kövessék a jelenséget. Megfogalmazódott, hogy ezt a gyakorlatot teljesen vissza kell szorítani, és a pedagógusok törekedjenek arra, hogy minél több diák sikeresen fejezze be a nyolcadik, illetve a tizenkettedik osztályt, majd mindannyian iratkozzanak be érettségi vizsgára, jelenjenek a képességvizsgán.

Kovászna megyében cáfolnak a számok

Kovászna megyében a tizenkettedik osztályosokra készült egy kimutatás, arról hányan végeztek el sikeresen az iskolát, vagyis hányan kapták meg a tanév végén minden tantárgyból az átmenő osztályzatot, és arról is hányan iratkoztak be az érettségi vizsgára. Az érettségire 1118 végzős iratkozott be, 85 diák maradt pótvizsgára, vagy osztályismétlő, és a sikeresen évet zárók közül 25-en nem jelentkeztek a záróvizsgára. A pótvizsgára, osztályismétlésre bukók száma nem kiugróan magas, a többi évfolyamon ennél többen vannak, ők valószínű valóban nem készültek megfelelően, értékelt a főtanfelügyelő. Végül 25 végző, vagyis a teljes évfolyam 2,22 százaléka nem iratkozott be az érettségire, ez iskolánként egy-két fiatalt jelent, tehát kizárt, hogy meggyőzték őket erről, inkább az a döntésük áll a háttérben, hogy nincs szükségük az oklevélre.

Nyolcadik osztályban a pótvizsgázókon, osztályismétlőkön kívül, mindenkit automatikusan beírnak, képességvizsgára. Kovászna megyében 1651 diákot írtak be, és 223 diák elkezdte ugyan, de nem fejezte be a nyolcadik osztályt, ez a szám minden évben hozzávetőleg ekkora.

Torzítja a megyék átmenési arányát a vizsgára jelentkezők száma

Kiss Imre felhívta a figyelmet, hogy megyénként tetten érhetőek nagy eltérések az érettségi vizsgára beiratkozott végzősök aránya között, ez pedig jelentős mértékben torzítja végül a megyére kiszámolt átmenési arányt. Nem mindegy, hogy egy megyéből a végzősök hány százaléka iratkozik be a vizsgára, hiszen ahol sokan meg sem jelennek, nagyobb az átmenési arány, és azok a megyék az országos élmezőnybe kerülhetnek. „Nem mindegy, hogy egyik megyében a végzősök 25 százaléka be sem iratkozik az érettségi vizsgára, ám végül hetven százalék feletti átmenési aránnyal iratkozik be, miközben például Kovászna megyében kilencven százalék feletti a megméretkezők aránya, és közülük sikerül több mint hatvan százaléknak” – részletezte a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, ezért nem reálisak a megyékre lebontott, átmenési arányt mutatók, így alakul ki torz kép arról, hogy mennyire eredményesek egyes megyék, iskolák, vagy éppen tanárok. „Ez nem egy jó megközelítés, nem erről kellene szóljanak a szakaszzáró vizsgák, hiszen a tanintézetek nem versenyistállók” – szögezte le.

Ha a diák törekszik, kapjon esélyt!

A tanfelügyelőség az egész tanév során, de különösen a vakáció előtti hónapokban ismételten felhívta a tanárok figyelmét, hogy figyeljenek oda a jegyadásra, a diákoknak adjanak esélyt javításra, ha szükség, hallgassák meg többször, értékeljék, ha tanul, készül, küzd. „Elsősorban a gyerek érdekeit kell szem előtt tartani, értékelni, ha törekszik” – mondta Kiss Imre. Hozzátette, a tanárok feladata, hogy objektíven értékeljenek, felmérjék a megszerzett tudást, de ha lehetőség van rá, a gyerek készül, akar javítani, akkor erre lehetőséget kell kapjon, hiszen az a legmotiválóbb, ha van sikerélménye, ha azt tapasztalja, figyelembe veszik, ha törekszik.

Arra is kitért, a pedagógusok között és a tanintézetek szintjén is tetten érhető, büszkélkednek, ha a diákjaik nagy számban sikeresen vizsgáznak, megírják az átmenő jegyet, de ezt nem lehet, nem is szabad versengéssé generálni. Különösen azért nem, mert eredmények helyzetfüggőek, például azokban az iskolákban, ahová hátrányos helyzetű diákok járnak, nem lehet ugyanazt az eredményt elvárni, mint egy elit tanintézetben. Az előbbi iskolákban már az is büszkeség és elégtétel, tanintézet, pedagógus, diák számára, ha a gyerekek egy része sikeresen vizsgázik, míg a másik iskolában természetes elvárás, hogy a diákok 80-90 százaléka átmenjen.

Kiss Imre hangsúlyozta, a pedagógusok és a diákok is arra kell törekedjenek, hogy felkészüljenek a vizsgákra, szorgalmazzák a felzárkóztató plusz órákat, a tanácsadást, ahol szükséges beszélnek a pedagógussal, módszereket ajánlanak.

Mindenképpen azt tanácsoljuk, minden végzős jelentkezzen a vizsgára, ha egy-két tantárgyból nem is szerzi meg az átmenő jegyet, a követező próbálkozás során, már csak azokból kell újra számot adjanak a tudásukról, összegzett Kiss Imre.

Lemorzsolódó végzősök

Mint megírtuk, több mint 60 000 olyan diák van, aki 12 évvel ezelőtt kezdte az első osztályt, és idén nem jelentkezett érettségire az Edupedu.ro nyilvánosan elérhető adatokon alapuló elemzése szerint. Számításaik szerint ez a korosztály mintegy 30 százaléka, és nincsenek benne azok, akik 9. osztálytól a szakoktatást választották. Ez a hatvanezres hiány tízezerrel több, mint az előző évben a kiesők száma. Kiemelik, az oktatási minisztériumban senki nem ad magyarázatot arra, hol vesztek el ezek a diákok és ki a felelős a kiesésükért. Ők voltak az utolsók, akik nem jártak előkészítő osztályt.

Közel 16 000 a nyolcadik osztályba a tanév elején beiratkozott diák nem fejezte be az általános iskola utolsó osztályát, vagy valamilyen okból a tanintézetek nem íratták be automatikusan a képességvizsgára. Ez a szám a legmagasabb az elmúlt 5 évben, annak ellenére, hogy Ligia Deca tanügyminiszter még januárban 13 pontba foglalt intézkedés-javaslatot küldött az iskoláknak, éppen a jelenség leküzdésére.