Háromszék új „gerincútja”: aláírták a szerződést kilenc település összekötésére
Kézdiszentléleken írták alá hétfőn azt az európai uniós finanszírozásból megvalósuló beruházási szerződést, amely a 104-es számú megyei út teljes körű korszerűsítését teszi lehetővé. A projekt nemcsak közlekedési infrastruktúraként fontos, hanem stratégiai jelentősége van a térség gazdasági, turisztikai és demográfiai fejlődése szempontjából is.
A több mint 37 millió eurós összértékű fejlesztés 19,3 kilométeren kapcsol össze Kézdiszentlélektől Lemhényig kilenc háromszéki települést, ez több mint húszezer ember mindennapjaira lesz hatással. A támogatást az Európai Unió, a román állam, valamint Kovászna Megye Tanácsa biztosítja, a beruházás kedvezményezettje a megyei önkormányzat.
Az ünnepélyes szerződésaláíráson felszólalt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének vezérigazgatója, és Henning László, a megyei tanács alelnöke. Jelen voltak az érintett települések polgármesterei, a megyei tanács munkatársai, pályázati szakemberek, mérnökök, kivitelezők és a helyi lakosság képviselői.
„A válság nem állít meg minket – még ilyenkor is építünk”
A megyei tanács elnöke köszöntőjében emlékeztetett: a jelenlegi gazdasági környezet, a folyamatos válsághelyzetek ellenére Háromszék nem torpant meg. Sőt éppen ezekben az időkben gyorsítottak a fejlesztéseken.
„Nem álltunk le a munkával, hanem új alapokra helyeztük a fejlesztési stratégiánkat. Gazdasági válság idején is építkezni kell – ezt mondják a közgazdászok is. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk olyan lehetőség, amit ki kell használnunk, még akkor is, ha országos szinten visszafogottabb a fejlesztés. Mi Kovászna megyében nem hátráltunk meg” – fogalmazott.
A projekt léptékét hangsúlyozva elmondta: „Ez a megye egyik legnagyobb európai uniós útberuházása. Nemcsak egy egyszerű aszfaltozás történik, hanem komplex infrastrukturális fejlesztés: 19 kilométer hosszúságú útszakasz, 12 kilométernyi járda, teljes hosszában kerékpárút, három vasbeton híd, 16 új buszmegálló, e-töltőállomások, térfigyelő kamerarendszer, közvilágítás, és még több mint 120 fát is ültetünk az út mentén.”
A tanácselnök kiemelte, hogy a projekt valós igényekre válaszol: „Ez a fejlesztés nem irodában született, hanem a helyi közösségek igényeiből. Kézdiszentlélek, Polyán, Bélafalva, Kurtapatak, Csomortán, Esztelnek, Kézdialmás, Alsó- és Felsőlemhény – több mint 20 ezer ember mozgását, életét könnyítjük meg.”
Kovászna megye példát mutat a kiegyensúlyozott fejlődésben
A kézdiszentléleki szerződés-aláírás alkalmával Simion Crețu, a gyulafehérvári székhelyű Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének vezérigazgatója hangsúlyozta: a most induló útfejlesztési beruházás nem csupán egy újabb projekt a sok közül, hanem a hosszú távú, stratégiai szemlélet eredménye, amely Kovászna megye szisztematikus építkezésének egyik fontos mérföldköve.
„A regionális fejlesztés lényege a területi különbségek csökkentése” – fogalmazott Crețu. – „Ez nemcsak szép elmélet, amit az iskolában tanítanak, hanem konkrét cselekvési tervek, stratégiák és beruházások összessége. A fejlődés nemcsak az utakat jelenti, hanem az alapinfrastruktúrát is: vizet, gázt, csatornázást, elektromos hálózatot, oktatást, egészségügyet és gazdaságot.”
A vezérigazgató szerint Kovászna megye ezen a téren is jó példát mutat, hiszen kisméretű, szerény gazdasági háttérrel rendelkező megyeként is képes volt fenntartani az egyensúlyt és folyamatosan előrelépni. Mint mondta: nem lehet versenyezni a nagy, gazdaságilag erősebb megyékkel, de az arányos fejlődés elérhető, és Háromszék ezt bizonyítja is.
Crețu kiemelte: pozitív demográfiai jelenség figyelhető meg a térségben. Míg 2023. január 1-jén a megye lakossága 198 141 fő volt, 2024. január 1-jére ez a szám mintegy 1500 fővel nőtt. Ráadásul a városi lakosság aránya csökkent – ez arra utal, hogy a vidéki térségekben is nő a lakosság megtartó ereje.
„Az emberek nem vándorolnak el, ha helyben megfelelők a körülmények. Ha van infrastruktúra, ha működik a gazdaság, ha elérhetők a közszolgáltatások, akkor az emberek maradnak” – jelentette ki.
Crețu beszélt arról is, hogy a megye gazdasági mutatói látványosan javultak az elmúlt másfél évtizedben. 2007-ben Kovászna megye az utolsó előtti helyen állt Romániában az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján. Most, 2025-re már a 24. helyen van, a GDP eléri a 11 500 eurót/fő, az átlagfizetés pedig több mint 870 euró. A külföldi befektetések értéke is 9,7 százalékkal nőtt 2023-ban, elérve a 429 millió eurót. „Mindez azt mutatja, hogy a fejlődés folyamatos, és még mindig van kiaknázatlan lehetőség a térségben” – tette hozzá.
Útfejlesztés – túlmutat az aszfalton
A vezérigazgató méltatta a most aláírt 104-es megyei útfejlesztési projektet is, amely szerinte mintaértékű. Véleménye szerint ez a projekt nem csak közlekedésfejlesztés. Egy 19,3 kilométeres útszakaszt újítanak fel teljes egészében, kerékpárúttal, 12 kilométernyi járdával, 16 új buszmegállóval, 3 elektromosautó- és 3 kerékpártöltő állomással, kerékpárszerviz pontokkal, térfigyelő kamerákkal, hotspotos internetkapcsolattal, sőt mellékutak felújításával is.
A projekt nemcsak a közlekedési komfortot javítja, hanem turisztikai lehetőségeket is teremt. Crețu kiemelte: „Egyre többen keresnek olyan úti célokat, ahol kerékpárral vagy gyalogosan is bejárható a térség. Háromszék – benne például Kézdivásárhely vagy a felújított Szent Mihály-hegyi templom környéke – kiváló adottságokkal bír. Ha az emberek könnyen tudnak közlekedni, ha elérhetők a szolgáltatások, akkor vándorolnak el. Ez a fejlődés alapja. Itt már nemcsak utakat építünk, hanem jövőt is.”
„Egy ötlettől a valóságig – ez a jövőépítés”
A megyei tanács alelnöke, Henning László idézte fel a projekt születésének előzményeit: „2020-ban fogadtuk el az első tanácsi határozatot, amelyben az út felújításának ötlete hivatalosan is formát öltött. Akkor még csak egy elképzelés volt, ma pedig már szerződést írunk alá. Egy ilyen nagyszabású beruházás megvalósításához akár tíz év is kell – és ez most is így lesz, a kivitelezést várhatóan 2029-re fejezzük be.”
Az alelnök hangsúlyozta a digitális és turisztikai szempontokat is: ez az út a jövő útja. Digitális tengelysúlymérő rendszert telepítenek Szentlélekre és Lemhénybe, hotspotokat minden településre, térfigyelő kamerákat az út elejére és végére. A Szent Mihály-hegyi templom köré pedig komplex turisztikai infrastruktúra épül – bicikliszerviz, parkoló, e-bike töltő, és még sok más.
A projekt számokban:
- Úthossz: 19,3 km teljeskörű újjáépítése
- 12 km járda
- Kerékpárút a teljes hosszban
- 3 vasbeton híd (2 felújítás, 1 új építés)
- 3 elektromosautó-töltőállomás
- 3 e-bike töltőpont
- 2 bicikliszerviz állomás
- 16 új buszmegálló
- Közvilágítás, térfigyelő kamerák, Wi-Fi hotspotok
- 126 fa telepítése
- Tervezett befejezés: 2029 júliusa.
CSAK SAJÁT