A kormány az év végéig elhalasztotta a nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak elbocsátását, miután a kórházak vezetői elsőként figyelmeztettek a rendelet negatív hatására. Az a tény, hogy időt nyertek, még nem valószínű hogy megoldja a kórházak problémáit, mondta el a Maszol megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke.

Mint megírtuk, a kormány március elején sürgősségi rendeletet fogadott el, amely a közintézmények nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottait arra kényszeríti, hogy automatikusan távozzanak állásukból. A rendelet minden közintézmény szerződéses alkalmazottait érintette volna, de a legsúlyosabban az egészségügyi rendszert.

Végül a végrehajtó egy héttel az elfogadása után a rendelet hatályát az év végéig felfüggesztette. Addig a központi és helyi közintézmények kötelesek versenyvizsgát hirdetni a felszabaduló szerződéses állásokra.

A rendelet rendkívül negatív hatással lett volna az egészségügyi rendszerre, mert sok, a nyugdíj-korhatárt betöltött szakembertől meg kellett volna válni, olyanoktól, akik nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek, mondta Carmen Mazilu, a Romániai Ápolók, Szülésznők és Orvosi Asszisztensek Rendjének alelnöke.

Figyelmeztetett, hogy egyre több asszisztens készül arra, hogy elhagyja az országot. Tavaly 106 egészségügyi asszisztens kérte a bizonylatot, hogy külföldön vállalhasson munkát, idén az év eleje óta már 26-an váltották ki ezt az igazolást. A legtöbben Franciaországba, Belgiumba és Svájcba szerződnek. Kifejtette, a járvány alatt valamennyire mérséklődött a szakemberek elvándorlása, ám az utóbbi egy évben ez újra fellángolt.

Carmen Mazilu hozzátette, számos egészségügyi intézmény kérte, hogy a szakemberek 65 éves koruk után is maradjanak a rendszerben.

„Van egy külön törvény a szakma gyakorlásáról. A munkaerőhiány miatt sok egészségügyi intézmény kéri, hogy a szakma gyakorlására feljogosító engedélyt 65 év után is adjuk ki, hogy rendszerbe tarthassák az alkalmazottakat. Elsősorban a kórházakban, a gyermekgyógyászatban, az onkológián, a geriátrián  nagy a munkaerőigény” – mondta Mazilu.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsünk egyetlen szakembert sem, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket nem” – magyarázta Carmen Mazilu.
Hozzátette, hogy míg korábban Olaszországba, Angliába és Spanyolországba mentek az ápolók, jelenleg már inkább Franciaországot, Belgiumot, Svájcot és a skandináv országokat választják.

Térségenként és szakonként nagy az eltérés a munkaerő-kínálat és kereslet terén

Az egészségügyi asszisztensek esetében a munkaerő-piacon régiónként és szakonként hatalmas eltéréseket a mutat a kereslet és a kínálat, szögezte le megkeresésünkre Vasile Neagovici.

A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke leszögezte, míg vannak olyan térségek, vagy szakok ahol kénytelenek visszatartani a nyugdíjkorhatárt betöltött szakembereket, máshol ha meghirdetnek egy állást akár több tucat jelentkező közül, elsősorban friss végzősből válogathatnak. A sepsiszentgyörgyi megyei kórháznál is előfordult már, hogy 24 pályakezdő jelentkezett egy meghirdetett állásra.

Már 2023-ban elfogadta a parlament a nyugdíj és az állami fizetés halmozását megtiltó törvénytervezetet, ami tavaly az év elejétől hatályba lépett. Ugyanakkor több kategóriát kivontak a jogszabály hatálya alól.

Rámutatott, nem lehet egységesen kezelni minden esetet, hiszen hiába fogadnak el törvényeket, kényszerítik nyugdíjba a szakembereket, ha nem találnak mást, aki elvégezze a munkát. Másrészt rengeteg fiatal végez az egészségügyi posztlíceumokban, egyetemeken, számukra is biztosítani kell az álláslehetőséget.

Minden esetet egyenként kellene elbírálni, ez az intézményvezetők felelőssége, jelentette ki Vasile Neagovici. Kifejtette, a szakszervezet is jelezte a kormánynak, hogy negatív hatással lesz a betegellátásra, ha nyugdíjba kényszerítik a korhatárt betöltött szakembereket.

A halasztással a probléma részlegesen oldódott meg, hiszen az év végéig ki kell írni versenyvizsgára a megüresedő állásokat, de nincs garancia arra, hogy minden posztra lesz jelentkező, különösen abban a helyzetben, hogy fizetésemelésre nincs lehetőség. Ahol viszont túljelentkezés van, ott nem lesznek gondok, szögezte le Vasile Neagovici. Rámutatott, a döntéshozók maximális felelősséggel kell kezeljék a helyzetet, és figyelembe kell venni a régiós, valamint a szakágankénti specifikumokat.

Világszerte ápolóhiány van – több tízezer romániai szakember dolgozik külföldön

Több mint 23 000 romániai egészségügyi asszisztens dolgozik külföldön. A Romániában képzett asszisztensek legnagyobb közössége Olaszországban él, közel 12 000 fő.
Összesen több mint 23 000, az országban képzett ápoló dolgozik külföldön, tíz európai országban. Az adatokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közölte a Ziarul Financiar kérésére.

Az elmúlt években az európai egészségügyi rendszerek ápolóhiánnyal szembesültek, miután korábban az orvosok elvándorlása jelentette a problémát, különösen Közép- és Kelet-Európában. Az OECD szakértői szerint a munkaerőhiány okai között szerepel a népesség elöregedése és az emberek egyre gyakoribb és összetettebb egészségügyi problémái, emiatt egyre több ápolóra van szükség.

Az ápolóhiány a következő évtizedben is komoly gondot jelent majd világszerte, a kereslet folyamatosan növekszik. Románia sem áll túl jól, az egészségügyi minisztérium adatai szerint tavaly 14 500 egészségügyi asszisztens állás volt betöltetlen.

Az ideális arány egy átlagos intézményben az lenne, ha négy-öt betegre jut egy asszisztens, ellenkező esetben kimerültség, kiégés veszélye fenyegeti a szakembereket. Románia azonban messze áll ettől az aránytól, különösen a délutáni és éjszakai ügyeletekben mindössze néhány asszisztens teljesít szolgálatot egy egész kórházi osztályon.