Az Érték a hagyományban című kézműves fesztivál keretében zajlott október 22-én és 23-án az első országos történelmi íjászbajnokság. A kétnapos rendezvény gazdag kulturális kínálata sok érdeklődőt vonzott a gyulafehérvári várba.

Szombaton reggel érdekesebbnél-érdekesebb harci vagy hagyományőrző  öltözetet viselő íjászok zenés felvonulása igazi kuriózumként hatott az egykori fejedelmi székhelyen, amelyet ilyenkor még sűrűn látogatnak a turisták is, de a helyiek számára sem volt mindennapi a látvány.

A színpompás parádé jelentette a kétnapos rendezvény nyitányát, amelyen jelen voltak helyi és megyei közméltóságok.

Köszöntőbeszédében Ladányi Árpád Csaba főszervező, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, akinek nevéhez fűződik a történelmi íjászat önálló sportágként való bejegyeztetése Romániában, elmondta: a fesztivál ötlete már 2019-ben megszületett, de a járvány miatt csak most kerülhetett megrendezésre. Az ötletgazda ügyvéd ismertette a rendezvény céljait is: az országban élő nemzetiségek kultúrájának és hagyományainak jobb megismerése az íjász- és kézműves hagyományok révén, illetve a közös történelem jobb megismerése,  országos és nemzetközi szinten egyaránt.

Kapcsolódó

Európa-bajnokságot szerveznek a gyulafehérvári hagyományos íjászok

Alig ismerték el Romániában (március végén) hivatalos sportágként a hagyományos íjászatot, e sport hazai hódolói máris figyelemreméltó eredményeket értek el. 

hagyományőrzés íjászat Gyulafehérvár Európa-bajnokság

Ladányi hasonlóan fontosnak vélte a materiális és immateriális örökség sokszínűségének népszerűsítését. „A globalizmus korszakában mi azokhoz az ősrégi értékekhez szeretnénk visszatérni, amelyek kiállták az idők próbakövét, ezeket a vallás és a néphagyományok mentették át” – hangsúlyozta az elnök és megköszönte a Románia Kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az anyagi, valamint a helyi önkormányzat és a megyei tanács logisztikai segítségét.

Gabriel Codru Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere felszólalásában azt kívánta, hogy a rendezvény minél több kiadást megélhessen: „Remélem, hogy a történelmi íjászok jól fogják magukat érezni ebben a várban, amelynek építése ezelőtt 307 évvel kezdődött el, és jövőre még ennél is többen fognak eljönni”. Hasonlóképp, Nicolae Albu, Fehér megye prefektusa is a helyszín alkalmasságát ecsetelte és támogatásáról biztosította a szervezőket.

A beszédeket román és magyar néptáncbemutatók követték, fellépett Fehér megye néptáncegyüttese és a magyarlapádi Csegely Zenekar. Közben változatos kézműves kirakodósátrakat állítottak fel, megszervezték a hagyományos ételek és mesterségek vásárát, a bátrabbak pedig kevésbé ismert, ősi mongol-tatár játékokat gyakorolhattak. Ki lehetett próbálni továbbá az íjászkodást, a viseletek díszítésében alkalmazott varrás- és hímzéstechnikákat, sőt az egyik műhelyben az érdeklődők megismerhették, miként lehet felhasználni a természetes anyagokat, például a pigmentfestékeket vagy a tojástemperát a festészetben és a szépírásban, mindezt a mongol-tatár és kelet-európai hagyományok jegyében. A bukaresti Nokors rekonstruálta a 13-14. századi Aranyhorda nomád közösségének materiális és immateriális kultúráját, elhivatott magyarországi kovácsok pedig egy 9-10. századi kovácsműhelyt  „állítottak fel” a helyszínen.

A vetélkedők, elődöntők már szombaton elkezdődtek, majd vasárnap került sor az országos történelmi íjászbajnokságra, amelyről a résztvevők azt nyilatkozták, hogy „magasra tolta a színvonalat”, hiszen a különböző kategóriákban nagyon sok kritériumnak kellett megfelelni illetve sok pontot kellett összegyűjteni az év folyamán ahhoz, hogy egyáltalán részt vehessenek a megmérettetésen. Összesen 165 versenyző érkezett Románia minden szegletéből, de voltak magyarországi benevezők is.

A fesztiválról nem hiányozhattak a koncertek sem: régizenét játszottak az  Erdélyi dudások, akik az íjászok felvonulását is kísérték, továbbá színpadra álltak a iarba Fiarelor és a TransylMania, de a lampioneregetés is megtette hatását a gyulafehérvári vár pompás történelmi környezetében.