Mi az oka annak, hogy jelen állás szerint Călin Georgescu a választás esélyese? Mire lehet következtetni a szerda este nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésekből? Miért megosztottak az erdélyi magyarok az elnökválasztás második fordulója előtt? Szenkovics Dezsőt, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kolozsvári karának dékánját kérdeztük.

„Megítélésem szerint Georgescu felemelkedése egy nagyon komplex eseménysorozat következménye, amiről most, az elmúlt napokban kezdünk egyre többet megtudni. Ahogy haladunk előre az időben, napról-napra egyre több és több információ kerül elő Călin Georgescu személyével és kampányával kapcsolatban. Mindaz, amit most tudunk erről az ügyről, arra enged következtetni, hogy egy néhány évvel ezelőtt elkezdett, alaposan átgondolt és megtervezett, az emberek félelmeire, problémáira, elégedetlenségére ráépített, érzelmileg erős hatást kiváltó megtévesztő kampánnyal állunk szembe, amelyet valamikor 2024 késő nyarán, kora őszén izzítottak be és 2024. november elején járattak a csúcsra a közösségi hálózatok és különböző on-line csoportok hathatós segítségével” – mondta Szenkovics Dezső.

Az elemző szerint az elmúlt tíz nap során előkerült információk arról árulkodnak, hogy az a profil, amit Georgescu önmagáról a kampány alatt felépített, lassan széttöredezik, de ez már a hívei – és tudatosan nem szavazókról beszélek – közül keveseket érdekel. Úgy véli, a „Messiás” már akkor megszületett, amikor még ez az információhalmaz, számára érthetetlen módon, nem állt a rendelkezésünkre.

A szerda este nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentések egyik következtetése, hogy a háttérben egy állami aktor, vélhetően Oroszország áll. „Ha és amennyiben mindez így igaz – fogadjuk ezt el előfeltételként –, akkor valakiknek sikerült felépíteniük egy olyan jelöltet, akinek egy nagyon egyszerű nyelvezetet használva, az emberek érzelmeire hatva sikerült megszólítani több mint kétmillió szavazót, itthon és a diaszpórában egyaránt. Mindez azért sikerülhetett, mert a kampány, mint már említettem, erre a célközönségre volt kalibrálva” – fogalmazott az egyetemi oktató.

A rendszerkritikus szavazó megtalálta a tökéletes jelöltet

Szerinte a mainstream pártoktól megundorodott, a hagyományos politikából kiábrándult, elkeseredett, a modern telekommunikációs eszközöket és programokat, valamint a közösségi médiát előszeretettel használó – ha egyébért nem, hát azért, hogy a külföldön élő családtaggal napi szinten tudjon kommunikálni, kapcsolatot fenntartani – a rendszerkritikus hangokra érzékenyen rezonáló szavazó megtalálta a tökéletes jelöltet. 

„A nép egyszerű fia, aki ősi hívószavakat használ, aki gyakran bibliai szöveghelyekre hivatkozik, aki megrögzött patrióta és a nép elkötelezett szolgája, aki csak és kizárólag a román nép szellemi és testi egészségét tartja szem előtt, és aki visszaadja a román nemzet büszkeségét, aki felhelyezi Romániát a nagypolitika térképére, és aki a jelenleg regnáló politikai rendszer hangos kritikusa – mind olyan emberi jellemzők és célkitűzések, amelyek vonzóak, amelyekkel tömegek tudnak azonosulni” – mondta Szenkovics Dezső.

Hozzátette: mindezen, úgy néz ki, sem vasgárdista kötődései, sem álvallásossága, sem áltudományos és tudományellenes kijelentései, sem pedig a feltételezhetően oroszországi bekötöttsége nem változtatott.

Kapcsolódó

Érzelmi hullámok csapnak össze a vasárnapi döntő menetben

Az elemző szerint Elena Lasconi kampánya egyetlen stratégiára épült, hogy félelmet keltsen a választókban.

elnökválasztás 2024

Az elemző elmondta: nehezen érthető, mit csináltak az elmúlt esztendőkben a titkosszolgálatok, a Legfelsőbb Védelmi Tanács és az azt elnöklő államfő, a román nyomozó szervek. Miközben Diana Șoșoacă indulását az elnökválasztásokon sikerült ellehetetleníteni, addig Georgescut egyszerűen benézték? – tette fel a kérdést az egyetemi oktató.     

Egy CURS-felmérés szerint az erdélyi magyarok nagyjából fele-fele arányban megosztottak Călin Georgescu és Elena Lasconi támogatása kapcsán. „Mint minden politikai kampány során, a politikai ellenfelek kritizálják egymást, ellentmondanak egymásnak és a szavazatmaximálást mint célt tartják szem előtt, amikor kommunikálnak, és ez így van rendjén. Lássuk be, furán nézne ki az a kampány, ahol a politikai pártok képviselői vagy az államelnökjelöltek nagy egyetértésben beszélgetnek, és nem vitáznak. Ez a politika velejárója és ez történt az idei őszi két kampány során is” – emlékeztetett Szenkovics Dezső.

Az elemző úgy látja, hogy az erdélyi magyar szavazók három ok miatt gondolkodnak azon, kire szavazzanak. „Az egyik ezek közül az Elena Lasconi pártja, mivel az USR nyújtotta be a parlamentbe azt a törvénytervezetet, amely Románia területi adminisztratív újjászervezését tűzte ki célul, és amely a tömbben élő erdélyi magyar közösséget negatívan érintené. Gyorsan meg kell azt is jegyezni, hogy az elmúlt napokban ezt a terveztet visszavonták. A másik, legalább ennyire fontos ok az az Elena Lasconi által Orbán Viktor miniszterelnök személyével és nézeteivel kapcsolatban tett kijelentései, valamint az a felvetése, hogy akár a miniszterelnök nemkívánatos személlyé való nyilvánítását is megfontolás tárgyává tenné. A harmadik ok pedig abból adódik, hogy a romániai magyar közösség nehezen tud azonosulni azokkal a progresszív értékekkel, amelyeket a Lasconit jelölő neoliberális párt magáénak vall” – összegzett az egyetemi oktató.

Egy felelős döntés van

Mindezek ellenére fontosnak tartotta leszögezni, hogy a jelenlegi helyzetben egy felelős döntés van: a két rossz közül a kisebbik rosszat választani, elmenni és leszavazni Elena Lasconira. „Emlékeztetnék mindenkit, hogy mi, erdélyi magyarok, nem először tennénk így. Biztos, hogy sokan szavaztunk 2000-ben Ion Iliescura csak azért, hogy Corneliu Vadim Tudor ne nyerje meg az elnökválasztások második fordulóját. Vagy 2014, amikor Ponta és Iohannis között kellett választani a második fordulóban. Mindkét alkalommal kényszerből választottuk a kisebbik rosszat” – mondta Szenkovics Dezső. 

Kiemelte: most talán még nagyobb a tét, ezért fontos, hogy felelős döntést hozzunk, hisz a román állampolgárok közös döntése minimum öt évre fog irányt szabni Románia külpolitikája számára. „Călin Georgescu megválasztása esetén könnyen előfordulhat az, hogy Románia az euroatlanti közösségen belül elszigetelődik, aminek mind gazdasági-pénzügyi, mind politikai, mind pedig biztonsági tekintetben beláthatatlan következményei lehetnek” – hangsúlyozta az elemző.