Belefojtották a szót a Panfora Oil & Gas vállalat képviselőibe a szerda kora délutánra meghirdetett kisiratosi közmeghallgatás résztvevői, így a magyar központú MOL olaj- és gázipari multinacionális vállalat romániai leányvállalatának illetékesei nem részletezhették terveiket az Arad megyei települést és a közeli Kürtöst érintő próbafúrásokról. A palagázkutatások miatt aggódó helyiek kerekperec kijelentették: nem kérnek a kitermelésből, legyen szó kőolajról, föld- vagy palagázról.

Régóta fornak az indulatok a magyar határ menti községben – és más, a Maros és Körös közelében található településen – a Panfora ellen, amely többek között az Arad megye északi részét magába foglaló 1200 négyzetkilométeres területen nyert megbízást az altalajban rejlő erőforrások kutatására, és ha találnak, a kitermelésére. 2013-ban megyeszerte több településen is szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, közben a Panfora a megyei és települési vezetőket, különböző fórumokon pedig a lakosokat próbálta meggyőzni.

Az aggodalmak azért kaptak szárnyra, mert elterjedt a híre, hogy a Panfora palagáz után kutat, és ha talál, a kiterméléséhez használt technológia – a kőzetrétegek hidraulikus repesztése – a termőföldek tönkretételéhez, a talajvíz szennyeződéséhez, hosszú távon pedig elsivatagosodáshoz vezet. Az alföldnek ezen a részén híresen jó termőföldek találhatók, így nagyon sok gazda és agrárvállalkozó emelte fel a szavát a próbafúrások ellen. Jövőjüket és a gyerekeik jövőjét féltik – hangoztatták.

A palagáz a talaj alatti nagy kiterjedésű pórus-rendszerek helyett geológiai palaalakzatok apró üregeiben, illetve mikroszkopikus átmérőjű csatornáiban található. Míg a klasszikus földgáz a Föld kérgéből eredő, fűtőanyagként használható gáz, és a záróburok átfúrásával viszonylag könnyen kinyerhető, a palagáz az alacsony áteresztőképességű palaréteg belsejében reked meg, s ez a tulajdonsága megnehezíti a kitermelését, csak a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhető ki.

A cég cáfolta, hogy palagázt keresne, és azt állította, hogy hagyományos kőolaj és földgáz után kutat, az ehhez használt technológia pedig nem károsabb a környzetre, mintha mondjuk egy szántóvető gazda traktorjának kilyukadna az üzemanyagtartálya. Táplálta a Panforával szembeni érzéseket, hogy a 2012-ben elnyert megbízási szerződést, illetve annak mellékleteit titkosította az akkori, Victor Ponta vezette szociálliberális (USL) kormány. Ezek az iratok továbbra sem nyilvánosak, bár a Panfora újabban – a kisiratosiak nyomására – kérte a titkosítás feloldását.

Olaj volt a tűzre az is, hogy – a tiltakozó gazdák és önkormányzatok által létrehozott érdekvédelmi szervezet ügyvédje szerint – a román törvények a konvencionális erőforrások közés sorolják a palagázt is, tehát akár azt is kutathat a Panfora azt állítván, hogy hagyományos gázokat keres.

Az önkormányzat is ellenzi a fúrásokat

A környékbeliek nem adtak engedélyt arra, hogy a földjeiken próbafúrásokat végezzenek, ezért a Panfora egy ügyvédi irodán keresztül vásárolt Kisiratos határában egy valamivel több mint három hektáros területet, s amikor benyújtotta a kérvényt a környezetvédelmi engedély és a szonda felállításához az építkezési engedély kibocsátásra, akkor tudták meg a helyiek, hogy miről is van szó. Ezért úgy érzik, fondorlattal jutott „házon belülre” a Panfora.

Így jött el a szerda koradélutánra meghirdetett, a törvény által is előírt közvita, amit a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések miatt végül szabad téren, a kultúrház melletti színpad előtt tartottak meg a vállalat és partnerei, a helyi önkormányzat, a környezetvédelmi ügynökség képviselői, a helyi lakosok és a szomszédos településekről érkezett érdeklődők, mintegy 60-70 személy részvételével.

A helybéli Víg József azzal vádolta meg az önkormányzatot, hogy „összejátszott” a Panforával, így vásárolhatott földet Kisiratoson. Erre reagálva Korondi-Józsa Erika polgármester a Maszolnak elmondta:  az önkormányzat nem tudta, hogy a Panfora vásárolt területet, mert egy ügyvédi iroda vette meg a földet, és ez csak akkor derült ki számukra, amikor kérték az építkezési engedélyeket.

„Tiltakoztunk ez ellen, és kértük a megyei tanács és a prefektúr segítségét is. Kisiratos mezőgazdaságból, állattenyésztésből él, ezért fontos, hogy ne szennyezzék a földet, a vizet, gondolnunk kell a gyermekeinkre, a jövőnkre. Ha ők tényleg őszinték lettek volna, akkor miért nem álltak ki a legelején azzal, hogy mit akarnak itt csinálni? Azt mondják, hogy hasznunkra válik majd a kitermelés, de ez nem igaz, mert csak a föld után fizet ingatlanadót, a cég nem ide van bejegyezve, munkát sem ad itt senkinek, tehát ebből nekünk semmilyen jövedelem nem folyik be” – magyarázta.

Kisiratosnak 2600 hektár mezőgazdasági területe van, a Panfora 3 hektár és 70 ár felett rendelkezik, azon akar próbafúrásokat végezni. „Mi voltunk a balszerencsések, hogy itt sikerült nekik telket venni. De mi ezt minden törvényes eszközzel megpróbáljuk megakadályozni, nem kérünk sem a kőolajból, sem a gázból, se semmiből. Reméljük, a környezetvédelmi ügynökség nem adja meg az engedélyt, azért is akartuk, hogy itt legyenek, lássák, hogy az emberek tiltakoznak, és szeretnénk, hogy vizsgálják felül a hatástaulmányt, amely szerintünk általánosságokat tartalmaz” – jelentette ki Korondi-Józsa Erika.

A rendezvény végén Cristian Crețannak, a Panfora sajtóképivselőjének is feltettük a kérdést, hogy miért vettek „csellel” földet Kisiratoson, mire azt felelte: „Nem volt ebben semmilyen hátsó szándék, csupán technikai megfontolás. Cégünknek nincs sem kapacitása, sem megfelelő szakembere az ingatlan-üzletkötésre, ezért megbíztunk egy ügyvédi jogi tanácsadói céget, ahogy ezt mások is teszik.”

Indulatos közvita

A közvitán Benkő Tibor, a Panfora műszaki igazgatója vázolta elöljáróban a terveiket, többek között azt, hogy négy szondát akarnak felállítani, egyet Kisiratoson és hármat Kürtösön, amelyekkel konvencionális földgázt keresnek, emellett pedig egy úgynevezett háromdimenziós geofizikai adatgyűjtési technológiával térképeznék fel a kőolajlelőhelyeket; mindez a megye északi részén található 17 települést érintené.

Daniel Manole, a Panfora megrendelésére környezeti hatástanulmányt végző cég képviselője próbált megnyugtató választ adni arra, hogy a talajvízbe és a földekre sem kerülnek mérgező anyagok, a szondák telepítése a környezetvédelmi szabályok betartásával történik majd, a visszamaradó ipari szennyvizet és fúróiszapot pedig egy szakavatott cég szállítja majd el – a jelenlévők többsége viszont nem hitt ebben, és véleményének bekiabálásokkal hangot is adott.

A kétkedőknek azt mondták, hogy a közeli, de a határ túloldalán lévő Battonyán vagy Mezőhegyesen végzett próbafúrások és termelőegységek a bizonyíték arra, hogy semmilyen veszélyt nem jelentenek a munkálatok a kisiratosiakra. Benkő Tibor szerint az 1970-es évek óta elvégzett kutatások, illetve az azt követő felmérések és szakértői vélemények alapján a térségben, ha van is palagáz, olyan kis mennyiségben lehet jelen, hogy nem éri meg a kitermelés költségeit.

Talán negyed óráig zajlott nyugodt légkörben a közmeghallgatás, ezt követően nem lehetett féken tartani az indulatokat. A helybéli Bodonea György többek közt azt vetette a Panfora képviselői szemére, hogy titkosították a megbízási szerződést, és azt kérdezte, hogy miért nem olyan területeken végeznek próbafúrásokat, amelyek nem számítanak jó termőföldnek.

A hangadó azonban Dimitrie Muscă, a Kürtösi Agráripari Kombinát tulajdonos-vezérigazgatója volt, aki már 2013-ban is élére állt a tiltakozásoknak, és aki szerdán is magához ragadta a szót – szinte át sem adva a mikrofont másnak –, és többek között „hazugoknak”, „csalóknak” nevezte a Panfora képviselőit, kilátásba helyezve, hogy ha „Kürtösre be merik tenni a lábukat”, az egész várost mozgósítja ellenük. A befolyásos mezőgazdasági vállakozó szavait a hallgatóság soraiból taps és „takarodjatok!”, „ki velük!” bekiabálások kísérték.

A több ezer hektáron gazdálkodó, hús- és tejfeldolgozót, saját márkás hentesáru-bolthálózatot működtető Dimitrie Muscă ellentmondásos személyiség, sokak szerint a Panfora terjeszkedése elleni harcban személyes érdekei vezetik, és nem a közösség érdekeit tartja szem előtt. 2012-ben tömeges őzpusztulás volt Arad megyében, az általa megművelt földeken 200 mérgezett állat tetemére bukkantak, de felelősségre senkit sem vontak, miként a rendszeres tarlóégetések miatt sem. Ehhez képest elszánt környezetvédőként lép fel.

Jövőjüket féltik a helyiek

Több helybéli szerint a közvitát nem a megfelelő időpontban szervezték meg. „Az egész gyűlés úgy volt kitalálva, hogy a fiatalság, amelykik a kürtösi vámaszabad ipari övezetben dolgozik, munkában legyen, ezért nem tudtak részt venni – mondta Andó Antal, a kisiratosi Agrodor Mezőgazdasági Társulás elnöke. – Ide sem jöhetett legfeljebb csak száz személy. Ezt meg kell tartani még egyszer, és legközelebb, én garantálom, hogy az egész falu itt lesz.”

Hozzátette, hogy nincs bizalmuk a MOL-t képviselő cégben. „Megkerülték az önkormányzatot, mindenkit, egy magánszeméllyel egyeztek meg a földvásárlásról. Megpróbáljuk megakadályozni a tervüket, de ha nincs összefogás, nem tudunk eredményt elérni. Nehéz lesz a harc, mert a kormánnyal nem tudunk szembemenni” – sóhajtott.

Szatmári Pál a fiával együtt több mint kétszáz hektárt művel meg. Mint mondja, az apja és a nagyapja is a mezőgazdaságból élt, és féltik a földeket meg a falu jövőjét. „Azt a földet, amin fúrni akarnak, én dolgozom meg haszonbérben, és biztos, hogy csak a testemen keresztül mennek rá! – jelentette ki. – Sokan nem is tudják, miről van szó, hogy milyen nagy kárt tud okozni a földnek, a természetnek, a vadállatoknak. Attól félünk, hogy rengeteg vegyszert használnak majd. Nálunk a földből él a falu 80 százaléka, ezért az egész falu ellene van.”

A hangzavarba torkollt közvitát végül berekesztették, a Panfora képviselői dolgavégezetlenül távoztak, de a kisiratosiak sem érték el céljukat, mert a vállalatnak – így vagy úgy – teljesítenie kell a kormánnyal kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit.

„Kürtösön is szervezünk egy közvitát, és remélem, sikerül eloszlatnunk az emberek aggályait. Még egyszer hangsúlyozom, szó sincs palagázkutatásról, hanem konvencionális erőforrásokat keresünk. Hátha a kormány feloldja a szerződés titkosítását, ami növelhetné az emberekben a bizalmat ez iránt” – mondta érdeklődésünkre távozóban Cristian Crețan, a cég sajtófelelőse.