Népszavazást tartanak januárban Váradszentmártonban a kormányhatározat ellen, amellyel suttyomban jóváhagyta Bukarest a palagáz feltárását és kitermelését Bihar megyében. Nagyváradon vasárnap újabb tüntetést tartanak, amelyre mind a verespataki bányaprojekt, mind a palagáz-kitermelés ellenzőit várják.

A kormányhatározat az Altalajkincseket Felügyelő Országos Ügynökség (ANRM) és az East West Petroleum közötti koncessziós szerződést hagyja jóvá, függelékei titkosak.

Lucian Popuş, Váradszentmáron polgármestere a maszol.ro-nak elmondta: a községben már októberben megszületett az a tanácsi határozat, amellyel betiltják a palagáz utáni kutatást, a referendumra azért van mégis szükség, mert a kormányhatározatban nem a palagáz, hanem az kőolaj kifejezés szerepel.

„Félixfürdő alatt van a világ első számú termálvize. Nem egyezhetünk bele semmilyen, ismétlem, semmilyen fúrásba a község területén, amely ezt károsíthatná” – mondta a polgármester, akitől azt is megtudtuk: eddig semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak a kormányhatározat kibocsátásáról, és a kitermelő cég sem kereste meg őket. 

Az úgynevezett EX-3 Félixfürdő jelzésű terület 1065 négyzetkilométer, a kitermelést ellenző környezetvédők adatai szerint Nagyváradot, Biharszentandrást, Körösgyérest, Vizsegyánt, Oláhszentmiklóst, Cséffát, Gyapjút, Nagyürögdöt, Fugyivásárhelyt, Köröskisjenőt, Szentmártont, Harangmezőt, Mezőszakadátot, Mezőtelegdet, Kiskopácsot és Alsólugast is érinti.

Mivel a felsorolt települések egy része a Nagyváradi Metropolisz Övezethez tartozik, Delorean Gyula nagyváradi tanácsost is megkérdeztük, aki elmondta: egyelőre sem a városi önkormányzat, sem a metropolisz-övezet igazgatótanácsa nem foglalkozott a kérdéssel.

Cornel Popa Bihar megyei tanácselnök az esetleges kitermelésben érintett települések polgármestereivel együtt már korábban tiltakozott a palagáz-feltárások ellen. Kérdésünkre elmondta: véleménye változatlan, továbbra is ellenzi a palagáz-kitermelést. Szerinte a megyének hosszú távon a turizmus jelent jövőt, nem a környezet tönkretétele.

Mivel jár a kitermelés?

Hogy az aggodalmak jogosak, az igazolják az Eleonora Mircescu geológus által elmondottak is, akitől megtudhattuk, mivel is jár(na) a palagáz kitermelése. Egy négyzetkilométernyi területre öt-hat szondát helyezhetnek el, ezek mindegyike a használt technológiától függően 10-18 hidraulikus törés végrehajtására alkalmas. Egyetlen töréshez 15 és 35 ezer köbméter közötti vízmennyiséget használnak el, amelyet homokkal és számos vegyi anyaggal keverve juttatnak a föld mélyébe, ahol vízszintesen folytatják a fúrást.

A kitermelő vállalatok a vegyületek összetételét titokban tartják, de már az is kérdéses, honnan szállítják a szondákhoz az eljáráshoz szükséges vizet, amelynek mindössze 20-30 százalékát nyerik vissza, jegyezte meg a szakember. Nem lehet ellenőrizni azt, mi történik a föld alatt, mondta a geológus, nem tudni tehát, hogy a földben maradó víz mit szennyez meg, hogyan terjed tovább, vagy éppen hogyan kerül vissza a felszíni vizekbe.

Lengyelországban volt példa rá, hogy a 3.400 méter mélyre befecskendezett víz került vissza földfelszínre, mondta Eleonora Mircescu. A vegyi anyagok miatt az a terület, ahol egyszer fúrásokat végeztek, a továbbiakban alkalmatlan lesz a mezőgazdasági művelésre, ráadásul a vezetékek, az utak újabb területeket foglalnak el. Ilyen munkát nem szabad lakott területek közelében végezni, nem véletlen az, hogy Amerikában, Kanadában és Szibériában elhagyott területeken végeztek fúrásokat.

Európának azonban nagyobb a népsűrűsége, így a szakember szerint érthető, hogy ahol már próbálkoztak is, például Angilában, Hollandiában vagy Franciaoszágban, leállították a munkát. Nálunk ráadásul az utak a településeken haladnak át, tehát már a berendezések, a víz és a vegyszerek szállítása vagy a munkával járó zaj is jelentősen rontaná a környéken az emberek életminőségét, a mutációkat okozó vagy éppen rákkeltő vegyszerek használatának kockázatairól nem is beszélve.

Egy másik probléma a légkör szennyezése, hiszen a kiszabaduló metán egy része vagy elszivárog, vagy elégetik, és a kutatások az mutatják, hogy az égéstermékek környezetszennyezőbbek, mint a szén elégetésekor légkörbe kerülő gázok – magyarázta a maszol.ro-nak.

Félixfürdő kapcsán azzal nyugtatgatják az embereket, hogy ott nem fognak fúrásokat végezni, mondta a geológus. „Én ezt akár el is hiszem, azonban ugyanaz a termálvízér húzódik Félixfürdő, Püspökfürdő (Május 1. fürdő) és Nagyvárad alatt, tehát a bajhoz elégséges, ha Várad környékén szennyeződik a termálvíz” – jelentette ki.

A geológus arra is felhívta a figyelmünket, hogy a megyében több Natura 2000-es védett terület van, ezeken elvileg minden hasonló feltárást tilos végezni. Ugyanagyakkor a kitermelést szabályozó úgynevezett kőolaj-törvény megkerülhető, ebben ugyanis nincs szó palagázról, de azt megengedi, hogy a vállalkozások kitermeljenek bármit, amit a fúrások során találnak.