November végéig több mint ötezer romániai pedagógust képeznek ki a román nyelv nem anyanyelvként történő oktatására. A nagyváradi és csíkszeredai továbbképző központokban zajló projektbe hatezer óvodapedagógust, tanítót és tanárt tudtak volna bevonni, végül a novemberben záruló ingyenes képzéseken 5200-an vesznek részt.

A képzést a következő években is folytatják, de akkor már a pedagógusok önerőből kell finanszírozzák, felhasználhatják erre a célra a kormány által biztosított 1500 lejes szakmai utalványt, mondta el a Maszol megkeresésére Bántó Norbert, a Nagyváradon működő Országos Magyar Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója.

A részvétel nem volt kötelező: aki akart, jelentkezett

A pedagógusok képzésére szánt programot az Európai Unió 2004-2020-as költségvetési ciklusából megmaradt kilencmillió euróból finanszírozták, ezért 2023. november végén lezárul, tovább nem lehet hosszabbítani. A program már két éve zajlik, jelenleg a két központban kétszer 36 csoport, vagyis összesen közel kétezer pedagógus tanulja, hogyan oktassa játékosan, eredményesen, a kommunikációra összpontosítva a román nyelvet a nem román anyanyelvű gyerekeknek.

A célcsoport hatezer pedagógus volt: óvodai, általános iskolai, illetve 9-10. osztályban tanító román nyelv és irodalom tanár. A tervek szerint 700 tanár, 3000 tanító és 2300 óvodapedagógus vehetett volna részt az akkreditált képzéseken, melyekért az óvónők 20, a tanítók és tanárok pedig 30 kreditpontot kapnak. Novemberig mintegy 5200 pedagagógust sikerül kiképezni.

„Nem volt kötelező a részvétel, aki akart, eddig már beiratkozott és elvégezte a képzést. Most ott tartunk, hogy nemcsak a kisebbségi tagozaton oktató pedagógusokat képezzük, hanem azokat is, akik román tagozaton tanítanak ugyan, de az osztályukban van legalább egy kisebbségi gyerek, lehet magyar, ukrán, roma, vagy szlovák” – részletezte Bántó Norbert. Hozzátette, akik eddig beiratkoztak, ingyen vehettek részt a képzéseken, sőt ösztöndíjat is kaptak, ha a programot száz százalékos jelenléttel elvégezték. A képzések akkreditációja még három évig érvényes, így a következő években is folytatják mind a három szinten, de akkor már fizetni kell majd érte, de így is abban bíznak, hogy végül túl is lépik a hatezres létszámot.

Az online képzés az óvodapedagógusok számára 80 órás, a tanítók és a tanárok számára 120 órás, mert esetükben tartalmaz egy külön modult a digitális oktatási eszközökről.

A BBTE nemzetközi szinten levédett nyelvoktatási módszerét adaptálták

Ez egy összetett projekt, a képzéseken a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nemzetközi szinten levédett nyelvtanítási módszerét tanítják meg a pedagógusoknak, emellett készülnek módszertani útmutatók, oktatóvideók, és digitális didaktikai játékok, részletezte Bántó Norbert.

Felidézte a BBTE már tíz évvel ezelőtt kidolgozott egy módszertant, ami alapján a külföldi diákokat tanítják meg románul. A módszert az igény hívta létre, hiszen sok külföldi fiatal olyan szakra szeretne beiratkozni, amelyen csak román nyelven zajlik az oktatás, angol nem. Őket egy év, összesen 700 óra alatt a nulláról olyan szintre hozzák fel, hogy el tudják végezni román nyelven az egyetemet. A módszer sajátossága, hogy nem használnak köztes nyelvet, például angolt, hanem beülnek az arab, olasz, finn vagy orosz anyanyelvű fiatalok és kizárólag románul zajlik a társalgás, a nyelvtanulás. Az egyetem nyelvészei ezt a nemzetközi szinten levédett módszert alakították át a kisebb gyerekekre, korosztályok szerint, ezt megtanították a központok képzőinek, akik továbbadják a pedagógusoknak, ismertette a nagyváradi központ igazgatója.

Emellett szakértőket alkalmaztak, akik elkészítik a módszertani útmutatókat, melyeket kinyomtatva eljuttatnak minden iskolába, de online is elérhetőek lesznek. Készül még 1500 játékos, digitális feladat, melyek szintjét be lehet állítani a gyerek tudásához mérten, majd az okos táblán, de akár otthon a telefonon is lehet ezekkel gyakorolni a nyelvet. Készült egy elmélyítő tananyag, ami elsősorban a játékos, kommunikációs feladatokra összpontosít. A BBTE vállalta, hogy oktató videókat is biztosít, vagyis a pedagógus megnézheti, ezekkel módszerekkel a gyakorlatban miként zajlik a nyelvoktatás.

Az útmutatók november-decemberben jelennek meg, ezekhez első körben a tanfolyamot elvégzettek férnek hozzá, de utólag széles körben is elérhetővé teszik.

A diákok záróvizsgái lehetnek az eredményesség fokmérői

Egyértelmű, hogy a magyar tagozatokon a román nyelv oktatás nem működött hatékonyan, azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a projekt nem oldja meg egyik napról a másikra a problémát, szögezte le Bántó Norbert. Hangsúlyozta, sok múlik azon, hogy a pedagógus a tanultakat ültesse gyakorlatba, ami pluszmunkával jár, a több éves tapasztalatától, a rutintól eltérően kell készülnie az óráira.

„Ezt nem tudjuk, és nem is áll jogunkba ellenőrizni, de ha a képzésen résztvevők többsége veszi a fáradtságot, és megpróbálja alkalmazni a módszert, akkor két-három éven belül 10-20 százalékkal is növekedni fog a nyolcadikos záróvizsgán a ármenő magyar gyerekek aránya” – reménykedik az igazgató. Mint mondta, a hatékonyság fokmérője az lehet, amikor a mostani ötödik-hatodikos diákok vizsgáznak. A BBTE 700 óra alatt tanítja meg a nyelvet a külföldi egyetemistáknak, a mi gyerekeinknek heti négy román órájuk van, egy tanévben 35 hét alatt 140 óra, tehát évek alatt jutnak el oda, hogy értik-beszélik a nyelvet. Bántó Norbert elmondta, ezért is vonták be a projektbe az óvodapedagógusokat, abban bíznak, hogy mire egy magyar gyerek elkezdi az ötödik osztályt, már tudni fog egy bizonyos szinten románul.

„Általában az ötödik osztályban kezdődnek a gondok, akkor nagy esély van arra, hogy a román tanár román anyanyelvű, és akkor derül ki, hogy a magyar gyerek nem ért semmit románul. Viszont ha azt megelőzően az óvodában három évig, és az elemi tagozaton öt évig megfelelő módszerrel tanulta a nyelvet, kizárt, hogy ne értsen semmit” – foglalta össze az igazgató. Hozzátette, mindehhez arra van szükség, hogy a pedagógusok alkalmazzák a módszereket, nézzék át a szakmai kiadványokat, a gyerekek pedig akarjanak tanulni.