Románia esetében létezik egy hivatalos, látható állam a demokrácia intézményeivel, de a valódi döntések a részben titkos hálózatokban történnek, amelyekbe kooptálással lehet bejutni, és amelyek korrupt üzleti kapcsolatrendszerek is egyben – mondta a Maszolnak Barabás T. János politikai elemző annak kapcsán, hogy az épp aktuális politikai válság újra felszínre hozta a mélyállami beavatkozások gyanúját.    

Az úgynevezett mélyállam, a titkosszolgálatok, az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes ügyészség beavatkozását nehezményezték egyes PNL-s és USR-s politikusok, véleményformálók, miután az Ilie Bolojan jobbkezének számító Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármestert épp a liberálisok belső válságának csúcspontján vádolták meg korrupcióval. Sokak szerint titkosszolgálati nyomás is volt a Veştea-kormány elfogadása érdekében. 

Barabás T. János politikai elemző, egykori diplomata szerint a titkosszolgálatokat politikai beavatkozással vádolók mögött is a szolgálatok állnak. „Pontosabban: Romániában a hatalmat hagyományosan olyan hálózatok sajátították ki, amelyeknek titkosszolgálati beágyazottságuk van. Ez így volt már a kezdetektől, az első modern román állam vezetője, Alexandru Ioan Cuza esetében is, akit a katonai felderítés tisztjei puccsolták meg 1866-ban. 1989-ben a Ceauseşcu elleni összeesküvés fő koordinátora Iulian Vlad, a Securitate vezére volt, ugyanakkor a diktátor fő támogatói az akkori szolgálatok terrorelhárító egységei közül kerültek ki” – idézte fel a múltat a szakértő.

Barabás T. János a Maszol megkeresésére azt is elmondta, hogy a történelem során a román elit egy tekintélyes részének felfogásában idegenek sajátították ki a városokat, a pénzügyeket, a gazdaságot, ezért egy titkos nemzeti összefogással kell kitolni ezeket a „jöttmenteket” az országból. „Ezért volt Ceauşescu oly sikeres, és ezért politikai eszköz a magyarellenesség a mai napig. Bár már alig vannak idegenek az államban, de az uralkodó elit nagy része továbbra is gyanakodva figyeli a nem románokat, görögkatolikusokat, moldovaiakat, a kozmopolita értelmiséget. Ez az idegengyűlölő ideológia köti össze az egyébként  heterogén hatalmi hálózatokat, amelyek az elképzelt veszély miatt egy kettős, párhuzamos politikai-gazdasági rendszert működtetnek” – fogalmazott az elemző.

Úgy véli, létezik egy hivatalos, látható állam, a demokrácia intézményeivel, de a valódi döntések a részben titkos hálózatokban történnek, amelyekbe kooptálással lehet bejutni, és amelyek korrupt üzleti kapcsolatrendszerek is egyben. „Ezt a jelenséget jól szemléltető fotót tett közzé pár hete a Nyugat-barát SRI-hez közeli Digi 24 hírportál, amelyen az asztaltársaság a következő: Lucian Pahontu, a kormányzati védelmi titkosszolgálat (SPP) igazgatója, Nicuşor Dan államfő, Rareş Bogdan Bolojan-ellenes PNL-s europai parlamenti képviselő, Victor Negrescu PSD-s EP-képviselő, Eugen Tomac elnöki tanácsadó, europarlamenter, Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Magyarán, a SRI nehezményezte, hogy őket mellőzve igyekszik egy titkosszolgálati-politikusi csoport kormányt alakítani” – magyarázta Barabás T. János.

A szakértő szerint a mostani titkosszolgálati beavatkozástól terhelt politikai események lényege érthetővé válik, ha világossá válik a fő cél. „A 2024-es megsemmisített elnökválasztás óta politikai válság van az országban, emiatt a szolgálatok dominálta hatalmi hálózatok versengve akarnak létrehozni egy elnöki pártot vagy politikai csoportot Nicuşor Dan mögé, mert ebben látják a politikai stabilitás zálogát. Ennek állt ellen a kormányzó nemzeti liberálisok többsége Ilie Bolojan ügyvivő kormányfővel az élen” - mondta az elemző. 

Barabás T. János úgy látja, a PNL, az RMDSZ és az USR nem akarják visszahozni a jó húsz évvel ezelőtti időket, amikor a szolgálatok Traian Băsescu mögé létrehoztak egy elnöki pártot, aminek az lett az eredménye, hogy Florin Coldea tábornok és a hozzá hasonlók kormányozták korrupt módon a háttérből az államot. “Vagyis hatalmi eszközzel hoztak előnybe gazdasági érdekcsoportokat a hagyományos pártklientúrák kárára. Bolojanék sakkban tartása érdekében lett vélhetően pont most ügyészségi ügy Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármester állítólagos korrupciós ügye. Veştea PNL-alelnök kormányfő-jelöltsége mögött főleg a hírszerzés és más szolgálatokon belüli csoportokhoz közeli média sorakozott fel, így vélhetőleg az ő jelöltjük bukott meg a parlamenti szavazáson hétfőn” – fogalmazott a szakértő.     

Felvetettük, hogy azok, akik most a Ciucu elleni eljárás miatt kiáltanak mélyállami beavatkozást, tapsoltak, amikor Liviu Dragnea egykori PSD-elnököt hasonló módszerekkel távolították el a politikából és zártak börtönbe. Ismeretes, az európai fősodorral óvatosan szembeforduló pártelnököt a román legfelsőbb bíróság jogerősen 3 év és 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál történt korábbi fiktív alkalmazások ügyében. A vádak szerint a politikus – akkori tanácselnökként – javaslatára két párttagot úgy alkalmaztak a tanácsnál, hogy valójában a PSD helyi szervezeténél dolgoztak. 

Klasszikus mélyállami akció volt Nagy Zsolt (RMDSZ-es politikus) ügye is. A volt távközlési minisztert a hatóságok azzal vádolták meg, hogy bizalmas információkat adott ki külföldieknek stratégiai állami vállalatok magánosítása során. 2015-ben a román Legfelsőbb Bíróság jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte nemzetközi bűnszövetkezet támogatása és bizalmas adatok kiszivárogtatása miatt a politikust. Akkor is csendben maradtak azok, akik most mélyállami beavatkozást  kiáltanak – vetettük fel a politikai elemzőnek.   

Barabás T. János azt hangsúlyozta, hogy a szolgálatok már nem egységes hatalmi eszközök, hanem versengő érdekcsoportok tagjai. „Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök mellett volt a belügyi titkosszolgálat, az ellenfél érdekcsoportját a SRI fogta össze, komoly gazdasági tétek voltak például az energiapolitikában. Persze, ha népszerűséget akar nyerni egy hatalmi hálózat, akkor nagyítóval keresnek egy magyart, akire lecsaphatnak” - tette hozzá.    

Megkérdeztük azt is, hogyan tudna megszabadulni Románia ettől az évtizedek óta tartó mélyállami befolyástól? A szakértő megjegyezte: a mélyállam kifejezést nem tartja megfelelőnek, mert egy teljesen fedett hatalomra törő titkos társaságot jelent, miközben Romániában félititkos hálózatok vannak, amelyek kitöltik a politikai teret, időnként együttműködnek, máskor versengenek. 

„Éppen azért, mert rajtuk kívül alig létezik politikai élet, nem hiszem, hogy akár hosszútávon leválthatók lennének. Több állam is így működik hagyományosan, lásd például Pakisztánt vagy Oroszországot. Ez a hatalmi technika szűkíti a szabadságjogokat, és a gazdaság hatékonyságát rontja. Javítani lehetne a helyzeten, ha teszem azt erősítik a parlamenti ellenőrzést a szolgálatokon, vagy korlátoznák működésüket, de a jelek szerint még a fő nyugati partnerek sem sürgetik ezt. Mert őket látják a stabilitás letéteményeseinek. Románia inkább csak a térség stabilitása miatt fontos a Nyugat számára, gazdaságilag kevésbé” - mondta Barabás T. János.