A betegszabadságok kapcsán a lakosságot és az orvosokat hibáztatja, visszaélést kiált Marcel Ciolacu miniszterelnök, miközben az államnak az elmúlt évre 6 milliárd lej értékű táppénzelmaradást kellene törlesztenie, fogalmazta meg a Maszolnak nyilatkozó orvos, vállalkozó és egészségpolitikus.

Románia a betegszabadságok számát a munkanapok számához arányítva nem áll rosszul uniós szinten, tették hozzá a szakértők. Miközben a jelenlegi kormányfő a betegnapok magas száma miatt panaszkodik, a korábbi miniszterelnök, Nicoale Ciucă a parlamenti vakáció előtt olyan jogszabályi változtatásokat terjesztett be, melyek előnyöket szavatolnak a betegszabadságon levőknek.

Győzködni kell az embereket, hogy menjenek betegszabadságra

A miniszterelnök olyan körülmények között hibáztatja a lakosságot és az orvosokat a betegszabadságok miatt, hogy az uniós tagországok közül Romániában hiányoznak az alkalmazottak a legkevesebbet betegség miatt a munkahelyükről, hívta fel a figyelmet Soós-Szabó Klára. A Hargita megyei családorvost felháborította a kormányfő hétfői nyilatkozata, mint mondta, rögtön utánanézett a statisztikáknak, hogy a munkanapok hány százalékát teszik ki a betegszabadságok. Kiderült, az uniós átlag a nők esetében 12 százalék, a férfiaknál 7,8 százalék. A különbség abból adódik, hogy nők esetében beleszámít a szülési szabadság, és ők a beteg gyermek gondozására is több szabadságot vesznek ki. Közben Romániában ez az arány 2,5 százalék, olyan körülmények között, hogy például Franciaországban 14,9 százalék, Svédországban 14,8, míg Dániában 13 százalék, sorolta az orvos.

Soós-Szabó Klára arra is kitért, az állam nem könyöradományt ad, amikor kifizeti a táppénzt, hiszen egyrészt az első 5 napot a munkaadó fizeti, másrészt mindenki befizet a betegszabadság-alapba.

Az utóbbi időben éppen azzal szembesülünk, hogy győzködnünk kell az embereket, maradjanak otthon, pihenjenek, kezeltessék magukat, mutatott rá a doktornő. „Tüdőgyulladással is akarnak menni dolgozni, mert a táppénz a fizetésük 75 százaléka, nem akarnak veszíteni a jövedelemből, de előfordul, hogy arra hivatkoznak, nincs aki helyettesítse őket a munkahelyükön, vagy félnek, hogy elveszítik az állásukat” – részletezte Soós-Szabó Klára.

Éveket, hónapokat várnak a pénzükre a munkaadók

Cinizmusnak minősítette a miniszterelnök nyilatkozatát, egy neve elhallgatását kérő vállalkozó, aki a Maszolnak elmondta, idén tavasszal kapta meg a pénzt az államtól, amit alkalmazottainak a 2021-es betegszabadságokra kifizetett. Felidézte, a pandémia idején nemcsak a koronavírus-fertőzésben megbetegedő alkalmazottai voltak betegszabadságon, hanem azok is, akik kapcsolatba kerültek a fertőzöttekkel, és otthoni karanténba kényszerültek. „Ez esetben fel sem merülhetett a visszaélés, az embereknek pozitív volt a koronavírus-tesztjük, vagy az akkor éppen aktuális szabályozás miatt kénytelenek voltak otthon maradni, mert kapcsolatba kerültek a fertőzöttekkel. A cég a törvények alapján kifizette a táppénzt, és az államtól szinte két éves késéssel kapta vissza a pénzt, holott a határidő a törlesztésre 60 nap” – taglalta a dühös vállalkozó.

Figyelemelterelés a nyilatkozat

Több hónapos, akár éves elmaradások vannak a táppénz kifizetések terén, és a miniszterelnök nem azt mondja, elnézést, hibáztunk, hanem magyarázatokkal tereli a figyelmet a problémáról, arra hivatkozva, hogy visszaélések vannak a betegszabadságok terén, összegezte megkeresésünkre László Attila szenátor.

Az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa rámutatott, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár idei költségvetésének összeállításakor figyelembe kellett volna venni ezeket az elmaradásokat. Másrészt a betegszabadságok első öt napját a munkaadó saját zsebből fizeti. Hatékony módszerekkel lehetne ellenőrizni, hogy valaki jogosult betegszabadságra vagy sem, ha digitalizálnák a rendszert, nagy valószínűséggel csökkenne a visszaélések száma, ám egyszerűbb csak nyilatkozni a téma kapcsán, összegezte László Attila.

Kapcsolódó

Visszaélést kiált a betegszabadságok kapcsán a kormányfő, közben az állam 6 milliárd lej táppénzzel van elmaradva

Románia 6 millió fős aktív népességéhez képest tavaly 8,1 milliót tett ki a betegszabadságok száma – nyilatkozta hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jelentést vár ezzel kapcsolatban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár  vezetőjétől.

egészségügy betegszabadság munkavállalók Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Orvosi szempontokat nem bírál felül az egészségbiztosító

Az egészségbiztosító pénztár orvosi szempontból nem bírálhatja felül, hogy a beteg valóban jogosult volt-e betegszabadságra, szögezte le a Maszol megkeresésére Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Kifejtette, a munkaadók az első öt nap betegszabadságot ki kell fizessék az alkalmazottaiknak, a többit is kifizetik, de arra az összegre benyújtják a visszaigénylési kérést ahhoz a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, ahol a cég be van jegyezve. A kérést tartalmilag, formailag elemzik, hogy betartották-e a benyújtásra előírt 90 napos határidőt, minden rubrika ki van-e töltve, szerepel-e rajta minden aláírás, a betegnapok száma megfelel-e az adott diagnózisnak.

„Általában a beteglap két-három hónap után jut el hozzánk, akkor már lehetőségünk sem lenne felülvizsgálni, milyen állapotban volt a beteg, abban a pillanatban, amikor ott állt az orvos előtt, de erre hatáskörünk sincs” – szögezte le Duda Tihamér. Hozzátette, az orvos döntését kizárólag a területi orvosi kollégium bírálhatja el. Ha egy munkaadó feltételezi, hogy az alkalmazottja túl sokat, indokolatlanul van betegszabadságon, az orvosi kamarához fordulhat panasszal. Az egészségbiztosítási pénztár ilyen esetben is csak a formai elemeket vizsgálja, például a családorvos egyszerre csak 4 nap betegszabadságot adhat, ha a páciens visszamegy, meghosszabbíthatja még 3 nappal, a szakorvos adhat 28 napot. Az összesen 90 napot meghaladó betegszabadság esetén egy bizottság bírálja el a jogosultságot, egy év alatt legtöbb 183 nap jár, kivételt képeznek bizonyos betegségek, például a daganatos megbetegedések, a TBC, vagy a HIV-fertőzés.

Az egészségbiztosítási pénztárhoz általában azok a panaszok futnak be, ha a munkaadó nem fizeti ki a táppénzt az alkalmazottnak arra hivatkozva, hogy még nem kapta meg az államtól. A törvény szerint a fizetés napján ki kell adni a betegszabadság ellenértékét a munkavállalónak, ha ez nem történik meg, és az alkalmazott panaszt tesz, kényszerítik a munkaadót, hogy fizessen, és meg is bírságolják.

Nőtt a beteglapok száma, és görgetik a kifizetéseket

Az egészségbiztosítási pénztárnak 60 nap áll a rendelkezésére, hogy a visszaigényléseket kifizesse, ám ezt a határidőt nem tudják tartani. Duda Tihamér elmondta, a tavaly októberi igényléseket törlesztették, összesen 30,7 millió lej elmaradásuk van a munkaadók felé. Az év elején 37 millió lejes költségvetést kaptak erre a célra, de majdnem ennyi volt a tartozás. A vezérigazgató felidézte, 2021-ig naprakészek voltak a kifizetésekkel, akkor hónapokig nem volt költségvetés-kiigazítás, a felgyűlt hátralékot azóta is görgetik maguk előtt.

Duda Tihamér ugyanakkor a rendelkezésünkre bocsátott egy kimutatást, amelyből kiderül, hogy az elmúlt három évben nőtt a beteglapok száma, és az erre a célra visszaigényelt összegek is emelkedtek. Hargita megyében 2019-ben 57 521 beteglapot nyújtottak be az egészségbiztosítási pénztárhoz, 2020-ban 57 096-t, 2021-ben 58 981-et, míg 2022-ben 69 063-at. Ez első negyedében 19 864 beteglapot adtak le visszatérítésre.

Ezzel párhuzamosan 2019-ben 38 millió lejt kellett visszafizetni a munkaadóknak a táppénzre, 2020-ban 43 millió lejt, 2021-ben 35 millió lejt, tavaly pedig 47 millió lejt.

Könnyítéseket és szigorításokat is terveznek a törvényhozók

Miközben a miniszterelnök a sok betegszabadság miatt panaszkodik, Nicolae Ciucă és Nicoleta Pauliuc liberális szenátorok még a parlamenti vakáció előtt benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely értelmében a betegszabadság minden típusát figyelembe kellene venni a szolgálati idő kiszámításakor, a nyugdíjjogosultság megállapításánál. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői pedig azt indítványozzák, hogy egyszerűsítsék a betegszabadság kiadását, ne kérjék a munkáltató által kiállított igazolást, amely tartalmazza az az elmúlt 12 hónapban igénybe vett betegszabadságnapok számát. Ezt azzal indokolják, hogy az orvos kizárólag egészségügyi kritériumok alapján kellene döntsön a betegszabadság időtartamáról, nem kellene befolyásolja a munkaadótól kapott információ.

Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője pedig olyan törvénytervezetet nyújtott be, ami alapján ellenőriznék a betegszabadságon lévő alkalmazottakat. Amint korábban megírtuk, az elképzelés nem újkeletű, korábban is voltak már kísérletek arra, hogy visszaszorítsák a betegszabadsággal történő visszaéléseket, de az erre irányuló jogszabályok rendre megbuktak.