Egyszer már majdnem pénzügyminiszter lett 2020-ban, akkor Iohannis beleszólt, de „ezúttal nem úsztam meg. Most is reméltem, hogy Kelemen Hunor szemében felcsillan a mosoly, hogy ez csak vicc” – idézte fel Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, korábbi pénzügyminiszter Kolozsváron az Óázis by RMDSZ eseményén, hogyan is került a pénzügyi szaktárca élére. A Kolozsvári Magyar Napokon szervezett Románia gazdasága: újraélesztés vagy boncolás? című beszélgetésen Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a BBTE oktatójával arra is kitértek, mikor lett világos, hogy nagy a baj a túlköltekezés miatt, hogyan érvényesül a „kevesebbet az államnak, többet a polgárnak” kampánymottó így, választások után, megszorítások közepette, és hogy mi van a második megszorító csomagban. 

A jelenlegi intézkedések remélhetőleg másfél év múlva meghozzák az eredményt, bár az előttünk álló egy-másfél év nehéz lesz, elindul egy jó növekedési periódus, és biztos, hogy megelőzzük Magyarországot, illetve remélhetőleg felzárkózunk a lengyelek mögé – ezt vetítette előre hosszú távra Tánczos Barna volt pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az RMDSZ Oázis helyszínén szervezett beszélgetésen, amelynek azt a címet adták, hogy Románia gazdasága: újraélesztés vagy boncolás?.

Hogy lehetett RMDSZ-es pénzügyminisztere Romániának? Mennyire volt érzékelhető az elmúlt években, hogy rossz az irány és nagy lesz a baj? Milyen intézkedések közvetkeznek? Milyen kilátásai vannak Romániának rövid és hosszú távon? – többek között ezen kérdések mentén zajlott a beszélgetés a volt pénzügyminiszter és a közgazdász, a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar egyetemi adjunktusa között, akivel (és további BBTE-s közgazdászokkal) – mint kiderült – Tánczos  pénzügyminisztersége idején együttműködtek a deficitcsökkentő intézkedések kidolgozásán.

Az első kérdésre válaszolva Tánczos elmondta, egyszer már volt tíz percig pénzügyminiszter 2020-ban, de „amikor Iohannis megtudta, hogy milyen gaztettre vetemedett a három politikai párt vezetője, visszaküldte a tárgyalószobába őket, hogy azonnal javítsák ki az óriási bakit”.

Elmondta, közgazdász végzettséggel, adminisztrációban dolgozva korábban is látta, „mit jelent a költségvetés túloldala”, bár azt tudni kell, hogy a szaktárca vezetői – beelértve őt is – nem sokat törődnek a deficittel, hanem a minisztériumuk költségvetésének emelésére és célkitűzéseire fókuszálnak, ugyanakkor az RMDSZ eleve nem is foglalkozott fiskális kérdésekkel: ezen a téren „nem osztottak lapot” nekik.  

Meglepetés 2024 végén

Nagy volt azonban a meglepetés, mint mondta, „amikor a tények világossá váltak, hogy 2024 utolsó 3-4 hónapja a költségvetés szempontjából egy féktelen költekezés volt beruházás, fizetések, nyugdíjemelés szempontjából”. Ekkor kellett gyorsan áttekinteniük, mik történtek az előző évtizedben.

„Több mint kilencről hétre, de akár nyolc százalékosra visszatornázni a deficitet óriási teher olyan körülmények között, hogy csúcson vannak a beruházások 2025-2026-ban. Románia a mindenkori legnagyobb költségvetést kell biztosítsa a beruházásokra, mert itt csúcsosodik a PNRR, itt vannak a kohéziós alapok, itt kell lezárni két-három nagy országos programot hazai költségvetésből. Ezért van 150 milliárdos beruházási költségvetése idén az országnak, és ezért nehéz most visszatornázni a deficitet, hisz nem volt semmiféle deficitcsökkentő intézkedés az első hat hónapban” – sorolta Tánczos.

A probléma gyökere egyébként szerinte, hogy Románia 12 éve olyan gazdasági modellt választott, ami többek között óriási külkereskedelmimérleg-hiányhoz vezetett, ezt kell visszaállítani a 10-12 évvel ezelőtti egyensúlyra – véli – termelésalapú és nem fogyasztásalapú gazdasággal.

„Ha nem kacagnának, akkor sírnunk kellene”

Véleménye szerint, ha 2022-ben és 2023-ban lett volna egy 1 százalékos adóemelés, most nem tartanánk itt. Sőt még az is sokat jelentett volna, ha Ilie Bolojan nem kellett volna vigye az államfői feladatokat, és januárban elkezdik a korrekciós intézkedéseket, „akkor nem fájna most ennyire”, ehhez képest „Ciolacu kormányfővel egy élmény volt dolgozni”.

Sokan a koalíciós pártokból még most sem érzékelik, hogy baj van, nemhogy korábban – mondta Tánczos Barna arra a kérdésre, hogy „mennyire volt már korábban érzékelhető, hogy ebből előbb-utóbb jelentős korrekció kell, hogy következzen”.

„Számomra az a furcsa, hogy ma is hallani a volt pénzügyminisztertől, hogy »las că e bine« – az emberben meghűl a vér, hogy valaki, aki tudja, mit jelent a túlzott eladósodás, azt mondja: nem kell korrekció, vegyünk fel több hitelt” – hangsúlyozta a politikus. Szerinte sokan még mindig nem látják: „ott tart az ország, hogy nem vehet fel több hitelt, csak cserélgetheti a régit – drágábban.”

Hol van a „kevesebbet az államnak, többet a polgárnak”?

Rácz Gergely rátért arra is, hogy 2024-ben a kampány alatt „felemelte a szemöldökét” arra a jelmondatra, hogy „karcsúbb államot”, illetve „kevesebbet az államnak és többet a polgárnak”.

„Jól hangzik, csakhogy a közgazdászok számára és nem csak ekkor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy a választások után megszorítások lesznek, áfaemelés jön többek között. Az akkori üzenet hogy fér össze azzal a gyakorlattal, amit utána láttunk?” – tette fel a kérdést a megszorításokra utalva.

Tánczos szerint félreértés van a fejekben: „mi, magyarok az államot úgy képzeljük el, hogy valahol, bent, Bukarestben valaki az állam, viszont az önkormányzatnál dolgozó szomszéd néni nem az állam, a fiatal magyar srác, aki rendőr lesz Székelyföldön, nem az állam, mert ő Pisti, és nehogy a fizetése sérüljön, mert ő a haverunk, nem az állam. Ha a tanügyben a kötelező óraszám növekszik, az is csúnya dolog, hisz azok a tanárok tanítják a gyerekeinket, ők nem az állam” – sorolta, hogyan értelmezik tapasztalata szerint az emberek az államot, és mit is értettek ők karcsúbb állam alatt.

„Jobban hangzik, mint a gyakorlatban, amit jelent: a polgárnak akkor érzem, hogy többet tud adni az állam, ha a saját önfenntartására kevesebbet költ, mert akkor annál több marad beruházásra, jó oktatási rendszerre, jó egészségügyi rendszerre” – magyarázta.

A valós változáshoz azt tartja még fontosnak, hogy a számos kedvezmény és az adózás alóli kivételek tekintetében szelektálni kell, hogy ne legyenek visszaélések, például szociális segélyt, adómentességet kap, aki nem szorul rá.

Mit hoz a második intézkedéscsomag?

Progresszív adózás bevezetésére a második csomagban nem kell számítani, sőt még néhány évig nem lesz ilyen, mert nincs rá politikai akarat rá, ami viszont várható, az főként az önkormányzatokat érinti.

„Lesz egy 20 százalékig terjedő személyzetcsökkentés, ott, ahol túlalkalmaztak, vagy ahol az alkalmazottak száma a megengedett intervallumban a maximumhoz közel volt. Ahol a megengedett intervallumban az alacsonyabb mutatóknál van az alkalmazottak száma, ott nem fogja érinteni az önkormányzatot. Az önkormányzatok esetében van, hogy egy 2500 lakosú településen egyik helyen 15-en dolgoznak, máshol 10-11-en. Ahol tízen vannak, ott észre sem veszik a megszorításokat, ott, ahol 16-an vannak, onnan két embert el kell bocsátani. A költségcsökkentő intézkedések, kellemetlenek, helyenként fájdalmasak lesznek” – fejtette ki. Hozzátette, nem támogatott, hogy elárulja, adóemelés is várható. „Nem szabad mondjam azt, hogy helyi adókat fogunk emelni, úgyhogy nem mondom” – mondta Tánczos.

Megjegyezte: van, ahol a helyi adó egy lakásra 70-100 lej, és eközben az önkormányzatok jelentős mértékben a központi költségvetésre támaszkodnak, hogy a tevékenységüket fenn tudják tartani. „Ebből a szempontból kell egy egyensúlyteremtő intézkedéscsomag” – véli a volt a pénzügyminiszter.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: 60-70 százalékkal nőhetnek a helyi adók jövőtől, de ez még nem végleges

A miniszterelnök-helyettes szerint ez egy szükséges emelés, hogy az önkormányzatok pénzügyileg önállóvá válhassanak. 

adóemelés helyi adók és illetékek Tánczos Barna megszorítások

Rácz Béla Gergely kiegészítette, Romániában a vagyonadó messze a legalacsonyabb európai összehasonlításban is, és azt is megerősítette, a szakemberek nem látnak más megoldást, mint amit lépett a kormány.

„Felelős közgazdászok és elemzők is egyetértenek abban, hogy ezek az intézkedések, amelyeket a kormány meghozott, és amelyeket valószínűleg ezután meg kell hozzon, szükségesek ahhoz, hogy ne legyen nekünk, a hétköznapi polgároknak rosszabb, mint ha ezeket az intézkedéseket nem hozták volna meg. Ezt a keserű pirulát le kell nyeljük mind. Ha ezt lenyeljük, akkor egy olyan fenntartható növekedési pályára állunk, amelyik mögött nincsenek hatalmas költségvetési egyensúlytalanságok”  – zárta a közgazdász.

Kapcsolódó

Bolojan: egyelőre nem lesz piaci alapú ingatlanadó – Jön az átmeneti megoldás

Az önkormányzatoknak még nincs meg az a szoftveres rendszerük, amely lehetővé tenné az ingatlanok hozzávetőleges piaci értékének kiszámítását a településeken.

adóemelés helyi adók és illetékek Ilie Bolojan Tánczos Barna