Erdélyben és Magyarországon is építik a választási csalás mítoszát
Erdélyben is egyre erősebben jelennek meg a politikai támadások és narratívák. A levélszavazás körüli viták mögött egyre inkább kirajzolódik egy szélesebb küzdelem, amelyben külföldi szereplők is megszólalnak.
Az elmúlt hónapok fejleményei egyértelművé tették: a magyarországi választási kampány már régen nem kizárólag Magyarországon zajlik. Erdélyben is egyre markánsabban jelennek meg azok a politikai viták, amelyek korábban a budapesti közélet sajátjai voltak. A levélszavazás kérdése pedig mára ennek a küzdelemnek az egyik központi elemévé vált.

Mint már beszámoltunk róla, Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke nyilvános levélben fordult a Nemzeti Választási Iroda vezetéséhez. A román politikus szerint az erdélyi levélszavazás rendszere több ponton is problémás: kifogásolta a szavazólapok ellenőrizetlen kézbesítését, a választói névjegyzékek pontatlanságát, valamint politikai kötődésű szervezetek, kiemelten az RMDSZ szerepvállalását.
Egy ilyen levél első ránézésre akár technikai jellegű észrevételnek is tűnhetne. A politikai kontextus azonban egészen más értelmezést ad neki. Amikor egy román politikus – ráadásul európai parlamenti alelnökként – a magyar választási rendszer egyik kulcselemét bírálja, az már túlmutat a szakmai kritikán. Sokkal inkább egy olyan jelenség körvonalazódik, amelyben külső szereplők is aktívan formálják a magyar belpolitikai diskurzust.
Kapcsolódó
A jelenség nem egyedi: a romániai, progresszív USR politikai céljai mentén akciózó Declic civil szervezet kampányt indított az erdélyi levélszavazás ellen. Aktivistáik szerint a rendszer visszaélésekre ad lehetőséget, ezért „Ne manipuláljátok az erdélyi szavazatokat” címmel petíciót indítottak, majd egy animációs videót is közzétettek. Ez a kampány azonban nem pusztán civil aktivitásként értelmezhető. A kommunikáció intenzitása és iránya arra utal, hogy egy tudatos politikai narratíva épül, amelynek célja a magyar választási folyamat legitimitásának megkérdőjelezése. Különösen ellentmondásos mindez annak fényében, hogy Romániában is létezik postai levélszavazás, így a kritika saját rendszerükre is visszahat.
Mindeközben Magyarországon is egyre erősebb az a politikai narratíva, amely a választási eredmények előzetes megkérdőjelezésére épül. Az ellenzéki szereplők rendszeresen hangsúlyozzák, hogy Orbán Viktor csak választási csalással tudna győzni, sőt egyes megszólalásokban már az is megjelent, hogy mindez akár orosz titkosszolgálati támogatással történhet.
Megteremtik egy vereség értelmezési keretét
Ez a kommunikáció azonban túlmutat a politikai vitán. Inkább egy olyan stratégia rajzolódik ki, amely előre megteremti egy esetleges vereség értelmezési keretét. Nem kizárt, hogy az ellenzéki oldalon, különösen a Tisza Párt vezetésében egyfajta „menekülési útvonal” épül: ha nem sikerül győzni, akkor nem a választói döntés, hanem a rendszer kerül a kritika középpontjába. Mindez hosszabb távon komoly következményekkel járhat. Ha a választások tisztaságába vetett bizalom már a szavazás előtt meginog, az alááshatja a demokratikus intézmények működését.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője a téma kapcsán kifejtette: „Érdemes egyszer és mindenkorra tisztázni: a magyar választási rendszerben csalni nem lehet. Ez a félelem egy hamis illúzió, ami hosszú ideje mérgezi a közbeszédet. Politikai tapasztalatom és a rendszer ismerete alapján mondhatom, hogy bár apróbb technikai részleteken lehet vitatkozni és előzetesen a szavazókat tudják a politikai erők befolyásolni, maga a szavazás folyamata, majd az összeszámlálás is biztonságos. A garanciát éppen az adja, hogy minden szavazókörben ott ülnek az ellenzéki és a kormánypárti delegáltak is, akik árgus szemekkel figyelik egymást. Fontos tisztában lennünk a valósággal: a vereséget nem a választójogi rendszer hibája, hanem a polgárok akarata okozza.”
CSAK SAJÁT


