Hogyan működik a magyar választási rendszer és miért vált ismét céltáblává a külhoni magyarok levélszavazása? A téma, amibe már egy román civil szervezet és az EP alelnöke is beleszállt.

Nem lehet megismerni a magyar baloldal (főleg a Demokratikus Koalíció) aktuális választási ígéreteit és programját, hiszen érdemi pontok helyett csak a határon túli magyarok elleni ellenségeskedést találni. A kettős állampolgárságról szóló, 2004-es népszavazás óta a baloldal politikai stratégiája változatlan. Legyen szó a korábbi szocialistákról vagy az azóta Gyurcsánytalanított Demokratikus Koalícióról, tevékenységük középpontjában a külhoni magyarok elleni hergelés áll, módszeresen támadva az elszakított nemzetrészek listás választójogát.

Mint tudjuk, a magyar országgyűlési választások rendszere: egykamarás, vegyes választási rendszer, amelyben összesen 199 képviselőt választanak meg négyévente. A mandátumok két forrásból adódnak össze: a választók egyrészt 106 egyéni választókerületi jelöltre szavaznak, ahol a „győztes mindent visz” elve alapján az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja (egyszerű többség). A fennmaradó 93 mandátumot országos listáról osztják ki az arányosság elve szerint. A listás ágon csak azok a pártok szerezhetnek helyet, amelyek elérik az 5 százalékos parlamenti küszöböt (két párt közös listájánál 10 százalék három vagy több esetén 15 százalék). A rendszer sajátossága a töredékszavazatok visszaosztása: az egyéni kerületekben vesztes jelöltekre leadott szavazatok, valamint a győztes „felesleges” (a második helyezettnél eggyel több szavazaton felüli) voksai hozzáadódnak a párt országos listás eredményéhez, így segítve a további mandátumszerzést.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de magyar állampolgárságú (külhoni) magyarok kizárólag országos pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem. Számukra a választási eljárás regisztrációhoz kötött, amelyet követően levélben adhatják le voksukat, így nem kell a szavazás napján személyesen megjelenniük egy külképviseleten (ellentétben a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választókkal). 

Kapcsolódó

A négy évvel ezelőttinél magasabb erdélyi szavazati arányra számítanak   

A választópolgárokhoz érkező levélcsomag tartalmaz egy általános tájékoztatót, egy azonosítólapot, az országgyűlési listás szavazólapot, valamint egy belső és külső borítékot.

magyarországi választások levélszavazás levélszavazat levélszavazatok

Mivel ők csak a 93 listás mandátum sorsába szólnak bele, szavazataik súlya korlátozott: az összesített levélszavazatok a tapasztalatok alapján 1, legfeljebb 2 mandátum sorsát tudják közvetlenül eldönteni az országgyűlésben. Ez az érték függ a határon túliak részvételi hajlandóságától és az anyaországi szavazatok megoszlásától is, de a teljes 199 fős házhoz képest ez a szám matematikailag marginálisnak tűnhet, bár egy szoros versenyben döntő jelentőségűvé válhat.

Némileg meglepő, hogy a Declic civil szervezet petíciót indított „Ne manipulálják az erdélyi szavazatokat a magyarországi választásokon” címmel, amelyben a román hatóságok fellépését kéri az erdélyi magyar választók voksainak „biztonságáért”. A progresszív USR politikai céljai mentén akciózó aktivisták szerint a magyarországi országgyűlési választások levélszavazási mechanizmusa nem elég átlátható, így fennáll a manipuláció veszélye. 

Nicu Ștefănuță a szavazólapokért aggódik

A témában Nicu Ștefănuță, az Európa Parlament alelnöke is megszólalt: meggyőződése, hogy egy állam sem nézheti tétlenül, ha a területén „antidemokratikus folyamatok” zajlanak, még akkor sem, ha egy másik ország választásáról van szó. Úgy véli, nem lehet egyszerűen azzal hárítani a felelősséget, hogy „ez nem a mi ügyünk”, hiszen az nem tekinthető legitim választási gyakorlatnak, hogy a szavazólapokat „őrizetlenül, boltokban vagy ellenőrizetlen dobozokban gyűjtik”. Szerinte, a voksok biztonsága alapvető; azokat lepecsételt urnákba vagy közvetlenül a konzulátusra kellene juttatni, hogy elkerülhető legyen a visszaélés vagy a lopás. Azt állította, hogy tapasztalatból beszél, hiszen tőle is loptak már el szavazatokat. Azzal nincs problémája a korábban az USR színeiben politizáló, most független alelnöknek, hogy Romániában is létezik a levélszavazás intézménye, amikoris a külföldön élő román állampolgár postán adja fel a szavazatát.

Romániában több mint 300 ezer magyar választó szerepel a külhoni névjegyzékben, és a szavazási csomagok kiküldése már megkezdődött. A Declic aktivistái levelüket Oana Țoiu külügyminiszternek is elküldték, amiben azt kérték, hogy a román külügy és választási hatóság vizsgálja meg a levélszavazás lebonyolítását, különösen a szavazatok begyűjtésének és továbbításának gyakorlatát. Ugyanez ez a társaság már kritizálta az RMDSZ és a magyar kormány kapcsolatát.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a levélszavazást ért támadásokról: