Diplomáciai források szerint már nem az a kérdés, hogy lesz-e konfliktus Magyarországgal a Fidesz választási győzelme esetén, hanem az, hogyan kezeljék azt. Szavazási reformtól a pénzügyi nyomásgyakorlásig: az EU több forgatókönyvet is mérlegel. Erről írt a Politico. 

Az Európai Unió vezetői egyre kevésbé bíznak a véletlenben. Miközben Magyarországon közelednek a választások, Brüsszelben már konkrét vészforgatókönyveket dolgoznak ki arra az esetre, ha Orbán Viktor ismét hatalmon marad. Diplomáciai források szerint a cél világos: megakadályozni, hogy egyetlen tagállam, különösen Magyarország, megbénítsa az uniós döntéshozatalt. 

A feszültség nem új keletű. Orbán hosszú ideje az EU egyik legkeményebb kritikusa, ám a helyzet az ukrajnai háborúval új szintre lépett. A magyar kormány legutóbb egy Ukrajnának szánt pénzügyi csomagot blokkolt, ami sokak szerint átlépte a politikai vörös vonalat. António Costa, az Európai Tanács elnöke nyíltan „elfogadhatatlannak” nevezte a magyar lépéseket. A háttérben olyan vádak is megjelentek, hogy Budapest a háború alatt is kapcsolatban maradt Moszkvával, és Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett orosz partnerével, Szergej Lavrovval.

1. A szavazási rendszer átalakítása

Az egyik legkomolyabban mérlegelt lépés a döntéshozatal reformja. Az EU jelenleg számos kulcsterületen egyhangúságot követel meg, ami lehetőséget ad egy-egy tagállamnak a vétóra. A javaslat szerint ezt részben felváltaná a minősített többségi szavazás. Ez azt jelentené, hogy bizonyos kérdésekben – például külpolitikai ügyekben vagy a hosszú távú költségvetés esetében – nem lenne szükség minden tagállam beleegyezésére. A támogatók szerint ez hatékonyabbá tenné az EU működését, a kritikusok viszont attól tartanak, hogy sérülne a tagállami szuverenitás.

2. A többsebességes Európa

Egy másik elképzelés az úgynevezett „többsebességes Európa” erősítése. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok egy része szorosabban működne együtt bizonyos területeken, miközben mások kimaradnának ezekből az együttműködésekből. Ursula von der Leyen már korábban is utalt arra, hogy az EU-nak élnie kell az úgynevezett megerősített együttműködés eszközével, ha egyes országok akadályozzák a közös fellépést. Ugyanakkor több diplomata figyelmeztet: ez csak kivételes megoldás lehet, mert hosszú távon alááshatja az uniós egységet.

3. Pénzügyi nyomásgyakorlás

Brüsszel egyik legerősebb eszköze továbbra is a pénz. Az EU már most is alkalmazza az úgynevezett jogállamisági feltételrendszert, amely lehetővé teszi források visszatartását. Egy úniós diplomata hangsúlyozta: a jövőben még szigorúbb mechanizmusok jöhetnek. Ha egy tagállam megsérti a jogállamisági normákat, a kifizetések felfüggeszthetők vagy teljesen leállíthatók. Ez a megoldás azonban jogilag és politikailag is kényes. A támogatások visszatartását gyakran vitatják, és Budapest már jelezte: kész akár az uniós költségvetést is blokkolni, ha számára elfogadhatatlan feltételeket szabnak.

4. A szavazati jog felfüggesztése

Az EU alapszerződésének 7. cikke lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését, ha az súlyosan megsérti az uniós értékeket. Az eljárás Magyarországgal szemben már 2018-ban elindult, de azóta gyakorlatilag megrekedt. Ennek oka egyszerű: a végső döntéshez a többi tagállam egyhangú támogatása szükséges. Több diplomata szerint ez a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, különösen, ha egy másik ország – például Szlovákia – megvédi Magyarországot.

5. A kizárás

A legdrasztikusabb, de egyben legkevésbé reális forgatókönyv Magyarország kizárása az EU-ból. Az uniós jog jelenleg nem tartalmaz ilyen lehetőséget, és politikailag is rendkívül kockázatos lépés lenne. Egyes jogászok ugyan felvetették, hogy a kilépési mechanizmus – amelyet az Egyesült Királyság alkalmazott a Brexit során – kreatív módon felhasználható lehetne, de a legtöbb döntéshozó ezt inkább elméleti felvetésnek tartja. Ráadásul sokan attól tartanak, hogy egy ilyen lépés Magyarországot végleg Oroszország befolyási övezetébe taszítaná.

Stratégiai dilemmák

Az EU tehát egyszerre próbál hatékonyabbá válni, miközben megőrizi saját alapelveit. A kérdés nem csupán Magyarországról szól, hanem arról is, hogyan kezelje a közösség azokat a tagállamokat, amelyek eltérnek a brüsszeli elit által elvártaktól. A vita lényege végső soron az, hogy meddig terjed az egység, és hol kezdődik a politikai realitás. Egy biztos, ha Orbán Viktor újabb mandátumot kap, Brüsszelben megváltoznak majd a játékszabályok – summázza a Politico.