A biztonság kérdése került a magyar kampány középpontjába
Március idusán minden felgyorsult a szomszédunkban: új felmérések érkeztek, Orbán Viktor és Magyar Péter egymásnak feszülő március 15-i beszédei uralták a közéletet, miközben a kormányoldal teljes mozgósításra kapcsolt. Az erdélyi magyar olvasó számára most az a legfontosabb kérdés: valóban rendszerváltó hangulat van-e Magyarországon, vagy a Fidesz ismét az utolsó hetekben fordítja meg a versenyt?
A választások előtt szűk egy hónappal a kampány új szakaszba lépett: a közvélemény-kutatások, a március 15-i tömegrendezvények, a fokozódó mozgósítás és az Ukrajna köré épített külpolitikai vita együtt azt jelezték, hogy az április 12-i országgyűlési választás az elmúlt másfél évtized egyik legkiélezettebb magyar belpolitikai összecsapása lett. Az ellenzéki kutatóintézetek többsége továbbra is a Tisza előnyét méri, miközben a kormánypárt láthatóan mindent mozgósít, hogy az utolsó hetekben visszafordítsa a trendet.
Az elmúlt hét egyik legfontosabb fejleménye az volt, hogy a friss felmérések továbbra sem egy szoros, hanem inkább egy ellenzéki előnyt mutató versenyt rajzoltak ki. Ugyanakkor az is fontos, hogy a magyar nyilvánosságban nem egyetlen „közvélemény-kutatási valóság” létezik. A kormányközeli Nézőpont Intézet március 19-én már azt közölte, hogy a március 15-i rendezvények után enyhén erősödött a Fidesz, és a legvalószínűbb listás eredmény 46 százalék lehet a kormánypártnak, 40 a Tiszának.
A számok mögött azonban társadalmi hangulat is van. A Republikon március 18-án közzétett kutatása szerint a választók ma leginkább a gazdaság rossz állapotát és a megélhetés magas költségeit tartják a legnagyobb problémának. Ez azért lényeges, mert bár a kampányban a külpolitika, Ukrajna és Brüsszel uralja a nyilvános üzeneteket, a választók hétköznapi tapasztalatait továbbra is a pénztárca és az életminőség határozza meg. A külföldi média is arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor a 16 évnyi kormányzás után úgy fordul rá a kampányhajrára, hogy a gazdasági stagnálás és a magas megélhetési költségek érezhetően gyengítik a kormányoldal pozícióit.
Kapcsolódó
Alig néhány héttel a sorsdöntő parlamenti választások előtt a kampány középpontjába vitathatatlanul a biztonság kérdése került, amelyet a kormányzati kommunikáció az ukrajnai háború és az energiaellátás védelmének kettősére fűz fel. A Fidesz-KDNP kampányának gerincét idén is a „stratégiai nyugalom” és a nemzeti szuverenitás védelme adja. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben többször hangsúlyozta: Magyarországnak ki kell maradnia a szomszédos konfliktusból, mert bármilyen elhamarkodott lépés a háborúba való belesodródást jelentené.
A biztonság azonban már nem csak a fizikai határvédelemről szól. A kormányzati narratíva új szintje az energiabiztonság közvetlen védelme. A napokban elrendelték a kritikus energetikai infrastruktúra – erőművek, gázelosztók és a Barátság kőolajvezeték – katonai és rendőri védelmének megerősítését. A kormányzati érvelés szerint Ukrajna és bizonyos brüsszeli körök „zsarolási potenciálként” tekintenek a magyar energiaellátásra, ezért a kritikus infrastruktúra védelmére a magyar honvédség is kivonult.
Világpolitikai fókuszban Budapest
A választási kampány célegyenesében Budapest ismét a globális konzervatív erők találkozóhelyévé vált. Az ötödik alkalommal megrendezett CPAC Hungary idén a „Fel, győzelemre!” jelszóval hirdette meg programját, amely nemcsak a magyarországi áprilisi választásokra, hanem az egész nyugati világban várt „patrióták fordulatára” utalt.
A CPAC (Conservative Political Action Conference) a világ legnagyobb és legbefolyásosabb konzervatív politikai seregszemléje. Az 1974-ben az Egyesült Államokban indult rendezvény mára globális mozgalommá vált, amelynek célja a jobboldali politikusok, gondolkodók és aktivisták összefogása. A CPAC nem csupán egy konferencia, hanem a nemzetközi jobboldal „erődemonstrációja”, ahol a résztvevők hitet tesznek a nemzeti szuverenitás, a hagyományos értékek és a határvédelem mellett. Magyarország 2022-ben rendezte meg először a CPAC Hungary-t, amely azóta az európai konzervatív erők legfontosabb találkozási pontjává és a „magyar modell” nemzetközi kirakatává vált.
A miniszterelnök biztos a választási győzelemben, és fogadkozott, hogy néhány éven belül az egész nyugati világ patrióta színekben fog pompázni. A budapesti CPAC „a világ legnagyobb nyílt összeesküvése”, fogalmazott Orbán. „Még egy-két év, és az egész nyugati világ patrióta, nemzeti és konzervatív színekben fog pompázni”, jósolt a miniszterelnök. „Most minden eddiginél nagyobb a tét. Ha itt győzünk, azzal nem csak Magyarországot védjük meg, hanem beszakítjuk a progresszívok brüsszeli kapuját is. Meg fogjuk nyerni ezt a választást, és utána nem megállunk, hanem előrelépünk, mert Európa jövőjéről nem a bürokratáknak, hanem Európa nemzeteinek kell dönteniük” – zárta beszédét Orbán.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke videóüzenetben jelentkezett be, amelyben Orbán Viktort „igazi harcosnak” nevezte, és kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök élvezi a teljes és feltétel nélküli támogatását. Javier Milei, Argentína elnöke, a konferencia egyik legvártabb szónokaként a szabadság és az állami beavatkozás elleni küzdelmet állította beszéde középpontjába, párhuzamot vonva a magyar és az argentin szuverenitási törekvések között. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) győztes vezére „európai oroszlánként” jellemezte a magyar kormányfőt, kiemelve, hogy Magyarország a kontinens utolsó bástyája az illegális migrációval szemben. Felszólalt továbbá Alice Weidel, a német AfD társelnöke, Santiago Abascal, a spanyol VOX elnöke, valamint Andrej Babiš korábbi cseh és Irakli Kobakhidze regnáló grúz miniszterelnök is.
Kapcsolódó
A kampány egyik leglátványosabb eseménye hétfőn volt a Millenáris Parkban. Az I. Patrióta Nagygyűlés keretében a „Patrióták Európáért” EP-frakció legfontosabb arcai sorakoztak fel a magyar miniszterelnök mellett. A Reuters pár napja arról írt, hogy J.D. Vance amerikai alelnök magyarországi látogatást tervez Orbán Viktor támogatására, miután februárban Marco Rubio külügyminiszter is nyíltan kiállt a magyar miniszterelnök mellett.
Az újabb fordulatot a kampányban az kiszivárgott hangfelvétel okozta, mely szerint Panyi Szabolcs ellenzéki újságíró kapcsolatban állt egy európai uniós tagállam állami szervével, és átadhatta Szijjártó Péter telefonszámát is, amivel szerintük lehetővé vált a külügyminiszter telefonos megfigyelése. A történet összekapcsolódott a Tisza Párt külügyi arcaként emlegetett Orbán Anitával is, hiszen Panyi nem pusztán újságíróként, hanem politikailag beágyazott szereplőként mozog.
Javier Milei argentin elnök beszéde a CPAC gyűlésén itt látható:
CSAK SAJÁT
.jpg)
_(1).jpg)
