A magyar kampány utolsó szakaszában már nemcsak a pártok, hanem titkosszolgálati gyanúk, kiszivárgott hanganyagok és nemzetközi bizalmi válság is alakítja a közbeszédet. A Panyi–Szijjártó-ügy mára arról szól, hogy az egyik oldal szerint Moszkva kapott belső EU-s információkat, a másik szerint viszont éppen Magyarország ellen zajlik külföldi beavatkozás.

A magyar választási kampány egyik legélesebb, nemzetközi dimenziót is kapó epizódjává nőtte ki magát az a vita, amelynek kiindulópontja egy amerikai sajtóértesülés volt, de néhány nap alatt eljutott Donald Tusk lengyel miniszterelnök reakciójáig, Szijjártó Péter visszavágásáig, majd egy újabb kiszivárgási háborúig is. A történet röviden úgy foglalható össze, hogy az egyik oldalon Panyi Szabolcs és a Washington Post által idézett források azt állítják: a magyar külügyminiszter éveken át olyan információkat oszthatott meg az orosz féllel, amelyekhez EU-s egyeztetéseken jutott hozzá. A másik oldalon Szijjártó Péter, valamint a kormánypárti média ezt álhírnek, ukránpárti propagandának, illetve egy Magyarország elleni titkosszolgálati akció részének minősíti. Az Washington Post cikkről vélelmezhető, hogy a lengyel kormány „rendelhette meg”.

Az ügy közvetlen előzménye az ominózus cikk volt. A lap egy európai hírszerző szolgálat által megszerzett és hitelesítettnek mondott orosz dokumentumra, valamint több jelenlegi és volt európai biztonsági tisztségviselőre hivatkozva azt írta: Moszkva komolyan érdeklődik a magyar választás kimenetele iránt, és a cikk egyik legsúlyosabb állítása szerint Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen telefonon adott „élő jelentést” Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek arról, mi hangzott el a tanácskozásokon, sőt arról is, milyen lehetséges megoldások körvonalazódnak. A Washington Post egyik forrása ezt úgy fogalmazta meg: „évek óta gyakorlatilag minden EU-s ülésen ott ült Moszkva is az asztalnál”.

Az idézett cikk nem önmagában jelent meg, hanem egy feszült nemzetközi-politikai környezetben. Ugyanez az írás arról is szólt, hogy az orosz hírszerző szolgálat (SZVR) egyik egysége a magyar kampány befolyásolására olyan extrém ötletet is mérlegelt, mint egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet kommunikációs felhasználása. A Kormányzati Tájékoztatási Központ úgy reagált: a Washington Post értesülése „teljes mértékben hamis, ukránpárti propaganda”, Szijjártó Péter pedig „esztelen összeesküvés-elméletnek” és „fake newsnak” nevezte a vádakat.

Szijjártó Péter erre szintén a nyilvánosságban reagált, szerinte ismét álhírről van szó, és az egész történet célja az, hogy a Tisza Pártot segítsék a kampányban, illetve hogy „háborúpárti bábkormány” jöjjön létre Magyarországon.

Az újabb fordulat március 23-án reggel érkezett a kormánypárti médiából, ahol arról írtak, hogy egy kiszivárgott hangfelvétel szerint Panyi Szabolcs kapcsolatban állt egy európai uniós tagállam állami szervével, és átadhatta Szijjártó Péter telefonszámát is, amivel szerintük lehetővé vált a külügyminiszter telefonos megfigyelése. A történet összekapcsolódott a Tisza Párt külügyi arcaként emlegetett Orbán Anitával is, hiszen Panyi nem pusztán újságíróként, hanem politikailag beágyazott szereplőként mozog.

Orbán Balázs politikai igazgató a nyilvánosságban arról beszélt, hogy a felvétel alapján Panyi Szabolcs „külföldi titkosszolgálatokkal működik együtt”, és ezek segítségével hallgatták le a magyar külügyminisztert. Orbán Viktor ennél intézményesebb szintre emelte az ügyet: Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy egy kormánytag lehallgatása súlyos támadás Magyarország ellen, és utasította az igazságügyi minisztert az ügy kivizsgálására.

Panyi Szabolcs válasza egyből érkezett: először azt közölte, hogy a nyilvánosságra hozott anyag egy közte és egy forrása között zajló beszélgetésből származik, amelyet szerinte lehallgattak. Panyi állítása szerint ő épp olyan bizonyítékokat próbált megszerezni, amelyek alátámaszthatják: Szijjártó bizalmas EU-s információkat adhatott át az oroszoknak, és ezzel kapcsolatban már hetekkel korábban kérdéseket intézett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokhoz is.

Ma reggel Panyi egy újabb anyagot is közzétett, amely szerint egy teljes Szijjártó–Lavrov-telefonbeszélgetés leiratát tartalmazza. A 2020-as beszélgetésben Szijjártó Péter Szergej Lavrovhoz fordul, és a szlovák belpolitikai folyamatokkal összefüggő „nagy kérésről” beszél, mondván: a magyar kormány számára kulcsfontosságú lenne, hogy az adott szlovák koalíció hatalmon maradjon. Panyi azt állította, hogy ezt a beszélgetést egy európai uniós ország nemzetbiztonsági szolgálata rögzítette, és a tartalmáról már 2024 márciusában is írt egy anyagot. Fontos kérdés azonban, hogyan lehet megszerezni két külügyminiszter beszélgetésének az átiratát.

Politikai értelemben ez az epizód azért különösen jelentős, mert mindkét oldal számára jól használható kampányfegyver. Az ellenzék egyféleképpen keretezi, a kormány szerint a külföldi szolgálatok, külföldi sajtó és magyar ellenzéki szereplők összehangoltan próbálnak beavatkozni az áprilisi országgyűlési választásokba.