Erdély legrégebbi tetőszerkezetét azonosították Magyarvistán

Erdély vélhetően legrégibb máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány. A tető-, illetve födémszerkezet felfedezése a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat.

A csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt Perényi Lóránt, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára, dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. A magyarvistai felfedezésről Kiss Lóránd restaurátor, Weisz Attila művészettörténész és Tóth Boglárka dendrokronológus szakértő, valamint Csók Zsolt régész számolt be.

Perényi Lóránt tájékoztatásából kiderült, hogy a református templom faszerkezetének évgyűrűit vizsgáló Teleki László Alapítvány megállapította, a templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült, így Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezetéről van szó. A dendrokronológiai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a templomhajóban a mestergerenda az 1320-as, 1330-as évekből származik.

„A Teleki László Alapítvány a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását célzó kormányzati programok megszervezését és lebonyolítását végzi. A határon túli magyarság emlékei közös kultúrtörténetünk emlékei is, így a felelősség is a miénk, hogy ezeket a műemlékeket méltó módon őrizzük meg a következő generációk számára” – mondta Perényi Lóránt.

Csók Zsolt régész elmondta, a templom belsejében átfogó régészeti kutatásra lenne szükség, mely az időbeli keletkezési folyamatokra is jobban rávilágítana. Kiss Lóránd falkép-restaurátor kiemelte, nagy öröm számára, hogy Erdély ilyen kinccsel bővül, mint ez a felfedezés. Véleménye szerint a magyarvistai templom még rengeteg meglepetést tartogat, hiszen a nyugati hajófal és a déli hajófal egy része is, valamint a teljes északi hajófal ki van festve. A restaurátor a munkálatok során adódó észrevételeit is ismertette.

Fotó: Kiss Gábor

„A diadalív falképe szépen rá van simítva a mestergerendára, ami azt jelzi, hogy nem törhették bele utólag a falba, csakis előtte kerülhetett oda – fejtette ki Kiss Lóránd.

Tóth Boglárka, a dendrokronológiai vizsgálatokat végző csíkszeredai cég képviselője is felszólalt a felfedezés kapcsán. Elmondta, nagyon nagy szakmai sikernek tekinti a munkát, hozzátette: ez egy húsz éves kutatómunka eredménye.

„Az erdélyi műemlékekkel foglalkozó szakma is ott tart, hogy számol a dendrokronológiai vizsgálatoknak a lehetőségével, és tisztában vannak azzal, hogy semmilyen más módszer nem ad ennyire pontos kormeghatározást. Nagyon fontos az, hogy a faszerkezetek dendrokronológiai vizsgálata nemcsak a faszerkezetek kormeghatározását teszi lehetővé, hanem sok esetben az épület építési idejét is meghatározhatja” – fejtette ki Tóth Boglárka.

Weisz Attila művészettörténész Kiss Lóránd felkérésére írt egy művészettörténeti tanulmányt a falkép helyreállításának kapcsán, amelynek során felfigyelt egy  Mihály Ferenc farestaurátor által is felvetett problémára.

Fotó: Kiss Gábor

„Van egy kazettás mennyezet, amely tulajdonképpen egy födémre van fölszerelve alulról, amelyet egy mestergerenda támaszt alá, ezt a mestergerendát pedig egy oszlop, egy középoszlop tartja. Ez szokatlan, legalábbis az erdélyi középkori építészetben. Megpróbáltam különféle analógiákat találni, és ezek általában középkoriak voltak. A kollégák megfigyelték azt, hogy a freskó nekimegy a mestergerendának. Tehát nyilván a mestergerenda beillesztése után kerülhetett ez fel” – magyarázta Weisz Attila. A művészettörténész azt is elmondta, hogy a templomban még sok más egyéb kutatnivaló is van.

„Nagyon izgalmas volt az is, hogy a templomnak egy négyzetes szentélye van, amit általában Árpád-kori, legfeljebb XIV. századi szentélytípusnak szokták titulálni. Magyarvista esetében a falképes kutatás alkalmával derült ki az, hogy nem ehhez a hajóhoz tartozik a négyzetes szentély. A kőből rakott, egyhajós, négyzetes szentélyű épület román kori nyugati kapuzata alapján a 13. század végén épülhetett”. Hozzátette: „remélem, hogy a régészeti feltárások nagyon izgalmas eredményeket hoznak”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?