Mi mindent fontos tudni az emberkereskedelemről, ezen belül a szexuális kizsákmányolásról, mennyire kitettek ennek a fiatalok, hogyan eshetnek csapdába, és mit kell tenniük, hogy ne ez ne történjen meg – többek között ezekről beszélgettünk Szász Hajnalka szociális munkással, az eLiberare szervezet brassói munkatársával. A tízéves egyesület képzésekkel, gyerekeknek készített oktatási programmal, az áldozatok segítésével igyekszik fellépni az emberkereskedelem ellen. Tervezik hamarosan magyarul is elérhetővé tenni oktatási programjaikat a fiatalok számára.  Ez annál is inkább fontos, hiszen Románia az egyik fő forrás azon nők, férfiak és gyerekek tekintetében, akik végül az emberkereskedelem áldozataként kerülnek kizsákmányolásra Európa-szerte. Emellett egyre inkább teret nyer az online manipulálás, zsarolás és kizsákmányolás, aminek többnyire gyermekek esnek áldozatul.

Tízből kilenc áldozat nő, ötből négyet szexuális kizsákmányolás ért, és minden második áldozat kiskorú – áll Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség (ANITP) 2021-re vonatkozó jelentésében, amit 2022 végén adtak ki. Romániában 2021-ben 505 áldozatot jegyeztek. 2022-ben 500-at azonosítottak, azonban jelenleg is több ezer embert használnak ki és tartanak rabszolgaságban az országban – hívja fel a figyelmet az emberkereskedelem ellen küzdő eLiberare szervezet.

230 kiskorút használtak ki szexuálisan

A kiskorúak a gyakoribb célpontok. 2021-ben 230 kiskorút használtak ki szexuálisan, közülük legalább 105-öt valamilyen formában pornográfiára kényszerítettek. A legtöbb azonosított kiskorú áldozat 12 és 17 év közötti (89%). 65 százalékuk falusi környezetből származik.

Az emberkereskedelem elleni ügynökség jelentése szerint egyébként, meglepő módon az a leggyakoribb, hogy ismerős, barát, élettárs, rokonok közvetítésével munkaajánlat révén esnek az emberkereskedők csapdájába legtöbben.

Az áldozatoknak csupán 27%-át szervezték be számukra ismeretlenek.

„Sokszor ez a loverboy módszer működik, tehát egy érzelmi kapcsolat kialakítása révén interneten vagy személyesen. Egy parkban, klubban találkoznak, ott közelíti meg az áldozatot az elkövető. Online tényleg többnyire idősebb férfiak hálóznak be lányokat, de sokszor bevonnak 18-20 éves fiúkat is a bűnszervezetek, hogy könnyebb legyen becsapni a fiatal lányokat” – magyarázza a Maszolnak Szász Hajnalka szociális munkás, aki megelőzéssel, de a kizsákmányolás áldozatainak segítésével is foglalkozik az eLiberare Egyesületnél. A szervezetnek négy munkapontja van az országban, egyik Brassóban.

Szeretmorzsákból él az áldozat

Szeretetmorzsákkal tartja fenn az érdeklődést a behálózó, miközben elkezdi kizsákmányolni a többnyire kiskorú lányt, például pornográf képeket, szexuális szolgáltatásokat kér tőle.

„A kapcsolatnak több fázisa van. Kezdetben ezek a behálózó férfiak vagy nők, nagyon sok szeretetet adnak, ajándékokat, kedvességet. Kialakul egy nagyon erős kötődés. Meg aztán azt szokták csinálni, amit úgy hívnak angolul, hogy breadcrumbing, azaz szeretetmorzsákat potyogtatnak, hogy meggyőzzék az érintettet, még mindig fontos számukra, hogy, ha azt teszik, amit ők akarnak, akkor vissza fognak térni ahhoz a kapcsolathoz, ami az elején volt” – fejtette ki Szász Hajnalka.  

Ebből a reményből él az áldozat, ugyanakkor azért is nehéz kilépnie, mert nem könnyű dolog, hogy valaki elfogadja magáról azt, hogy ő áldozat.

„Eleve van, aki kitettebb a helyzetnek, hisz eleve nincs kellő önbizalma, vagy pedig a bántalmazó az, aki letöri, meggyőzi, hogy ennyit érdemel, és más úgysem nyújtana ennél többet. Akár évekig is húzódhat ez a helyzet, ebben hasonlít a családon belüli erőszak szituációjához” – tette még hozzá.  

Sokszor fenyegetések és bántalmazások is érik, esetleg a kizsákmányolók arra is kényszerítik a csapdába esetteket, hogy részt vegyenek illegális tevékenységekben.

„Azzal is fenyegetik, hogy ha elmész a rendőrségre, akkor, ha engem elkapnak, téged is el fognak kapni. Csakhogy jelenleg Romániában az emberkereskedelem áldozatai védelem alatt vannak ebből a szempontból. Ha megkapja az emberkereskedelem áldozata státuszt, akkor nem felel azért, amit tett a kizsákmányolás ideje alatt. Csak sokan ezt nem tudják” –magyarázta Szász Hajnalka.

Az eLiberare Egyesület tavaly is több kizsákmányolótól menekülőnek biztosított szállást az emberkereskedelem elleni ügynökséggel együttműködve. Számukra egy túlélő hátizsákot is összeállítottak, amiben ruha, fogkefe és egyéb szükséges dolgok vannak.

Elmondta, a gyors segítségen kívül szervezetük pszichoterápiát is nyújt, jogi tanácsadásban, személyazonossági dokumentumok megszerzésében, segélyek kérvényezésében segítenek, ügyvédet biztosítanak, ha szükséges.

„Volt, hogy erkölcsi kártérítést nyert az áldozat, de nem tudták megszerezni, vagy gyermekpornográfia történt, az érintett feljelentést tett, de további kihallgatások nem történtek. Hozzánk fordultak, és mi ügyvédet biztosítottunk, mert úgy láttuk, igazságot kell tenni azoknak, akik szenvednek a helyzet miatt” – számolt be a szociális munkás.

Intim fotók szerzésére a kísérlet is bűncselekmény

A többnyire kiskorúak interneten, szociális médián keresztüli megkeresését egyre gyakrabban használják a kezdeti kapcsolatfelvétel és a későbbi manipulálás módszerként és eszközként a bűnszervezetek, hívja fel a figyelmet az eLiberare. A megelőzés érdekében oktatási programot dolgoztak ki.

„Az oktatási anyagainkat minden évben frissítjük. Nemrég megváltozott például a beleegyezési korhatár a szexuális aktusra vonatkozóan, 16 évre emelték. Azt szeretnénk, hogy amikor felkerül a 2023-2024-es tanévre a frissített oktatási anyagunk, akkor az legyen letölthető magyarul is. Ez október végére várható” – számolt be Szász Hajnalka.

Az oktatóprogram arról szól, hogy mit tegyenek és mit ne a fiatalok, hogy megvédjék magukat.

„Kerüljék az idegenekkel való beszélgetést az interneten, ne találkozzanak olyan személlyel, akit interneten ismertek meg. Ha valaki kér képet róluk, ami szexuálisan explicit, akkor mindenképp szóljanak felnőttnek. Jelentsék fel, mert kiskorúak esetében még a próbálkozás intim tartalmak szerzésére is bűncselekmény” – hívta fel a figyelmet a szociális munkás.

Kiemelte, fontos feljelenteni, hisz lehet valaki más, aki belesétálna a csapdájába.

„Ezek az emberek sokaknak elküldik a kéréseiket, és ha egy-kettő-tíz visszautasítja, úgyis lesz egy 80-ik, akit be tudnak csapni. Az ilyen embereket jó, hogy a rendőrség figyelje, és hogy a kiskorúak is tudjanak róla, hogy az ilyesmi illegális. Sokszor a bűnözők biztonságban érzik magukat, azt gondolva, hogy úgysem fog senki semmit tenni. Fontos, hogy feljelentést tegyen mindenki, aki ilyesmivel találkozik, főleg a kiskorúaknál. Ne válaszoljanak ezekre a felkérésekre, üzenetekre” – magyarázta.

Feljelentést úgy kell tenni, hogy nem törlik ezeket az üzeneteket, hanem képernyőmentéssel elmentik, és ezzel fordulnak a rendőrséghez. Szász Hajnalka elmondta, azt is fontos megtanulni a fiataloknak, hogy ne küldjenek intim képeket még egymásnak se.

„Ez egyrészt gyermekpornográfia, másrészt próbáljuk hangsúlyozni a következményeket, hisz lehet, hogy tíz év múlva kerül újra elő az a kép. Ami interneten van, az sosem tűnik el végleg. Ugyanakkor megtörténhet, hogy mégis küld képet valakinek, és akkor kezdődik a fenyegetés, zsarolás, hogy küldjön még, vagy küldjön pénzt, mert hanem megosztja a képeket, és ilyenkor fontos lenne, hogy a szüleikhez forduljanak, ne küldjenek pénzt, sem további képeket, mert ennek sosem lesz vége” – hangsúlyozta a szociális munkás.

„Úgy látjuk, hogy legalább, ha tudnak róla, hogy milyen szövegeket használnak, meg milyen stratégiákat a kizsákmányolók, akkor jobban tudnak védekezni velük szemben, nem hisznek el ígéreteket” – mondta még el az oktatóanyag kapcsán Szász Hajnalka.

A fiatalok közel fele félév után utazna az online ismerőshöz

Kérdésünkre, hogy mennyire vannak tisztában mindezekkel a kiskorúak, fiatalok, elmondta, tapasztalata szerint nem igazán beszélnek nyíltan, de az eLiberare által készített felmérés mutat riasztó adatokat.

„Felmérésünkben, amikor a 15- 25 éves fiataloktól megkérdeztük, hogy egy on-line alakult kapcsolatban mennyi idő után lennének hajlandó kimenni az illetőhöz külföldre vakációzni, sajnos 40 százalék mondta azt, hogy félév vagy rövidebb idejű internetes kapcsolat után kiutazna hozzá. Tehát sajnos nem az derül ki, hogy mindannyian tisztában vannak a veszélyekkel” – mondta el Szász Hajnalka.

Kapacitásépítő egyre többeknek

Az eLiberera kapacitásépítő képzéseket is tartott és tart az 112 munkatársainak, rendőrségnek, orvosoknak, szociális munkásoknak, pszichológusoknak arról, hogyan lehet felismerni, hogy valaki emberkereskedelem áldozata, hova kell fordulni. Egyre több területen tevékenykedőket igyekeznek elérni a szépségszalonok dolgozóitól a szállodákig, hisz sokszor utóbbiak a színterei az emberkereskedelemnek.

„Ha valaki mindig jelen van, és ha mindig felé néz, amikor válasz ad egy kérdésre. Főleg ha gyermekről van szó, jellemző, hogy amikor bizonyos kérdéseket tesznek fel nekik, a válasz észrevehetően betanult, sokszor logikája sincsen, csak ismételgetik ugyanúgy. Visszariadnak a megközelítéstől, érintéstől, ez gyakran a szexuális bántalmazás jele” – sorol néhányat Szász Hajnalka az árulkodó jelek közül.

Az áldozatoknak nehéz a menekülés. Van, hogy a rendőrség is hiába lép közbe.

„Van, hogy rendőrség közbeszól, de ilyenkor is sajnos nagy a veszély, hogy visszamegy az érintett, ha nem lesz letartóztatva a kizsákmányoló. És volt, aki kiszökött az ablakon, végigszaladt egy mezőn, míg elért oda, ahol segítséget kaphatott. És persze volt olyan, aki rájött, hogy valami nem stimmel, és segítséget szeretett volna kapni. Ezért fontos, hogy az emberek tudják, hogy létezik erre lehetőség, létezünk mi és mások, akik ilyen típusú szolgáltatást adnak, hiszen az is lehet egy akadály, hogy oké elszaladok, de hova, kihez?”  – vetette fel a szociális munkás.

Kiemelte, gyakrabban kerülnek ilyen helyzetbe, kiszolgáltatottabbak, azok, akiknek nincs családjuk, és ha rá is jönnek, hogy mibe keveredtek, és szeretnék más életet, sokszor nincs, ahova, és akihez menjenek.

A 2021-es hivatalos jelentés szerint Romániában Dolj, Galac, Bákó, Bukarest és Brassó megyében volt kiemelkedően sok eset. Brassó megyében 34 áldozatot jegyeztek, Maros megyében 25 áldozatról tudtak. A számok a belföldi és a nemzetközi emberkereskedelem áldozataira vonatkoznak, akik román állampolgárok. 183 olyan személyről tudnak, akit külföldön használtak ki.

Az áldozatok száma hullámzó az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség jelentései alapján. Míg 2015-ben 880 áldozatot jegyeztek, majd néhány évig csökkenő tendencia volt, 2019-ben megugrott 698-ra a számuk, azóta újra csökken.

A leggyakoribb a lányok ellen elkövetett szexuális kizsákmányolás, de férfiak építkezésen dolgoztatása, kiskorúak lopásra és koldulásra kényszerítése az emberkereskedelem további előforduló formái.