Miután alapfokon a bukaresti táblabíróság tavaly októberben jogszerűnek ítélte az 1989-es forradalom ügyének vádiratát, a fellebbezést tárgyaló legfelsőbb bíróság két talárosa nem jutott közös nevezőre a kérdésben, így egy harmadik bíróval egészül ki a testület a döntéshozatal érdekében – számolt be szerdán az Agerpres.

Arról korábban beszámoltunk, hogy az ügyben a katonai ügyészség állította össze a vádiratot Ion Iliecu volt államfő, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és Iosif Rus, a légi haderő volt parancsnoka ellen, amelyben az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják őket. Tavaly októberben a bukaresti táblabíróság jogszerűnek minősítette a vádiratot, amely alapján a per alapfokú tárgyalását elkezdték volna. A vádlottak fellebbeztek, az ügyet pedig tavaly decemberben a legfelsőbb bíróság két bírójára bízták. Ők viszont eltérő véleményen vannak a vádirat törvényessége kapcsán, és mivel háromszori halasztás után sem tudtak döntést hozni, a fellebbezést szerdán ismét napirendre tűzték, de immár egy harmadik bíró is csatlakozik a testülethez.

Az Agerpres emlékeztett, hogy az 1989-es forradalom ügyének vádiratát évek óta passzolgatják egymás között a bukaresti bíróságok és ügyészségek.

Ion Iliescu ellen 2019-ben emeltek vádat a katonai ügyészek, a per azonban elakadt az előzetes szakaszban, amelyben a felek kérelmeit és kifogásait, illetve a bizonyítékok jogszerűségét vizsgálják meg. A legfelsőbb bíróság végül 2021 novemberében több hiányosságra hivatkozva visszautalta a katonai ügyészségnek a vádiratot.

2022 augusztusában a vádirat ismét visszakerült a legfelsőbb bíróságra. A témában tartott sajtótájékoztatóján Gabriela Scutea akkori legfőbb ügyész elmondta, hogy a katonai ügyészségnek sikerült kiküszöbölnie a vádiratból a legfelsőbb bíróság által jelzett hiányosságokat, így most újra bíróság elé állíthatják a vádlottakat. Hat hónap után azonban a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy nem illetékes az 1989-es forradalom perének tárgyalására, és átadta az ügyet a bukaresti táblabíróságnak.

Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor félreállítása után az állam vezetését a Ion Iliescu irányította Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) vette át, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban december 22. és 30. között 857 személy meghalt és 2382-en megsebesültek – olvasható a vádiratban.