Nincs könnyű helyzetben a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely néhány héten belül a Szociáldemokrata Párttal (PSD) megkötött egyezsége alapján át kell adnia a kormányfői tisztséget a PSD-nek, miközben a felmérések sorozatosan azt mutatják, a PNL biztos támogatói bázisa jelentősen megcsappant, a PSD következetesen erősödött, és ott van a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentős gyarapodása is, amivel a kormányzó pártoknak számolniuk kell.

Mint ismert, Nicolae Ciucő kormányfő azt nyilatkozta: a koalícióban és a PNL vezetőtestületében is tárgyaltak jövő évi választások esetleges összevonásáról. Egyelőre csak vizsgálják a lehetőségeket, felkérte pártjának szakértőit, hogy találjanak egy olyan megoldást, amelyik nem sérti sem a vonatkozó jogszabályok előírásait, sem az alkotmányt. Ciucă hozzátette: a választások összevonása kapcsán három lehetséges változat jöhet szóba, de a témáról egyeztetni fognak a többi pártok szakembereivel is.

A liberálisok részéről már tavaly felmerült a jövő évi választások összevonásának ötlete, pár nappal ezelőtt pedig egy közvéleménykutatás miatt került ismét napirendre a téma.

A Hotnews.ro hírportál liberális párti forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, a jövő évi választások összevonása is tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a PNL támogatottságát és teret nyerjen az AUR-ral szemben, miközben a liberálisok a költséghatékonysággal, a kevesebb kampánnyal és választással a társadalmi elvárásoknak is igyekeznek megfelelni. Talán ezzel magyarázható, hogy amikor az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) körüli nehézségek és a különnyugdíjak ügye is borzolja a kedélyeket, a PNL ismét bedobta a köztudatba választások összevonását. Azonban ez sem annyira egyszerű téma, mint amilyennek tűnik, mert az alkotmány és a közigazgatási törvény is jól szabályozza, melyik voksolást mikor és hogyan kell megtartani, ezért ebben a kérdésben is egyre jobban beszűkül a tér a PNL-s vezetők ellőtt.

Közismert, hogy a jelenlegi forgatókönyv szerint 2024-ben Romániában négy választást is tartanak: a helyhatósági választásokat, az európai parlamenti, a parlamenti és az államelnöki választásokat (ez ráadásul kétfordulós). Pártbeli források szerint három lehetséges forgatókönyvet tárgyaltak a PNL legfelső köreiben, a helyhatósági és az európai parlamenti választások, a helyhatósági és a parlamenti, illetve a parlamenti és az államfőválasztás első fordulójának összevonását. A PNL szempontjából a helyhatósági és a parlamenti választások egy időben tartása hozná meg a legjobb eredményt, azonban ennek törvényi, pontosabban alkotmányos akadályai vannak. A Hotnews emlékeztet, nem Nicolae Ciucă az első miniszterelnök, aki a helyi és a parlamenti választásokat is egyszerre tartaná meg, ugyanis Emil Boc 2012-ben már próbálkozott ezzel, azonban az Alkotmánybíróság kimondta, ez nem lehetséges, mert sérül a választói és a választhatósági jog, vagyis ha egyszerre tartanák meg ezt a két választást, ugyanaz a személy nem lehet tanácsos-, polgármester-, megyei tanácselnök-, illetve parlamenti képviselő- vagy szenátorjelölt is azonos időben. Ez pedig komoly akadályt gördít a pártok elé, amelyek gyakran az „erős embereket” indították a kulcspozíciókban a helyhatósági és a parlamenti választáson is – aztán eldönthették, hogy maradnak a helyi közigazgatásban vagy pedig elfogadják mandátumukat a törvényhozásban.

A PNL számára, úgy tűnik, mégis ez lehetne a legideálisabb megoldás, mert a párt polgármesterei – mint a támogatói bázis mozgatórugói – hatékonyabban tudnák mozgósítani a szavazókat, így előnyre tehetne szert például a szélsőségesen nacionalista AUR-ral szemben, amelyiknek a támogatottsága félelmetesen nőtt az utóbbi időszakban, sőt még az is előfordulhat, hogy a PSD vezetői pozíciója mellett a PNL és az AUR között hajszálnyi különbséggel dől majd el, hogy melyik a második legerősebb politikai párt Romániában. Ebben a vonatkozásban különösen fontos, hogy a liberálisok meg tudják mozdítani azt az egymillió szavazót, akik legutóbb „elvesztek” a helyhatóságitól a parlamenti választásig. A Hotnews emlékeztet, hogy 2020-ban összesen 2,5 millióan szavaztak a PNL-s polgármesterjelöltekre, majd a parlamenti választáson a képviselői listára már csak 1,4 millióan, a szenátusira pedig 1,5 millióan tették a PNL mellé a pecsétet.

A liberális források szerint egy belső felmérés szerint a romániaiak kétharmada támogatja, hogy jövőre ne négy választást szervezzenek az országban, hanem amelyiket lehet, vonják össze valamelyik másikkal, ez lehet a PNL egy másik fontos érve arra, hogy állt elő ezzel az elképzeléssel, a harmadik ok pedig az, hogy a választások külön megszervezése hatalmas kiadással járna – becslések szerint meghaladná a félmilliárd eurót. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 2020-as választások kiadásait is alapul vették, amely azért is tűnik elrugaszkodottnak, mert három esztendővel ezelőtt (a helyhatósági és a parlamenti választások esetében) a koronavírusjárvány idején számos óvintézkedést kellett bevezetniük, ami többletkiadással járt, jövőre pedig – egyelőre legalábbis – nem kell számolnunk hasonló egészségügyi kockázattal, így a kiadások egyébként is jelentősen alacsonyabbak lesznek.