Tapintható a feszültség az országban, mert mindenki izgul: ki lesz az elnök? A lakosság többsége felfokozott érzelmi állapotban, pattanásig feszült idegekkel várja a vasárnapi elnökválasztás végkimenetelét. A 2024. novemberi választás tanulságaiból okulva ebben a kampányban lájkversenyt indítottunk az elnökjelöltek számára, amelynek során Facebook-oldalaik adatait elemezzük.

A szakadék szinte áthidalhatatlannak látszik a mából: ha az egyik jelölt nyer, az ország egyik fele letargiába esik, ha viszont a másik jelölt kerül ki győztesként, akkor az ország másik fele válik búskomorrá. A közbeszéd a végletekig szélsőségessé és a szokásosnál is zajosabbá vált. Ebben a közhangulatban nézzük meg, hogy a lájkokból meg lehet-e jósolni a jövőt, a jelöltek online jelenléte előrejelzi-e a választási eredményeket.

Az első fordulót megelőző kampány négy hete alatt hétről hétre megvizsgáltuk az előző heti Facebook-adatokat, amelyekből egy George Simion győzelem rajzolódott ki. Simion ugyan jelentősen kevesebbet posztolt a kampány egy hónapja alatt, mint a többi jelölt, sőt, mint amennyit a 2024. novemberi választás alkalmával, de átlagosan az ő bejegyzései érték el a legtöbb interakciót, messze többet, mint a többi jelölt tartalmai. Ennek ellenére az utolsó részben, az első fordulót megelőző napon a videós statisztikák alapján egy szokatlan forgatókönyvet mutattunk be, amely szerint annak a lehetőségét sem zártuk ki, hogy Simion nem jut be a második fordulóba, de ha be is jut, nem feltétlenül elsőként és nem olyan nagy aránnyal. Benéztük, mint a novemberi választást a közvéleménykutatók. De a predikciós algoritmusok sem teljesítettek túl jól a Facebook-adatokon trenírozva.

A gondolatmenetünk az volt, hogy a választás szempontjából a videók nézettsége lesz a döntő szempont, mivel novemberben is a TikTok-videókat okolták a megdöbbentő eredményért. Abból indultunk ki, hogy fontosak ugyan a lájkok és azok különféle arányai, de a nézettség nagyságrendekkel nagyobb. Mivel az első fordulót megelőzően Victor Pontának közel 300 millió videómegtekintése volt, miközben Nicușor Dannak 150 millió, Antonescunak 100 millió, George Simionnak pedig mindössze 27,7 millió, ezért úgy okoskodtunk, hogy Pontát alulmérik a közvéleménykutatások, és a sok videómegtekintés miatt nála lehet egy Georgescu-hatás, vagyis egy teljesen váratlan esemény. Ehhez képest nem Pontát, hanem Simiont mérték alul a közvéleménykutató cégek, ugyanis az átlagos 31,63% helyett mintegy 41%-ot szerzett az első fordulóban.

Nem a lájkok és a nézettség teszik az elnököt

A novemberi és a május 4-i államelnök-választás esetében az elnökjelöltek Facebook-oldalainak adatai önmagukban nem voltak pontos előrejelzői a választási eredménynek! Nem volt egy olyan egyszerűen kiszámítható paraméter, ami pontosan jelezte volna előre nemhogy a választási eredményt – hogy ki hány százalékot hány szavazattal ér el –, de még a sorrendet sem. Többféle rangsort is figyelembe vettünk, de egy sem volt olyan, ami a novemberi és a májusi választást is pontosan tudta volna előrejelezni.

A bejegyzések száma a tematizálás miatt fontos, illetve azért is, mivel minél több tartalmat oszt meg egy jelölt, annál többször és annál több emberhez juthat el az üzenete. Eszerint novemberben Ana Birchall kellett volna nyerje a választást 153 bejegyzéssel, de ő végül tizedik helyen végzett. Călin Georgescu pedig hiába állt ezen lista kilencedik helyén, mégis az első helyet húzta be. A mostani választásnál ezen logika szerint Victor Ponta kellett volna nyerjen (178 bejegyzés) és Simion lett volna az utolsó (39 poszt), de tudjuk, hogy nem ez történt.

A bejegyzésekre érkezett interakciók száma is irányadó szempont lehetne, ugyanis ez már a közösség visszajelzésére támaszkodik. Eszerint novemberben Simion és Ciolacu jutottak volna a második fordulóba, miközben a két ténylegesen befutó Lasconi és Georgescu a harmadik és a negyedik legtöbb interakciót kapták (lájk, komment, megosztás együttvéve). Ezen logika szerint most Simion Pontával mérkőzne meg, Dan pedig csak a negyedik helyet szerezte volna meg ezen a listán az első forduló előtti kampányidőszakban.

Árnyalja a képet, ha a bejegyzések által elért átlagos interakciót vesszük alapul. Ez azért ígérkezik jó mutatónak, mert egy jelölt bejegyzései nagy valószínűséggel nagyjából ugyanahhoz a célközönséghez jutnak el, így őket késztetik interakcióra bejegyzésről bejegyzésre. Egyébként ez most pontosan jelezte a két befutót, eszerint Simion az első, Dan a második. Ugyan Ponta és Antonescu sorrendje itt sem pontos, de Lasconi szintén már a „helyén”, vagyis az ötödik helyen van. Hátradőlhetnénk és mondhatnánk, hogy megtaláltuk a bölcsek kövét, a Szent Grált, a Facebook varázsgömbjével előre tudjuk jelezni a választási eredményeket, de ez csak a májusi első forduló esetében lenne helyénvaló. Novemberben ez a mutató az alábbi sorrendet eredményezte volna: Simion, Georgescu, Ciolacu, Ludovic Orban, és csak ezt követően Lasconi. Viszonylag jól jelezte novemberben Georgescu felemelkedését, de nem tud számot adni Simion negyedik választási helyével, miközben ebben a rangsorban első; sem a Lasconiéval, aki második lett, miközben a rangsorban csak az ötödik helyen áll.

Mivel az eddigiek alapján még mindig ez korrelált a legjobban a választási eredményekkel, ezért további vizsgálatnak vetettük alá a második fordulót megelőző közel két hét adatait. Ha megnézzük az első ábrát, akkor abból látszik, hogy ezt a versenyt Simion jelentős fölénnyel nyerné. Megvizsgáltuk a május 4–15. közötti időszak adatait is, amiből még mindig Simion-győzelem körvonalazódik, de már nem olyan jelentős a különbség, mint az imént említett első ábrán (vö. a következő ábrával). Ha figyelembe vesszük a növekedés mértékét is, akkor váratlan fordulat következik be. Az első forduló előtti kampányban Simion egy bejegyzésével átlagosan 45-46 ezer interakciót tudott kiváltani, míg Nicușor Dan 9,6 ezer interakciót kapott csak. Ehhez képest az utolsó két hétben ezt Simion megduplázta, közel 92 ezerre növelve a bejegyzései átlagos interakciószámát. Dan viszont szinte megnégyszerezte az átlagos interakciószámát, mintegy 38 ezerre növelve azt.

Egy egyszerű számítással, amiben azt néztük meg, hogy ha egy jelölt esetében szoros összefüggés van a bejegyzések átlagos interakciószáma és a megszerzett szavazatok száma között, akkor azt látjuk, hogy George Simionnak közel kétszer annyi szavazata volt mint Nicușor Dannak, de mivel Simion csak duplázta, Dan viszont négyszerezte a bejegyzéseire érkező átlagos interakciószámot, ezért az így számolt „szavazatszám” alapján a várható választási eredmény roppant szoros lesz, de a számok alapján Dan egy icipicivel megnyerné a választást. Ezek szerint ugyan Simionnak nagyobb az átlagos interakciószáma, mint Dannak, de utóbbi hatékonyabban szavazattá tudja konvertálni a lájkokat, kommenteket és megosztásokat, illetve jelentősebb mértékben növelte ezt a számot, mint Simion.

Ha a jelöltek videóinak megtekintéseit vesszük alapul, akkor az előző részben láthattuk, hogy az első fordulóban ez gyenge előrejelző eszköznek bizonyult, hiszen Victor Pontának több mint tízszer annyi megtekintése volt, mint Simionnak, utóbbi mégis több mint háromszor annyi szavazatot kapott. Ennek ellenére a következő ábrán mutatjuk a két jelölt eredményeit május 4. és 15. között. Azokat a videókat elemeztük, amelyeket a jelzett periódusban tettek közzé, tehát nincsenek benne a korábbi videók nézettségének növekedései. Az AUR jelöltje most a hagyományos és az élő videótartalmakat uralta nézettség tekintetében, míg a bukaresti polgármester a reels videók koronázatlan királya. A kevesebb mint két hét alatt Simion videós tartalmai megközelítőleg 63 milliós nézettséget értek el, míg Dan videóit több mint 54 milliószor nézték meg a felhasználók. Összességében viszonylag kiegyensúlyozott a videós verseny.

Orosz beavatkozás

Oroszország manipulálta a novemberi választást, közölte május elején a francia Mediapart oknyomozó portálon közzétett jelentés alapján a G4Media összegzésében. Eszerint 33 különböző országból több mint 85 ezer kibertámadást hajtottak végre az elnökválasztási szervereket üzemeltető informatikai infrastruktúra ellen tavaly novemberben. A Mediapart feltárása szerint a SRI ugyan nem hozta nyilvánosságra, de a támadást az ATP29 (más néven „Cozy Bear” vagy „The Dukes”) csoporthoz kötötte, amelyik az orosz külföldi hírszerző szolgálat, az SVR hackereinek az egysége.

A tényfeltáró írás szerint az oroszok először Diana Șoșoacă támogatása mellett döntöttek, de amikor 2024 októberében kizárták az elnökválasztásból, Călin Georgescut kezdték támogatni egy úgynevezett astroturfing nevű TikTok-kampánnyal. Az astroturfing lényege, hogy az így támogatott mozgalmak, projektek kísértetiesen hasonlítanak az „alulról építkező” civil szerveződésekre, azzal a jelentős különbséggel, hogy ezeket felülről hozzák létre. Látszatra az álcivil tiltakozó mozgalom úgy néz ki, mintha „átlagemberek” spontán öntevékenysége volna, amelyben egy általánosabb „alapérték” mellett állnak ki.

Călin Georgescu felfuttatása a következőképpen történt: mintegy 25 ezer TikTok-fiók koordinált működtetésére és 130 szerződtetett influenszerre volt szükség, akik összesen több mint 8 millió követővel rendelkeztek. Az influenszerek, akiknek videónként akár 1000 eurót is fizettek, olyan szavazásra buzdító videókat kellett készítsenek, amelyben az „ideális jelölt” tulajdonságait sorolták fel előre meghatározott hashtagek felhasználásával.  Ezután következett a 25 ezer koordinált TikTok-fiók beüzemelése, amelyek a novemberi első fordulót megelőző két hétben váltak különösen aktívvá. Ezekről a fiókokról ezeket a videókat elárasztották olyan hozzászólásokkal, mely szerint Călin Georgescu testesíti meg az „ideális jelöltet”.

A trollok és fake profilok által manipulált királycsináló komment

A novemberi eredmények alapján a módszer kiválóan működött: a felmérésekben alig mérhető Georgescu-támogatók végül az első helyre repítették a választásokon. Ennek hátterében az a jelenség áll, hogy az először látott véleménynek szignifikáns hatása van az átlagos előzetes megítélésre. A primátus hatás miatt az először látott kommentnek a legerősebb a hatása az attitűdre, mivel rendszerint referenciapontként, viszonyítási alapként működik. A Facebook algoritmusa, de a többi közösségi oldal algoritmusa is legtöbb esetben a kommenteket súlyozza, vagyis legelőször azt a kommentet mutatja meg a felhasználóknak, amelyiket az algoritmus úgy ítéli meg, hogy a legrelevánsabb lehet számára. Ebben jelentős szerepe van egy komment esetében a rá érkező reakcióknak. Egy irányított fiókhálózattal könnyedén elérhető, hogy egyrészt a fizető szerv(ezet) által preferált kommentek kellő mennyiségben jelenjenek meg, másrészt hogy az ezekre adott irányított lájkok által ezen kommentek közül kerüljenek ki a felhasználók által elsőre látott hozzászólások.

A módszer roppant szofisztikált, mert egy átlagos felhasználó, de akár az ezt figyelő szervezetek által is nehezen észrevehető. A videók nem adtak egyértelmű utasítást, „csak” bemutatták az ideális jelölt jellemzőit. Így látszólag a felhasználóknak megmarad a szabad véleménynyilvánítása, viszont azt teljesen eltorzítják a kommentek, amelyek a fake, hamis fiókhálózatnak köszönhetően egy irányba taszigálják, noszogatják a véleményeket.

Meggyőződésem, hogy ezt a módszert a mostani választáson is alkalmazták, de ezt nem tudom rendszerszintű adatokkal igazolni. Elsősorban a Facebookot figyeltem, azonban ott meglepően sok olyan fiókra bukkantam, amelyek mögött nem valódi személy, hanem vagy egy központilag irányított bot, vagy pedig álprofil állt. A Simion mellett kiálló, vagy a rendszert kritizáló, a Facebook által kiemelt kommentek „szerzői” sok esetben olyan fiókokra vezettek át, amelyeknek sem értelmezhető baráti köre, sem egyéb tevékenysége nem volt. Egészen konkrétan a Maszol Facebook-oldalán megosztott cikkeknél kommentáló felhasználók között is több ilyen fiókot beazonosítottam.

Szerte a Facebookon számos hamis profil mögé bújt kommentálóval találkoztam, ami azt igazolja, hogy a választást rendszerszintű manipulációval próbálták, próbálják befolyásolni. Ezek a minden bizonnyal központilag irányított hamis profilok széttrollkodják az egész választást. Egyfelől egyik jelölt irányába igyekeznek billenteni a kreált, de valósnak vélt, ezért attitűdformáló „közvéleményt”, másfelől a másik jelölt szimpatizánsainak demobilizálása, elbizonytalanítása a cél, lerombolva az intézményekbe és szervezetekbe vetett általános bizalmat.

Szabad, titkos választás. Tényleg?

Az elmúlt hetek vizsgálatai alapján úgy gondolom, hogy kizárólag a jelöltek Facebook-profiljainak elemzése nem ad megfelelő támpontot a választások végső kimenetelének előrejelzéséhez. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a jelöltek megítélése nem csak a jelöltek direkt kommunikációjától függ, hanem a többi választói online interakció, saját tartalom jelentős mértékben befolyásolja a választói magatartást. A fennebb bemutatott orosz manipulációs módszer pedig feltételezhetően kimondottan kerüli a túl direkt támogatást, vagyis a központilag irányított fiókhálózatok nem feltétlenül a preferált jelölt fiókját árasztják el támogató üzenettel (minden bizonnyal részlegesen az is történik), de inkább az egész közösségi médiát árasztják el hamis tartalmakkal, álhírekkel, és ami talán új lehet számunkra: hamis felhasználókkal és véleményekkel, amelyek mégis képesek a közösségi oldalak algoritmusainak gyengeségeit kihasználva befolyásolni az emberek véleményét, végső döntését. Ezzel végső soron manipulálva a választásokat.

Azt állítom, hogy a jelöltek Facebook-profiljainak elemzése nem ad egyértelmű kapaszkodót a választás kimenetelének előrejelzésére, azonban ha képesek volnánk a teljes közösségi médiás tevékenységben elemzéseket végezni, akkor feltehetően sokkal pontosabb képet lehetne megrajzolni. A mostani választás olyan mértékű online bevonódást eredményezett, amilyent talán még soha nem láthattunk korábban. A választók nagyon nagy többsége nyíltan kifejezte online a közösségi oldalakon a választási preferenciáit, félelmeit, aggodalmait, a felgyülemlett dühöt, elégedetlenséget. Megfelelő technikai és társadalomtudományi felkészültséggel jóformán felhasználónként meg lehetne mondani, hogy ki melyik elnökjelöltet támogatja.

Az eddigiekben részletesen tárgyaltuk, hogy miért nem állja meg a helyét a „szabad választás” képzete, hiszen külföldi aktív beavatkozással manipulálják a választói döntéseket. Ugyanakkor a „titkos szavazás” is egyre inkább csak illúzió, a társadalom egy jelentős része az online térben „leleplezte” az elmúlt hetekben a választási preferenciáit.

A súlyos manipuláció ellenére mégis bizakodó vagyok a választások kimenetelét illetően, mivel az álfiókok és a szélsőséges megnyilvánulások a társadalom széles rétegét késztették arra, hogy véleményt formáljanak és nyíltan támogatásukról biztosítsák azt a jelöltet, amelyik szerintük a demokratikus úton viszi tovább az ország irányítását. Erős befolyásoló képessége lehet egy manipulációs kampánynak, de szeretnék hinni benne, hogy a valódi emberek kiállása mégis perdöntő lesz ebben a választásban. Ami matematikailag elsőre szinte lehetetlennek tűnt, csak az lehet számunkra a járható út.

A társadalom megosztott, roppant szakadék tátong a két tábor között. Aki megnyeri az elnökválasztást, annak azon kell dolgoznia, hogy ezt a szakadékot áthidalja, idővel pedig be is temesse. Ez csak úgy lehetséges, ha mindenkit meg fognak hallgatni, a döntéseknél pedig igyekeznek ezt figyelembe venni. Bárki is nyerjen, az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia, kisebbségeivel, a peremre szorultjaival, a hangtalanokkal együtt.