Idén is beszédet tartott Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nagyszínpadán. A kormányfő értekezését Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének köszöntője, illetve Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének helyzetértékelője előzte meg. Orbán Viktor szerint tucatjával születnek a könyvek és elemzések a harmadik világháborúról, és úgy gondolja: „a világháború esélye folyamatosan nő”. 

A teljes előadást a Maszol Facebook oldalán lehet visszanézni.

Idén a harmadik éve annak, hogy regisztrálniuk kellett azoknak, akik részt akartak venni a magyarországi miniszterelnök beszédén, beleértve az akkreditált újságírókat is. A belépés QR-kód alapján történt, átnézték a táskákat, csomagokat is.

Tőkés László: jó látni, hogy számíthatunk egymásra

A magyar kormányfő beszéde előtt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel, aki örömét fejezte ki, amiért megvalósult Ilie Bolojan román miniszterelnök és Orbán Viktor bukaresti találkozója. Kiemelte: nekünk Erdély az első, valamint a magyarság ügye, ezért nemcsak fontos, hanem elengedhetetlen a román–magyar kapcsolatok fejlesztése.

Hozzátette, jó látni, hogy Tusványos üzenete az, hogy számíthatunk egymásra. „A globális hatalmi átrendeződés, valamint az egész világra kiterjedő véres háború közepette jelenlétünk megerősíti, hogy az illúziók kergetése nem járható út, csak az értelmes párbeszéd vezethet eredményre” – mondta.

Tőkés László arról is beszélt, meglepetésnek számít, hogy az idei táborban jeles vendégeket és előadókat köszönthettünk több külföldi országból, több kontinensről.

Orbán Viktor: az a tervem, hogy jövőre kormányzati ciklusnyitó előadást tartok

Orbán Viktor a közelgő magyarországi választásokkal kezdte a beszédét. Mint mondta, aki garanciát akar a győzelemre, az eltévesztette a házszámot. „Ma azt mondhatom önöknek, hogy belső felméréseink szerint, ha most vasárnap lennének a választások, akkor 106 egyéni választókerületből 80-at mi nyernénk” – fejtette ki.

Hozzátette, ez a választás a külhoni magyaroknak jelenti a legnagyobb kockázatot. „Mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, mi kiállunk a magyarokért és küzdeni fogunk önökért” – részletezte.

Orbán beszélt a szerdai román–magyar miniszterelnöki találkozóról is. Mint mondta, egy nehéz súlyú politikussal találkozott, „ugyanabban a kódrendszerben és mintázatban mozog, mint mi”, ugyanakkor közös román-magyar sikerekben is érdekelt, van tehát esély a jó együttműködésre, ha Románia úrrá tud lenni a nehéz gazdasági helyzeten. „Olyan miniszterelnökkel találkoztam, akinek van esélye arra, hogy kezelje a helyzetet” – magyarázta.

Lesz-e harmadik világháború?

Orbán Viktor szerint tucatjával születnek a könyvek és elemzések a harmadik világháborúról, úgy fogalmazott: vannak előjelek. Az egyik ilyen például, hogy erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között. A másik jel, hogy a világháborúk előtt a fegyveres konfliktusok száma emelkedni szokott, emellett felerősödik a fegyverkezési verseny. Ugyanakkor szintén előjel, ha felerősödik a népvándorlás – tette hozzá.

„Amit én állíthatok, hogy a világháború esélye folyamatosan nő. (…) Fontos, hogy erőfeszítéseket kell tenni a békéért, de tudjuk, hogy Magyarország erőforrásai korlátozottak” – mondta Orbán Viktor, kiemelve: ha háború lesz, Magyarországnak ki kell maradnia.

Úgy véli, európai háború nem lesz, hanem már van, ez pedig az orosz–ukrán háború. Kifejtette, a globális rendszer törékeny, „ha az USA kiszáll, az EU akkor is folytatja”. Megismételte: Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba.

Hogyan lehet kimaradni a háborúból?

Orbán Viktor öt alappillérről beszélt.

1. Jó kapcsolatot kell ápolni a világ erőközpontjaival. Hozzátette: Magyarország jó kapcsolatban van az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Indiával és a türkvilággal. Ugyanakkor szerinte fontos, hogy a nagyhatalmak legyenek érdekeltek Magyarország sikerében.
2. Magyarországnak legyen ereje megvédeni magát. Mint mondta, a katonai kiadások egyre nőttek az utóbbi időszakban.
3. Fejleszteni kell az önellátási képességet: ennek ki kell terjednie a hadiiparra, az élelmiszerre és az energiára egyaránt. Orbán beszélt a mesterséges intelligenciáról is, ami szerinte mindent megváltoztat és lépni kell ezen a területen.
4. A humán erőforrást is ide sorolta, kiemelte, hogy a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra, de a felsőoktatásra biztosan.
5. Szerinte szükség van egy hosszútávú tervre, ehhez pedig a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának egyensúlyra kell törekednie.

Az EU-költségvetésről

Orbán Viktor beszélt az EU-költségvetésről is. „Ez egy olyan Európai Unióról szól, amely háborúban áll Oroszországgal. Egy olyan költségvetés, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén” – mondta. Kiemelte, Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, ezért a bemutatott tervezetet még csak tárgyalási alapnak sem fogadják el.

Az EU jelenlegi vezetősége az Egyesült Államokkal mindig a legrosszabb megállapodásokat fogja kötni, szerinte váltás szükséges az EU-ban, hogy elkerüljünk egy gazdasági háborút.

Orbán Viktor szerint az EU költségvetési gazdálkodása csak hadigazdálkodással tartható fenn, mert elvesztette a versenyképességét.

(Nyitókép: Tusványos)