A védelmi minisztériumnak (MApN) márciusban 74.097 alkalmazottja volt, ami 1.061-el kevesebb, mint az előző hónapban. Közben Romániának egy hozzávetőlegesen 120 ezer fős hadseregre lenne szüksége.

„A tendencia továbbra is az, hogy a személyzet elhagyja a rendszert” - figyelmeztetnek katonai szakértők. Csak tavaly körülbelül hatezren hagyták el a védelmi tárcát - írja az adevarul.ro. A több mint 25 ezer fős létszámhiány különösen érzékeny időszakban, az ukrajnai háború kellős közepén érinti a minisztériumot, ezért párt hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy több mint ötezer hivatásos katona és altiszt állására szervez toborzó akció. A kezdeményezés azonban egyelőre nem járt különösebb sikerrel. 

Aurel Cazacu katonai szakértő szerint a MApN a NATO szabványát kellene életbe ültetnie a sikeres toborzás érdekében. „Ez elsősorban magasabb fizetéseket jelent. És nem csupán látszólagos emelést, hanem egy masszív növekedést kellene eszközölni. Azok a kormányzati felelősök vagy parlamenti képviselők, akik nem értenek egyet egy ilyen emeléssel, hazaárulással vádolhatók, szerintem. A politikusoknak nem szabad  képzetlen munkásként kezelniük a katonát. Sokan ugyanis ezt teszik, így kezelik őket. Érdemes lenne megnézni, hány politikus gyermeke van a hadseregben. Nagy meglepetések érnék. Valószínűleg ez a szám nulla” - fogalmazott az elemző. 

Cazacu szerint egyértelmű, hogy a hadseregbe érkező fiúk elsősorban anyagi gondjaikra keresik a megoldást. „Egy katona biztos kell legyen abban: képes kifizetni az óvodát, anyagi szempontból gondoskodni tud gyermekei, felesége egészségéről. Ezen túlmenően az embereknek azt is meg kell érteniük, hogy a katonai képzés a legtöbb esetben a civil életben is hasznosítható. Egy harckocsit irányítóból lehet például kotrógépkezelő, de vannak lehetőségek a távközlésben vagy az informatikában is” - hangsúlyozza a szakértő. 

A személyzethiány okozta probléma áthidalására a védelmi tárca egy olyan törvényjavaslatot kezdeményezett, amely révén önkéntes katonai szolgálatot vezetnének be a 18 és 35 év közötti fiatalok számára. Ezt követően az érintettek a hadsereg mozgósítható tartalékosai közé kerülnének, de azt is választhatnák, hogy egy kiválasztási folyamat révén szerződéssel hivatásos katonaként erősítsék a hadsereget. 

A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését egyelőre minden vezető romániai politikus cáfolja. Kozma Klementina biztonságpolitikai szakértő korábban a Maszolnak ugyanakkor azt mondta, a jövőben elképzelhetők ilyen jellegű megfontolások, hiszen a NATO és az Európai Unió keleti szárnyaként Romániát az elsők között érinti a kívülről jövő fenyegetések hulláma. 

Több NATO-tagállamban - többek között Németországban is - napirendre került a sorkatonai szolgálat visszaállítása az utóbbi egy évben. Jelenleg az északatlanti szövetségnek kilenc olyan európai tagja van, ahol működik a sorkatonaság. Ezek: Törökország, Görögország, Észtország, Litvánia, Lettország, Svédország, Finnország, Norvégia és Dánia. Hollandiában behívót küldenek, de önkéntes a szolgálat.