A NATO-tagállamok vezetői tehetnek bármilyen kijelentést, de a szövetség jelenleg nem tervezi és szándékában sem áll katonai egységeket küldeni Ukrajnába – jelentette ki Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese a Digi24 műsorában, amikor Emmanuel Macron francia államfő azon kijelentése kapcsán kérdezték, miszerint a Nyugatnak meg kell fontolnia, hogy csapatokat küldjön az orosz frontáttörés esetén.

Ezt a kijelentést – továbbá azt, hogy a britek engedélyt adtak Ukrajnának, hogy brit fegyeverekkel támadják Oroszországot –, mint ismeretes, az ukrán konfliktus körüli feszültség „közvetlen fokozásaként” jellemezte még pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, és fenyegetőzésként hozzátette, hogy „potenciálisan veszélyt jelenthet az európai biztonságra”.

Mircea Geoană kiemelte, továbbra is arra törekszenek, hogy a háború ne eszkalálódjon. Ehhez óvatosnak és határozottnak kell lenniük. „Kényes a helyzet a fronton, az erőkülönbségek nyomott hagytak, de nem látjuk annyira súlyosnak a dolgot” – fogalmazott. Elmondása alapján jelenleg fel sem merült, hogy katonai egységeket küldjenek Ukrajnába, ugyanakkor masszívan támogatják Ukrajnát úgy, hogy a háború azért ne válljon egy Oroszorszég és a NATO közötti fegyveres konfliktussá. „De készülünk, hogy megvédjük a területünket és a lakosságot” – mondta.

Macron kijelentésétől különben több európai ország vezetője elhatárolódott, ugyanakkor diplomatikusan bírálta Guido Crosetto, olasz védelmi miniszter is a Corriera della Sera című olasz lapban szombaton megjelent interjúban. A tárcavezető leszögezte, hogy Ukrajnát támogatni kell, de diplomáciai úton kell kezelni a konflikutst. „Ha a konfliktus kiterjedne, Olaszországnak sok veszteni valója lenne” – mondta. Szerinte minden követ meg kell mozgatni annak érdekében, hogy legalább egy napra fegyverszünetet kössenek. „Egy nap bombák nélkül már jó eredmény lenne, mert az egy nap kettővé, hárommá, néggyé válhat” – tette hozzá.

Érdekesség egyébként, hogy az ukrán kormány hivatalos álláspontjával szemben az ukrán titkosszolgálat egyik magasrangú vezetője is úgy vélte, hogy Ukrajnának előbb utóbb tárgyalnia kell Oroszországgal, hogy a 2022 óta húzódó háborút lezárják. Vadim Szkibitszki a Newsweek beszámolója alapján a The Economistnak adott interjúban arról beszélt, hogy a balti államok, Litvánia, Lettország és Esztország veszélyben vannak, mert bár NATO-tagállamok, „az oroszok hét nap alatt meghódíthatják a Balti-államokat, a NATO reakcióideje tíz nap”.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy Oxfordban tartott előadása alkalmával „egzisztenciális fenyegetésnek” tartja Oroszországot Európa számára. Egyre agresszívabbá válik, esetleges ukrajnai sikere pedig további katonai hadszinteret nyithat.